Így zúznák szét a gazdaságot Magyar Péterék, ha elérik céljukat

Tömeges elbocsátásokkal, bércsökkenéssel és rezsiár-emelkedéssel kéne szembenézniük a magyaroknak.

Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Ha a Tisza Párt kiszivárgott adóügyi tervezetének megfelelően Magyarországon a társasági adó (tao) kulcsa 9 százalékról 25 százalékra emelkedne, az több tízezer munkahely megszűnését, lassabb béremelkedést, helyenként bércsökkenést okozna. Ezzel párhuzamosan a költségvetési többlet sem garantált, mivel ha a beruházási és foglalkoztatási adatok romlanak, az adóalapok is csökkennek – figyelmeztet az Ellenpont. 

Fotó: Polyák Attila

Mindez azt jelentené, hogy az állam kevesebb bevételhez jut. Ez pedig számos egyéb megszorítást tenne szükségessé a szociális támogatások terén is: nem lenne pénz például a rezsicsökkentésre, de a csokra és más kedvezményekre sem maradna forrás.

Hogy a Tisza Párt környékén valóban léteznek ilyen elképzelések, azt a párt tanácsadójaként felbukkanó Surányi György tette egyértelművé egy interjúban. A korábbi jegybankelnök a Szabad Európának beszélt arról, hogy az államháztartást a bevételi oldalon, vagyis adóemelésekkel lehetne stabilizálni. Ezek közé tartozna a társasági adó felemelése is.

Egész egyszerűen rossz a szerkezete a bevételi oldalnak is, meg a kiadásinak is, mert a bevételi oldalon is lehetne keresni. Az nem igaz, hogy a kilencszázalékos társasági adó az egy értelmes dolog

– fogalmazott Magyar Péter szakértője.

Mindezt már a szintén a Tisza környékén mozgó Bod Péter Ákos is elmondta, és Raskó György is tett erre utalást. 

A társasági adó emelésének következményei azonban messzehatóak lehetnek, amelyeket az elemzések szerint úgy lehetne egyszerűen érzékeltetni, hogy sorra tűnnének el a munkahelyek, akinek pedig mégis marad állása, az jóval kevesebbet fog keresni. Az Ellenpont nemzetközi modellek és tapasztalatok alapján kiszámolta, hogy pontosan mennyire terhelné meg a magyar embereket a társasági adó közel háromszorosára való emelése.

Magyarország jelenleg vonzó a befektetőknek

Magyarországon jelenleg Európa legalacsonyabb taokulcsa (9 százalék) működik, amely versenyelőnyt jelentett hazánknak a külföldi beruházások elnyerésében. Többek között ennek is köszönhető, hogy 2023-ban Magyarországra több külföldi működőtőke, vagyis beruházás érkezett, mint a nálunk nyolcszor nagyobb Németországba, 2024-ben pedig minden Európába érkező kínai befektetés egyharmada Magyarországra érkezett, 3,1 milliárd euró értékben.

A szakértők szerint ha ezt a kulcsot 25 százalékra emelnék, azok az ösztönzők, amelyek eddig vonzották a befektetőket, negatív irányba módosulnának. Egy ilyen drasztikus adóemelés hatásai több csatornán keresztül is érezhetőek lennének a beruházásokra, a munkaerőpiacra és a szélesebb társadalmi-gazdasági folyamatokra vonatkozóan.

A Tisza terve gazdasági visszaesést hozna

A vállalatok egy-egy beruházás előtt alaposan megvizsgálják a tőkebefektetésből származó költségeket, így például az adózási környezetet is. Ezeknek a befektetéseknek a célja ugyanis a profitszerzés, így egy alacsonyabb adókulccsal rendelkező ország versenyelőnyt élvez egy magas adókulcsúval szemben. Ezért a külföldi működőtőke bevonzása szempontjából fontos az alacsony adókörnyezet. Mindezt az OECD legfrissebb elemzése is megerősíti, amelynek egyik megállapítása, hogy a vállalati beruházási ráták negatívan korrelálnak a céges adóterhekkel.

Vagyis, ha több az adóteher, kevesebb a beruházás.

A már üzemelő vállalkozások helyzete azonban még érdekesebb: ezeknek a profitrátája ugyanis a jelenlegi társasági adó mértékéhez van beállítva. Amennyiben ezt drasztikusan megemeli egy kormányzat, a vállalatok előtt két opció marad: árat emelni, amely inflációs sokkot okozhat, vagy elbocsátani, esetleg teljesen beszüntetni a működést.

