Nem látni a háború végét, indokolt a veszélyhelyzet meghosszabbítása

A kormánypárti vezérszónokok indokoltnak nevezték a veszélyhelyzet meghosszabbítását az erről szóló törvénymódosítás országgyűlési vitájában, a DK, a Jobbik és a Mi Hazánk vezérszónokai viszont azzal támadták a kormányt, hogy visszaél a különleges jogrenddel. A Fidesz–KDNP úgy látja, a különleges jogrend nem korlátoz, hanem véd – eszközt ad a kormány kezébe, hogy a magyar családok biztonságát garantálja a kiszámíthatatlan nemzetközi helyzetben. A mostani témával kapcsolatban módosító javaslat benyújtására október 10., péntek 16 óráig van lehetőség.

Rendkívüli ülést tartott kedden az Országgyűlés. A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint az egyetlen napirendi pont az orosz–ukrán háború miatti veszélyhelyzetről szóló törvényjavaslat általános vitája. Az ülés elején megemlékeztek a közelmúltban elhunyt korábbi képviselőkről, Örvendi Lászlóról (Fidesz) és Tóth Istvánról (MSZP). A napirend előtti felszólalásokat követően került sor a napirendi pontok megvitatására.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Az egyetlen napirendi pont elején a javaslat benyújtója, Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes ismertette a részleteket. Ennek legfontosabb eleme a szomszédban zajló háború miatt 2022. november 1. óta érvényben lévő

veszélyhelyzet 180 nappal, 2026. május 13-ig történő meghosszabbítása.

Répássy indoklása szerint a hazánk szomszédságában zajló orosz–ukrán háború immár több mint három és fél éve tart, elhúzódik, még nem látjuk a végét. A fegyveres konfliktus gazdasági és humanitárius hatásai Magyarországon is érezhetők. A háború miatt szerinte szükséges, hogy a krízis aktuális fejleményeire a kormány gyorsan és hatékonyan tudjon reagálni.

Reagáltak a frakciók

Amikor 2022 februárjában a szomszédságunkban kitört az orosz-ukrán fegyveres konfliktus, akkor világosan látható volt, hogy ez nem csupán Ukrajnát érinti, hanem az egész térségre, így Magyarországra is kihat. A biztonságunk, az energiaellátásunk, a gazdaságunk és humanitárius kapacitásunk egyidejűleg kerültek nyomás alá – mutatott rá felszólalásában Pajtók Gábor, a Fidesz vezérszónoka, felidézve, hogy ennek kezelésére fogadta el az Országgyűlés 2022-ben a most módosítandó törvényt.

A jogszabály lehetőséget adott arra, hogy a kormány gyorsan és kellő rugalmassággal cselekedhessen.

Pajtók Gábor, a Fidesz vezérszónoka (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Mint beszámoltunk róla, a kormány azzal indokolta a rendkívüli ülés kezdeményezését, hogy a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosításával összefüggő szavazások halasztása fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné. Az előterjesztés elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazná a kormányt, hogy a november közepén lejáró veszélyhelyzetet újabb 180 nappal meghosszabbítsa.

Pajtók Gábor kitért arra is, hogy azóta három és fél esztendő telt el, de ma sem mondható, hogy a háború okozta válság közelebb került volna a befejezéshez. Éppen ellenkezőleg: az ellátási láncok bizonytalanok, az energiapiaci helyzet törékeny, a menekülthullám folyamatosan terheli Magyarországot, amely földrajzi helyzetéből adódón a konfliktus első vonalában van.

A fideszes politikus hangsúlyozta: a veszélyhelyzet nem pusztán jogi keret, hanem

nélkülözhetetlen védelmi eszköz, nem a jogrend korlátozásáról szól,

hanem arról, hogy képesek legyenek megvédeni a magyar embereket egy elhúzódó és kiszámíthatatlan válság árnyékában. A veszélyhelyzet meghosszabbítása indokolt, annak elfogadását a Fidesz támogatja – közölte.

A DK szerint nincs valós veszélyhelyzet, és a Covid alatt sem volt

Sebián-Petrovszki László, a DK vezérszónoka szerint a javaslat a hatalomátmentés mellett felháborító figyelemelterelési szándékkal is bír. Ez lényegében rendeleti kormányzást jelent, azaz egyes törvények alkalmazását fel lehet függeszteni, el lehet térni tőlük – hangoztatta.

Sebián-Petrovszki László, a DK vezérszónoka (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Szerinte nincs valós veszélyhelyzet Magyarországon. Ha így haladnak tovább, akkor az egész ciklus úgy telik el, hogy veszélyhelyzetben kormányozták az országot.

Előbb a Covidra, aztán a menekülthelyzetre, majd a háborúra hivatkozva hirdettek veszélyhelyzetet

– idézte fel. Szerinte a rendeleti kormányzásba bármi belefér, és a DK nem támogatja a hosszabbítást.

Háború a szomszédunkban

Simicskó István, a KDNP vezérszónoka jelezte, frakciója támogatja a javaslat elfogadását. Hangsúlyozta: az alaptörvény módosítása szerint három típusú különleges jogrend lehet Magyarországon: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet, ez utóbbinak egyik kategóriája a szomszédságban dúló háború miatti különleges jogrend.

Simicskó István, a KDNP vezérszónoka (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Mint mondta: egy demokratikus jogállamban veszélyhelyzet esetén a kormány a szükségesség és az arányosság elvét érvényesítve hozhat intézkedéseket. Az orosz–ukrán háborút testvérháborúnak nevezte, hangsúlyozva: amíg nem ér véget a konfliktus, addig indokolt a veszélyhelyzet fenntartása a magyar emberek biztonsága érdekében.

A Jobbik szerint nem kell

Lukács László, a Jobbik vezérszónoka frakciója nevében elutasította a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló javaslatot, arra hivatkozva, hogy ellenkezik Magyarország alkotmányos érdekeivel és a józan paraszti ésszel is, ugyanis normál jogrendben is minden eszköz megvan arra, hogy Magyarország biztonságosan működjön.

Szerinte az elmúlt években folyamatosan meghosszabbított különleges jogrend kiüresíti ezt az alkotmányos intézményt. Úgy értékelt: a normál jogrend is alkalmas arra, hogy a kormány elhárítsa a humanitárius katasztrófát és a háború gazdasági következményeit.

A Mi Hazánk szerint trükk

Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka a veszélyhelyzet folyamatos meghosszabbítását politikai trükknek nevezte, ami az oligarchák érdekeit szolgálja.

Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Hangsúlyozta: a veszélyhelyzet meghosszabbításával a kormány felhatalmazást kap, hogy akár sarkalatos törvényt is semmibe vegyen, ha érdeke úgy kívánja, ez pedig visszaélésekre adhat alapot.

Az előterjesztői zárszóban Répássy Róbert arra kérte az Országgyűlést, hogy fogadja el a benyújtott javaslatot.

Az általános vita végén az ülést vezető Dúró Dóra (Mi Hazánk) bejelentette, hogy az Országgyűlés következő ülése a tervek szerint október 20-án lesz. A mostani témával kapcsolatban módosító javaslat benyújtására október 10-én, pénteken 16 óráig van lehetőség.

Borítókép: Országgyűlés plenáris ülése (Fotó: Hatlaczki Balázs)

További játékainkhoz kattintson ide!