A 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulók az ország összes iskolájában ugyanabban az időpontban és azonos körülmények között írták meg a felmérést 2021 májusában. A diákok egy kétszer 45 perc hosszúságú matematikai és egy kétszer 45 perc hosszúságú szövegértési tesztet oldottak meg. Emellett a családi hátterükkel, eddigi iskolai pályafutásukkal kapcsolatos kérdésekre is válaszoltak a tanulói kérdőíven, amit otthon, a szüleikkel együtt töltöttek ki önkéntes alapon.
Az Oktatási Hivatal (OH) honlapján található elemzés felhívja a figyelmet: a nemzetközi tapasztalatok alapján várható volt, hogy a világjárvány és a digitális munkarend bevezetése negatív hatással lesz a tanulók eredményeire. A 6. évfolyamon azonban matematikából az előző 12 év átlageredményéhez képest csupán egy százalék, a szövegértésben pedig 0,7 százalék a csökkenés mértéke, ami az adott körülmények között jó eredménynek számít – fejtette ki az OH.
Az összefoglalóból kiderül, hogy a korábbi öt kompetenciamérés eredményei, illetve a PISA-mérések adatai alapján a családi háttér teljesítményre gyakorolt esetleges negatív hatása mindkét mérési területen gyengült, azaz javult az iskolák hátránykompenzáló képessége.
A korábbi felmérésekhez hasonlóan a 2021-es kompetenciamérésben is megmutatkozik a településtípusok közötti különbség, ez viszont nem nőtt a járvány ellenére sem, ami biztató.
A korábbi évekhez hasonlóan a szövegértés és a matematika területén is eltérő volt a diákok fejlődésének üteme: a 6. évfolyamról a 8. évfolyamra nagyobb mértékű volt a fejlődés a matematika területén, viszont mindkét területen kisebb a fejlődés mértéke a 8. és a 10. évfolyamok között.
A 2021-es mérés eredményeit negatívan befolyásolták azok az időszakok, amikor tantermen kívüli, digitális munkarendben kellett a diákoknak tanulniuk, ennek ellenére a tanulók képességeinek fejlődése 2019 és 2021 között csak kis mértékben maradt el a 2017 és 2019 közötti időszaktól.
Az OH rámutatott: az átlageredmények összehasonlítása az előzőek ellenére nem ad teljes képet a gyerekek fejlődéséről, mert előfordulhat, hogy a különböző képességű tanulók eltérően fejlődnek. Az átlageredmények terület szerinti bontását vizsgálva az előző évekhez hasonlóan továbbra is elsősorban a Nyugat-Dunántúl és a Közép-Magyarország régió jó teljesítménye, valamint az Észak-Magyarország és az Észak-Alföld régió lemaradása figyelhető meg.
Magyarországon a diákok társadalmi státusa nagyban hozzájárul iskolai teljesítményükhöz.
Az Oktatási Hivatal ezért nyilvánosságra hozta a többi között azoknak az iskoláknak a listáját is, ahol az oktatás hátránykiegyenlítő hatása az átlagosnál jóval nagyobb volt, vagyis ahol a kompetenciamérések alapján a 10.-esek jobb eredményeket értek el, mint ami a szociális helyzetük alapján várható lett volna. A teljesség igénye nélkül ilyen volt matematikából a Bajai III. Béla Gimnázium, a Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium, a Budapesti Műszaki SZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum, a Dorogi Zsigmondy Vilmos Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium, a Győri SZC Deák Ferenc Közgazdasági Technikum, a Hatvani Bajza József Gimnázium, a Kaposvári SZC Eötvös Loránd Műszaki Technikum és Kollégium, a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium, a Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium, a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium, a veszprémi Lovassy László Gimnázium, a Pápai SZC Jókai Mór Közgazdasági Technikum és Kollégium, Pécsi Janus Pannonius Gimnázium, a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola, a budapesti Szent István Gimnázium, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium és a Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium. Szövegértésben a budapesti Álmos Vezér Gimnázium, Pedagógiai Szakgimnázium és Általános Iskola és a Budapesti Műszaki SZC Puskás Tivadar Távközlési és Informatikai Technikum szerepelt a legelőkelőbb helyen.
Ezek az intézmények a 10.-esek kompetenciamérésének eredményei alapján az elmúlt öt mérési évben már négyszer is a kiemelkedő teljesítményű iskolák közé kerültek.
A mérés legfontosabb célja az iskolák teljesítményének nyomon követése és összehasonlítása más intézményekkel, illetve visszajelzés az adott iskoláknak saját fejlődésükről és országos összehasonlításban. Annak érdekében, hogy az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák pedagógiai teljesítménye összehasonlíthatóvá váljon, az országos kompetenciamérést a tanulók családi hátterének vizsgálata egészíti ki. A felmérés eredményéről minden intézmény és fenntartó visszajelzést kap, ami segíti az iskolákat abban, hogy objektív képet kapjanak a diákok teljesítményéről.
