Olyan mértékben drágul az energia, hogy ez már a gazdagabb országok polgárainak is egyre nagyobb problémát jelent. Így például az Egyesült Királyságban az őszre tervezett újabb tarifaemelés 65 százalékkal, 3200 fontra (másfél millió forintra) növelheti egy átlagos család éves energiakiadásait. Ráadásul lassan nem az lesz a kérdés, mennyibe kerül az energia, hanem az, hogy lesz-e egyáltalán. Németország energiaellátása már az összeomlás felé tart, ez pedig az uniót is magával ránthatja. A számok magukért beszélnek, Európában az áram ára bő egy év alatt 515 százalékkal, míg a gáz ára 650 százalékkal emelkedett.
A magyar rezsicsökkentés ilyen körülmények között is állja a sarat. Európában nálunk kell az embereknek a legkevesebbet fizetni a földgázért, míg az áram csak Szerbiában olcsóbb, mint Magyarországon. Nem volt mindig így, hiszen egészen 2012-ig hazánkban volt vásárlóerő-paritáson a legmagasabb a háztartási energia ára az Európai Unióban. Ennek az volt az oka, hogy a balliberális kormányzás idején a magyar energiaszektor jelentős része külföldi cégek kezébe került. Úgy, hogy az állam – hosszú távú szerződésekkel – magas eszközarányos megtérülést garantált a multinacionális vállalatoknak. Sőt, 2002 és 2010 között az ország vezetői vita nélkül, egy az egyben átvették az unió szabályozási javaslatait. Ez azt jelentette, hogy a magyar kormányzat 2008-tól lemondott a hatósági árszabályozásról. Ennek következtében emelkedett hazánkban folyamatosan az energia ára. Ezen változtatott az Orbán-kormány.
A rezsicsökkentés 2013 januárjában lépett hatályba. Ennek eredményeként három lépésben 25 százalékkal mérséklődött a lakossági áram, a gáz és a távfűtés ára. Azóta hatósági szabályozás fékezi az áremelkedést a lakossági szektorban. Az eltelt években mintegy 2200 milliárd forintot spórolhattak meg az érintettek az intézkedésnek köszönhetően. Sokatmondó tény, hogy 2012-re azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek anyagi nehézség miatt nem tudták befizetni a rezsit, elérte a 25 százalékot, azoké pedig, amelyek nem tudták kellő mértékben felfűteni az otthonukat, 15 százalékra nőtt. Azaz ekkor egy átlagos magyar háztartás többet költött az otthona fenntartására, mint élelmiszerre. A rezsicsökkentésnek köszönhetően az uniós országok közül hazánkban csökkent legnagyobb mértékben a két energiaszegénységi mutató: a fizetési nehézséggel küzdő háztartások aránya 25-ről 15 százalékra esett, míg a felfűtés nehézségeivel érintettek aránya 15-ről hat százalékra mérséklődött.
Az Orbán-kormány ráadásul visszanyerte a nemzetstratégiailag kiemelten fontos energiaszektorban az állam mozgásterét, miután hazánk tulajdoni aránya az ágazatban ötven százalék fölé nőtt az elmúlt években.
A kabinet megőrizni az elért eredményeket, ezt biztosítja a rezsivédelmi alap felállítása is. Ennek célja a drasztikus és kiszámíthatatlan világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak a mérséklése, a rezsicsökkentés fenntartása, ezáltal a családok anyagi biztonságának és energiaellátásának a biztosítása. Erre a kormány 670 milliárd forintot fordít.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Délmagyarország/Frank Yvette)
