Rendkívüli ülést tartott az Országgyűlés az ellenzéki pártok kezdeményezésére, amelyek elsősorban katatörvény eltörlését szerették volna elérni. A baloldal ugyanakkor a rezsiemelés „megszüntetéséről”, a lakóépületek szigeteléséről, az élelmiszerválság leküzdéséről, a klímabérlet bevezetéséről, valamint az egyes termékek áfamenetességéről szóló javaslatokat is beterjesztett a Ház elé. Kocsis Máté, a Fidesz-frakcióvezetője már a múlt héten közölte, hogy pártja nem vesz részt a rendkívüli ülésen, így az várhatóan nem lesz határozatképes. Ma reggel ugyanakkor a Kormányzati Tájékoztatási Központ is közölte, hogy azon a kormány képviselői sem vesznek részt.
»Ezzel kapcsolatban alapvető körülmény, hogy a baloldal a háborús válság időszakában sem támogatta a magyar családok védelmét szolgáló intézkedéseket« – olvasható közleményükben.
Ebben emlékeztettek: az ellenzéki pártok a bevezetésétől kezdve támadták a rezsicsökkentést, és a kampány alatt azt is egyértelművé tették, hogy eltörölnék, a kata adónem bevezetését meg sem szavazták.
„Adócsökkentést szorgalmaznak, azonban a jövő évi költségvetéshez összesen 3200 milliárd forint nagyságrendű adóemelési javaslatot nyújtottak be. Emelnék többek közt a társasági adót és a személyi jövedelemadókat is” – sorolták. Hozzátették: „mindezt súlyosbítva erőteljesen kampányoltak azon szankciók mellett, amelyek az energiaár-emelkedések fő okozói, és már most óriási terheket rónak az európai gazdaságra”.
„Ilyen előzmények után hiteltelennek tartjuk a rendkívüli üléssel kapcsolatos kezdeményezésüket, ezért a kormány képviselői nem vesznek részt rajta” – írta a tájékoztatási központ.
A rendkívüli parlamenti ülés ennél fogva egy óráig sem tartott, amelyen csak a baloldali képviselők ismételték meg szokásos kommunikációs paneleiket napirend előtti felszólalásaikban.
Kanász-Nagy Máté (LMP) bírálta a kormányt, amiért megkönnyíti a fakitermelést, szerinte ezzel környezetünk pusztítása egy újabb fázisba léphet. A politikus többek között a Paks 2 beruházás leállítását, a szélenergia engedélyezését sürgette.
Berki Sándor (Párbeszéd) brutális megszorításokat emlegetve azt hangoztatta: a háborús infláció, Brüsszel öngyilkos szankciós politikája, „meg a többi habonyi szóvirág” csak arra szolgál, hogy a kormány elfedje, hogy az összes igazán komoly stratégiai döntése hibás volt.
Toroczkai László (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy a jelenlegi és a 2010 előtti kormányok egyaránt felelősek a kialakult helyzetért, aminek az alapja mégis az, hogy „a DK és az MSZP elődpártja” 20 milliárd dolláros államháztartási hiányt hagyott maga mögött. Toroczkai a multinacionális vállalatok helyett a magyar kisvállalkozások támogatását, védelmét sürgette.
Kunhalmi Ágnes (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány erkölcsileg megbukott az egész ellenzéki szavazótábor szemében. A baloldali politikus az energiaválságról szólva elmondta, hogy szerinte túlzott energiafogyasztásra kényszerülnek a családok, majd a rezsicsökkentést érintő változásokat támadta.
A Momentum részéről a pártelnök-frakcióvezető Gelencsér Ferenc úgy vélte, hogy káoszkormányzás zajlik és szerinte a kabinet a magyar családok védelméről beszél, ám folyamatosan ellenük cselekednek. Továbbá Gelencsér szerint az üléstől távol maradó kormánypárti képviselők nem menekülhetnek a felelősségre vonás elől.
Z. Kárpát Dániel a felszólalásában a baloldal egyik rendszeres tervének, az áfacsökkentésnek a megvalósításáról értekezett. A Jobbik politikusa szerint a rezsiszámla, a tűzifa és az alapvető élelmiszerárak tekintetében lenne szükség változtatásra.
„Magyarországnak nincs felelős kormánya, de van felelős ellenzéke” – ezt állította a kormánypárti politikusok távolmaradására utalva Arató Gergely. A Demokratikus Koalíció politikus leszögezte– mint azt a pártelnök Gyurcsány Ferenc hetek óta hangoztatja –, hogy „készülnek”. A Gyurcsány-párt politikusa hangot adott annak, hogy a baloldal elszánt ahhoz, hogy a magyar polgárokról gondoskodjon.
