Egy kipattant szikra is elég a háborúhoz

Az első hidegek megjelenésével jön el Európában a vízválasztó időszak. Jelen helyzetben egy apró, kipattant szikra elég lenne ahhoz, hogy gyakorlatilag bárhol háború alakuljon ki a világban. Ahogy a miniszterelnök mondta, a veszélyek korát éljük – mondta lapunknak Georg Spöttle. A Nézőpont Intézet elemzőjét arról kérdeztük, hogy Orbán Viktor öt sürgető kihívás között negyedikként a háború kérdéskörét nevezte meg tusványosi beszédében.

Hazánk a béke szigete marad

– Ezzel szemben a nyugati vezetés a „jóemberkedés” politikáját követi a mai napig, s ragaszkodik a szankciókhoz. Ahogy a miniszterelnök tusványosi beszédében jelezte, ezek csak nekünk fájnak. Nincsenek tele a gáztározóink, kétséges, hogy egyes európai országok biztosítani tudják-e télire a meleg vizet, a fűtést az állampolgároknak – a rezsi árakról nem is beszélve.

Németországban jelenleg azt mérlegelik, baj esetén ki kapja majd az energiát: a lakosság vagy az ipar – ismertette az elemző. A biztonságpolitikai szakértő leszögezte, a nyugati szankciók következtében Európa gazdasága teljesen tönkremehet. 

– Ahogy a magyar kormányfő is mondta, az első hidegek megjelenésével jön el Európában a vízválasztó időszak. A tél vészesen közeleg, a nyugati vezetők azonban továbbra sem engednek a szankciókból, továbbra is fegyvereket küldenek Ukrajnába, elhúzva ezzel a konfliktust – mondta. Georg Spöttle emlékeztetett, a magyar kormány világossá tette álláspontját az orosz-ukrán háború kérdésében: Magyarországnak ki kell maradnia belőle. 

Hogy hogyan tudjuk ezt elérni? 

A magyar vezetés mindenkivel jóban akar lenni, több oldalról bebiztosítva magát. Ezen stratégia része volt a keleti nyitás olyan országok felé, amelyek bővelkednek energiahordozókban. Az elemző úgy véli, ezek a kapcsolatok a garanciái annak, hogy Magyarország a béke szigete tud maradni – fejtette ki az elemző.

– Emellett nem engedélyezünk a területünkön sem fegyver-, sem csapatszállítást. E tényezők garantálják Magyarország területi integritását, a munkahelyek védelmét, a rezsicsökkentés fenntartását. Azt, hogy a fiataloknak ne kelljen háborúba menni – ami a baloldal választási programja volt.

Belegondolni is rossz, hogy baloldali kormányzás esetén hol tartanánk most – mondta Georg Spöttle. Az elemző úgy véli, a miniszterelnök tusványosi beszédében „békekötési segédeszközt” mutatott a világnak azzal, hogy kijelentette: béke csak akkor lesz, ha Amerika és Oroszország ül tárgyalóasztalhoz.

Orbán Viktor beszéde a tusványosi szabadegyetemen: az orosz–ukrán háborúból Magyarországnak ki kell maradnia.
(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

 

Tudni lehetett, nem lesz jó vége

Az Orbán Viktor tusnádfürdői beszédében elhangzott állításokkal kapcsolatban, miszerint „ha az Egyesült Államok elnökét a döntő órában Donald Trumpnak hívják, és sikerült volna meggyőzni Angela Merkelt, hogy ne távozzon, akkor ez a háború nem robbant volna ki”, a szakértő megjegyezte, érdemes megnézni Joe Biden megválasztását követő első üzenetét az oroszokhoz. 

Gyilkosnak nevezte az orosz föderáció elnökét. Joe Biden mást sem csinált, mint uszított Oroszország és Kína ellen. Igyekezett ezt a két országot a világ ellenségeként beállítani.

Az, hogy az Egyesült Államok elnökeként a konfliktus kirobbanása előtt 5,5 milliárd dollár értékben elkezdte felfegyverezni Ukrajnát, már nem tetszett Oroszországnak. Amikor nyíltan kiállt amellett, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz, már tudni lehetett, hogy ennek nem lesz jó vége – részletezte az elemző. Mint mondta, Donald Trumpnak ezzel szemben nagyon jó kapcsolata volt Putyinnal, ugyanúgy, ahogy Angela Merkelnek is. Georg Spöttle szerint a miniszterelnök által említett vezetők mindenképp megpróbáltak volna valami békés diplomáciai megoldást találni erre a konfliktusra.

Borítókép: Georg Spöttle szerint a nyugati vezetés a „jóemberkedés” politikáját követi (Fotó: Mirkó István)