Zavargásokkal térne vissza a hatalomba a Gyurcsány-koalíció

Nem új keletű jelenség, hogy a baloldal tüntetésekkel próbál visszakapaszkodni a hatalomba. A jelenlegi demonstrációk több hasonlóságot mutatnak a 2018. decemberi, a munka törvénykönyvének módosítása elleni megmozdulásokkal, vagy a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) 2020-as elfoglalásával. Ezekben közös, hogy a baloldal azonnal lehetőséget látott az eseményekben arra, hogy politikai tőkét kovácsoljon, és megpróbálja az anarchia eszközeivel kompenzálni a társadalmi támogatottság hiányát.

2021.10.22. BUdapest Demokratikus Koalíció (DK) 10. születésnapja Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet képen: Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke Fotó: Kurucz Árpád

Az április 3-i, történelmi választási vereség óta a baloldal mindent megtesz azért, hogy zűrzavart keltsen és visszatérjen a hatalomba. Ennek a legutóbbi példája a kata adószabályok megváltoztatása elleni demonstrációk voltak. Fontos megjegyezni, hogy a hatalomba visszavágyódó baloldali képviselők egy része is ott volt a keddi, budapesti demonstráción, amivel megbénították a főváros egyes pontjait. Többek között momentumos politikusok is részt vettek ezen a tüntetésen, akik aztán szerdára egy újabb demonstrációt hirdettek meg a Parlament elé. Emellett kiemelendő, hogy a Gyurcsány Ferenc, a baloldal vezére napok óta aktívan hangoztatja, hogy „készülnek”. Továbbá arról lamentált a bukott miniszterelnök, hogy a kormány háborút folytat a választókkal, Európával, valamint a baloldallal is. Gyurcsány szerint nem kétséges, Orbán végül veszíteni fog, és a bejegyzései alapján a bukott miniszterelnök készen áll arra, hogy visszatérjen a hatalomba.

Ugyanakkor nem példa nélküli, hogy a baloldali pártok egy-egy tüntetést kihasználva, zűrzavaros állapotokat teremtve próbálnak visszajutni a hatalomba. Emlékezetes, hogy a 2018 decemberében a munka törvénykönyvének módosítása ellen tüntettek a balliberális politikusok – létszámát tekintve a jelenlegihez hasonlóan, alig pár ezer fő részvételével – az Országház előtt, és megpróbáltak betörni az épületbe. 

A tömegben ott volt a Momentum akkori elnöke, Fekete-Győr András is, aki párttársával, Szarvas Koppány Bendegúzzal a rendőrökre támadt, akiket füstgránáttal dobált meg a két politikus. Szarvas még dulakodott is, és gázspray-vel adott nyomatékot indulatainak. Fekete-Győr később arról beszélt, hogy mindössze egy boltban kapható lila füstgyertyát ejtett a rendőrök közé, és hogy nem állt szándékában bántani senkit, azonban mindkettejük ellen büntetőeljárás indult az eset után. Az akkori tüntetéssorozat része volt az is, amikor több baloldali politikus is betört az MTVA székházába, hogy provokatív akcióval próbálják megzavarni a műsorkészítést, azért, hogy beolvashassák öt pontból álló petíciójukat. Varju László, a Gyurcsány-párt politikusa is egyike volt azoknak, akik betörtek a közmédia Kunigunda útjai központjába. Itt a DK alelnöke nekirontott a biztonsági szolgálat sorfalának, majd egy őrnek nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozott, de Varju mellett Hadházy Ákos is dulakodott a biztonsági őrökkel.

Említésre méltó tüntetés még a 2020. nyári, amikor a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) modellváltása után a hallgatók blokád alá vonták az intézmény épületét, az akcióra pedig spontán szerveződő tiltakozásként hivatkoztak, azonban kiderült, hogy az egyetemfoglalók korábban egy nyári szabadegyetemen arról kaptak oktatást, hogy miként zajlott 2009-ben a zágrábi egyetem blokádja. Az eseményekre pedig azonnal rátelepedtek a baloldali politikusok is, akik megpróbáltak politikai tőkét kovácsolni a helyzetből.

A baloldalon már évek óta az utcai zavargások kiprovokálásában látnak eszközt abban, hogy a sikertelenségüket megpróbálják kompenzálni. 

Ilyen volt az is, amikor 2018 áprilisában, a Fidesz–KDNP zsinórban harmadik választási győzelme után a „Mi vagyunk a többség! – Tüntetés a demokráciáért” elnevezésű megmozduláson – amit egy magánszemély, Lányi Örs kezdeményezett – sorra tűntek fel baloldali politikusok, hogy így próbálják feledtetni a választási kudarcot. Visszatérő motívuma ezeknek a tüntetéseknek, hogy különböző aktivisták is gyakran megjelennek ezeken a demonstrációkon, még abban az esetben is, ha az adott ügyhöz nincsen semmilyen kötődésük azonkívül, hogy a kormánypártokkal szemben ellenérzéseiket fejezhetik ki. 

Megjegyzendő, hogy még 2020-ban, az SZFE-tüntetést vizsgálta a XXI. Század Intézetnek egy elemzése, amiben előre vetítették, hogy megszaporodhatnak a különböző utcai akciók a baloldal részéről és nagyobb valószínűséggel fordulhatnak az utcai politizálás és a provokatív akciók eszközei felé. A jelenlegi események pedig azt mutatják, hogy a népszerűtlennek bizonyult balliberális pártok még a súlyos választási vereség után feszültség keltéssel próbálják újra megragadni a hatalmat.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc (Fotó: Kurucz Árpád)