Munkanélküliségi hullám indulhat, ha a Tisza Párt eléri a célját

Ha kevesebb beruházás van, az értelemszerűen kevesebb munkahelyet is jelent. Hogy pontosan mennyivel, azt számszerűsíteni nem lehet, de léteznek irányadó kimutatások. Az OECD felmérése szerint 1 százalékos beruházás-visszaesés 0,9-1 százalékos foglalkoztatáscsökkenéssel járhat. Ez a konkrét esetben azt jelenti, hogy 

ha a beruházási ráta 14–32 százalékkal esik vissza, akkor a foglalkoztatás középtávon 1,25–2,85 százalékkal csökkenhet. Ez összesen az aktuális foglalkoztatási adatokat tekintve több tízezer munkahely megszűnéséhez vezetne, és éves szinten így több száz milliárd forinttal károsulna a gazdaság.

Ha pedig figyelembe vesszük, hogy egy ilyen változásnak különösen kitettek azok a cégek, amelyek fokozottan adóoptimalizált profitrátával működnek, az elbocsátási hullám különösen súlyosan érintené a kkv-kat, valamint az exportorientált és beruházásintenzív ágazatokat.

Akinek megmarad az állása, az kevesebbet keres

A vállalati adók növelése a már üzemelő vállalkozásokat is érintené, így annak negatív hatásait a munkavállalók jövedelmükben is megérezhetik. Az amerikai pénzügyminisztérium egy felmérése szerint például a vállalati adóterhek növekedése „áthárulhat”. A kutatás szerint az adónövekmény 30–70 százalékát a munkavállalókra háríthatják a cégek, bércsökkenés vagy lassabb bérnövekedés formájában.

Ennek fényében, a fent számolt beruházási és foglalkoztatási visszaesés mellett a reálbérek lassulása vagy csökkenése is elképzelhető.

 

Ez lehet az új válság

Mindezekből egyenesen következik a belső fogyasztás visszaesése: a lassuló bérnövekedés, az inflációs sokk és a növekvő munkanélküliség együttese egy lefelé húzó gazdasági spirált képez, ahol a magasabb adókulcsok miatt kieső beruházások és elbocsátások, illetve reálbércsökkenés következtében a lakossági fogyasztás mérséklődik, amely újabb gazdasági visszaesést vetít előre. Ezáltal a csökkenő beruházási aktivitás és foglalkoztatási ráta romlása együttes erővel zsugorítja azt az adóalapot, amelyből az állam a működését finanszírozza. Ilyen módon a szociális kiadások – rezsicsökkentés, csok, édesanyák szja-mentessége – is fenntarthatatlanná válnak. 

Vagyis a költségvetési többlet, amit a magasabb taokulccsal kívánnának elérni, tulajdonképpen eltűnik a rendszerből.

 

Eddig sehol nem volt jó ötlet az adóemelés

Hogy mennyire lehet stabilizálni az államháztartást a társasági adó kulcsának emelésével, arra vannak nemzetközi példák, ezek közül azonban egyik sem sikersztori.

Például Brazília 2015-ben súlyos költségvetési válságba került: a kormány az államháztartás stabilizálása érdekében több vállalati adót, köztük a társasági nyereségadót is megemelte. Ott a döntést „költségvetési szükségszerűségként” indokolták, azonban mint kiderült, a büdzsén nem sokat segített a megszorítás.

A Világbank elemzései szerint a beruházások volumene két év alatt közel 9 százalékkal csökkent, miközben a külföldi működőtőke-beáramlás a 2014-es 96 milliárd dollárról 2016-ra 78 milliárdra esett vissza.

A vállalati szektor profitabilitása erősen romlott, sok közepes cég felfüggesztette a bővítési terveit, és a gazdaság 2015–2016-ban összesen 7 százalékpontos GDP-csökkenést szenvedett el. A gazdasági visszaesés 3 év alatt 1,1 millió munkahely megszűnéséhez vezetett. Az IMF utólagos értékelése egyértelműen kimondta: „a fiskális konszolidáció adóemelésre épülő stratégiája rövid távon tovább mélyítette a recessziót, mivel elfojtotta a magánberuházásokat és a fogyasztást”.

Tehát a társasági adó drasztikus növelése – még ha fiskálisan indokolt is – gazdasági visszaesést okozhat, mivel egyszerre rontja a vállalatok kilátásait és profitrátáit, miközben a munkanélküliség fokozódásával a belső fogyasztás is visszaesik.

Összességében tehát elmondható, ha a Tisza Párt kiszivárgott adóügyi tervezetének megfelelően Magyarországon a taokulcs 9 százalékról 25 százalékra emelkedne, az több tízezer munkahely megszűnését, lassabb béremelkedést, gazdasági stagnálást hozna.

Ezzel párhuzamosan a költségvetési többlet sem garantált, mivel ha a beruházási és foglalkoztatási adatok romlanak, az adóalapok is csökkennek. Vagyis az állam kevesebb bevételhez jut. Ez pedig számos egyéb megszorítást tenne szükségessé a szociális támogatások terén.

További játékainkhoz kattintson ide!

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)