– Valóban úgy tűnik, mintha jelen helyzetben egy apró, kipattant szikra elég lenne ahhoz, hogy gyakorlatilag bárhol háború alakuljon ki a világban. Ezt támasztja alá a koszovói konfliktus is. Ahogy a miniszterelnök mondta, a veszélyek korát éljük – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Georg Spöttle. A Nézőpont Intézet elemzőjét arról kérdeztük, hogy Orbán Viktor öt – nemzetünket érintő – sürgető kihívást vázolt fel tusnádfürdői beszédében, ebből negyediknek a háború kérdéskörét nevezte meg.
Feszült a helyzet
Mint részletezte, azt, hogy Koszovóban jelenleg milyen erős amerikai befolyás van, jól mutatja, hogy az Egyesült Államok nyomására a koszovói vezetés egy hónappal kitolta a szerbek által kifogásolt intézkedések bevezetését. Az elemző szerint ki kell várni, hogy mi lesz harminc nap múlva. – Az USA mindig profitál azokból a háborúkból, amelyek nem az ő területén zajlanak.
Ha létrejönne egy újabb háborús gócpont, ahol egy NATO-beavatkozás szükséges lenne, az most is az Egyesült Államok malmára hajtaná a vizet. Gazdasági és politikai érdeket szolgálna, hiszen felpörgetnék a fegyvergyártást, emellett drasztikusan megnövelhetnék katonai erejüket a Balkánon – magyarázta Georg Spöttle. Számos más katonai konfliktus is körvonalazódik a világban – folytatta.
Gondoljunk a Tajvan–Kína között fennállóra, a koreaira vagy az afrikai konfliktusokra. Az elemző szerint ezek bármikor eszkalálódhatnak. Az orosz–ukrán háború következményeiről a szakértő elmondta, az orosz vezetés Ukrajna megtámadása előtt modellezte, mi fog történni, ha Nyugat-Európa és az Egyesült Államok szankciókat vezet be. – Előre felkészültek. Felmérték a kőolaj- és a földgázárakat, valamint azt, hogy mely országok vásárolnának majd tőlük energiahordozókat. Rájöttek az oroszok, hogy sokkal jobb áron tudják majd eladni nyersanyagukat.
Tudták, Kínával, Indiával és a többi BRICS-állammal üzletelnek majd. Így léptek bele a háborúba
– mondta. Georg Spöttle kiemelte, a háború egyik következménye, hogy teljesen új gazdaságpolitikai érdekcsoportok alakulnak ki a világban, amelyekkel Oroszországnak sikerült teljes mértékben letompítania a Nyugat szankcióit.
Hazánk a béke szigete marad
– Ezzel szemben a nyugati vezetés a „jóemberkedés” politikáját követi a mai napig, s ragaszkodik a szankciókhoz. Ahogy a miniszterelnök tusványosi beszédében jelezte, ezek csak nekünk fájnak. Nincsenek tele a gáztározóink, kétséges, hogy egyes európai országok biztosítani tudják-e télire a meleg vizet, a fűtést az állampolgároknak – a rezsi árakról nem is beszélve.
Németországban jelenleg azt mérlegelik, baj esetén ki kapja majd az energiát: a lakosság vagy az ipar – ismertette az elemző. A biztonságpolitikai szakértő leszögezte, a nyugati szankciók következtében Európa gazdasága teljesen tönkremehet.
– Ahogy a magyar kormányfő is mondta, az első hidegek megjelenésével jön el Európában a vízválasztó időszak. A tél vészesen közeleg, a nyugati vezetők azonban továbbra sem engednek a szankciókból, továbbra is fegyvereket küldenek Ukrajnába, elhúzva ezzel a konfliktust – mondta. Georg Spöttle emlékeztetett, a magyar kormány világossá tette álláspontját az orosz-ukrán háború kérdésében: Magyarországnak ki kell maradnia belőle.
Hogy hogyan tudjuk ezt elérni?
A magyar vezetés mindenkivel jóban akar lenni, több oldalról bebiztosítva magát. Ezen stratégia része volt a keleti nyitás olyan országok felé, amelyek bővelkednek energiahordozókban. Az elemző úgy véli, ezek a kapcsolatok a garanciái annak, hogy Magyarország a béke szigete tud maradni – fejtette ki az elemző.