Ez nem más, mint egy baloldali színjáték, egy politikai pótcselekvés. Magyarországon az uniós csatlakozással kapcsolatosan nem lehet bármilyen népszavazást tartani. Az alaptörvény tiltja, hiszen nemzetközi szerződésről van szó
– mondta lapunknak Nagy Ervin, az uniós tagságunk megerősítéséről szóló baloldali népszavazási kezdeményezésekkel kapcsolatban. A XXI. Század Intézet elemzője szerint mindezt jól tudják a baloldali politikusok is, majd emlékeztetett, a kormány többször leszögezte, hogy Magyarország helye az Európai Unióban van, és az EU-n belül akar kiállni saját érdekeiért.
Figyelemelterelés
– Gyakorlatilag amióta kétharmados kormányzás van Magyarországon, minden parlamenti választás előtt azt hallhattuk a baloldaltól, hogy a kormány ki akarja léptetni hazánkat az EU-ból. A 2018-as országgyűlési választások előtt a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíció teljes kampányt épített fel erre a narratívára. A baloldal napirenden tart egy teljesen irreleváns kérdéskört a választási kampányból, amely a mondanivaló teljes hiányára utal – mondta.
Az elemző szerint a baloldali pártok emellett el akarják terelni a figyelmet „arról a politikai, szervezeti és vezetési válságról, amely minden ellenzéki pártot sújt”.
Mint részletezte, a szivárványkoalíció pártjai sorra bukják el az időközi választásokat, és „az is fájó pont lehet nekik, hogy a katatörvény-módosítás apropóján sem tudtak kritikus tömeget mozgósítani”. Azzal kapcsolatban, hogy a Jobbik – ellopva Ujhelyi Istvánnak, az MSZP politikusának ötletét − benyújtotta a maga népszavazási kérdését Magyarország EU-tagságáról, az elemző úgy vélekedett: a párt ismételten bebizonyította, hogy nem tud és már nincs is szándéka visszatérni egykori gyökereihez.
Szappanopera-szerű üzenetek
– Hiába beszél Gyöngyösi arról, hogy nemzeti konzervatív pártot akar építeni. Ma már sem szövetségi politikájában, sem mondandójában nem lehet megkülönböztetni a Jobbikot az MSZP-től vagy a többi baloldali párttól. Viták vannak, viszont ugyanaz a globalista gondolkodás jellemzi őket. Nem látok semmilyen különbséget a baloldali pártok között. Amellett, hogy egymással versenyeznek, egymástól lopnak ötleteket – magyarázta.
Nagy Ervin szerint az ellenzéki pártok tudják, ennyiféle baloldali politikai formációt nem bír el a hazai ellenzéki választói réteg, ezért erősödik közöttük a verseny.
Az elemző az elmúlt heteken tapasztalható „szappanopera-szerű, kissé nevetséges, komolytalan üzengetésben” ezt a jelenséget látja.
– Ezekben kétféle mozgást vélek felfedezni. Az egyik az ötletek egymástól való elorozása. Ezt persze úgy mutatják be a választópolgároknak, mintha ők találták volna ki. A másik, hogy egymást is kritizálják. Emlékezetes, hogy Márki-Zay Péter és a DK között soha nem látott üzengetés indult, de jól látszik, hogy a DK és a Momentum között is egyre feszültebb a helyzet. Az is szembetűnő, hogy a Jobbik új vezetése is megpróbál beleszállni ebbe a versenybe.
A kevés, mára megmaradt baloldali választópolgár kegyeiért folyik most a verseny.
Ebben teljesen mellékes az ellenzéki lét. Sőt, egymással nagyobb küzdelemben vannak, mint a kormánnyal – zárta gondolatait az elemző.
Borítókép: Lezárt szavazati urna (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)