Említésre méltó tüntetés még a 2020. nyári, amikor a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) modellváltása után a hallgatók blokád alá vonták az intézmény épületét, az akcióra pedig spontán szerveződő tiltakozásként hivatkoztak, azonban kiderült, hogy az egyetemfoglalók korábban egy nyári szabadegyetemen arról kaptak oktatást, hogy miként zajlott 2009-ben a zágrábi egyetem blokádja. Az eseményekre pedig azonnal rátelepedtek a baloldali politikusok is, akik megpróbáltak politikai tőkét kovácsolni a helyzetből.
A baloldalon már évek óta az utcai zavargások kiprovokálásában látnak eszközt abban, hogy a sikertelenségüket megpróbálják kompenzálni.
Ilyen volt az is, amikor 2018 áprilisában, a Fidesz–KDNP zsinórban harmadik választási győzelme után a „Mi vagyunk a többség! – Tüntetés a demokráciáért” elnevezésű megmozduláson – amit egy magánszemély, Lányi Örs kezdeményezett – sorra tűntek fel baloldali politikusok, hogy így próbálják feledtetni a választási kudarcot. Visszatérő motívuma ezeknek a tüntetéseknek, hogy különböző aktivisták is gyakran megjelennek ezeken a demonstrációkon, még abban az esetben is, ha az adott ügyhöz nincsen semmilyen kötődésük azonkívül, hogy a kormánypártokkal szemben ellenérzéseiket fejezhetik ki.
Megjegyzendő, hogy még 2020-ban, az SZFE-tüntetést vizsgálta a XXI. Század Intézetnek egy elemzése, amiben előre vetítették, hogy megszaporodhatnak a különböző utcai akciók a baloldal részéről és nagyobb valószínűséggel fordulhatnak az utcai politizálás és a provokatív akciók eszközei felé. A jelenlegi események pedig azt mutatják, hogy a népszerűtlennek bizonyult balliberális pártok még a súlyos választási vereség után feszültség keltéssel próbálják újra megragadni a hatalmat.
Borítókép: Gyurcsány Ferenc (Fotó: Kurucz Árpád)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!