Előrehozott hazaköltözések

– Akik hosszabb ideje vannak kinn, azok sok esetben előre hozzák a hazatérést – jelezte lapunknak Koroknai Gábor. A hazaköltöztetéssel foglalkozó vállalkozó szerint a háborús helyzet is növeli a hazaköltözők számát, a családoknak pedig nagy élmény újra találkozniuk az itthoniakkal.

Budapest, 2016. szeptember 24. Egy költöztető egy polcot visz a hátán a VIII. kerületi Szigony utcai lakótelepen 2016. szeptember 24-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

– A hazaköltözők száma inkább nőtt a háborús helyzet miatt – mondta a Magyar Nemzetnek Koroknai Gábor, A hazaköltöztető nevű Facebook-oldal üzemeltetője. A Nyugat-Európából Magyarországra fuvarozó egyéni vállalkozót először két évvel ezelőtt kerestük meg – akkor a migrációs helyzetet jelölte meg a hazaköltözések fő okaként, mondván, 2015 óta egyre többen keresik a hazatérés lehetőségeit, 2020-ban például minden másnapra jutott fuvar.
Koroknai Gábor lapunknak most arról beszélt, hogy a koronavírus-válság ráerősített a helyzetre, de azok közül, akik akkor hazajöttek, voltak olyanok is, akik később visszatértek Nyugat-Euró­pába. Ugyanakkor továbbra is

sokan vannak, akik biztonságosabbnak ítélik meg Magyarországot a Nyugathoz képest. Tapasztalatai szerint a háborútól ténylegesen félnek az emberek, találkozik olyan véleményekkel is, amelyek szerint Németország jobban szembefordult Oroszországgal, mint Magyarország, amit az ott dolgozók egy része nem tart szerencsésnek.

Bonyolult cégalapítás, magasabb adók

Ma a koronavírus-válságból kilábaló Európát az ukrajnai háború és a brüsszeli szankciók miatt kialakuló rezsiválság rázza meg. Koroknai Gábor ezzel kapcsolatban azt mondta, voltak olyan megrendelői, akik a rezsiváltozások miatt előre hozták a hazaköltözést. Eközben szinte mindenhonnan azt hallja, hogy sokan gondolkodnak a hazatérésen. Nyugat-Európában a gáz- és villanyszámlák összege jelentősen emelkedett az utóbbi hónapokban, az ottani gázhelyzet miatt sokan aggódnak. A hírek arról szólnak, hogy a német ipar egy része egyszerűen bezár majd a kialakuló gázhiány miatt.

Nyugaton is ugyanúgy tippelgetnek, hogy mit jelent az esetleges gázelzárás a német iparnak, de sokan nem akarják megvárni, hogy valóban elbocsátják-e őket. Itthon sokan vállalkozást indítanak, ez Németországban bonyolultabb, többet kell adózni

– a hazaköltöztető szerint sokan panaszkodnak erre.

Ausländerként élni

Kiemelte azt is, hogy a különböző szakmunkák ára itthon is megnőtt, ma már sokkal többet lehet keresni Magyarországon, mint tíz évvel ezelőtt. Példaként említette a burkolókat és a vízszerelőket, akiknek a munkájára itthon is nagy szükség van, szinte lehetetlen szakembert találni, akinél a várakozási idő pár hónapnál kevesebb lenne.

– Akik 12-15 éve, még a gyurcsányi időkben kimentek, azok most itthon is jó pénzt tudnak keresni – foglalta össze. Koroknai Gábor úgy látja, sok szakmunkás már jobban meg tud élni itthon, mint nyugaton, ahol a keresetéből levont lakásbérlet és rezsi miatt kevesebb marad.

Kint egy házaspárt nézve egyikük fizetése teljesen elmegy az ingatlanra, rezsire, és sokan nem tudják, hogy kint például 450 euró az óvodai díj gyermekenként. Itthon ekkora költségek nincsenek az óvodákban

– hozott egy példát.
Elmondása szerint költöztetett már haza olyan mérnököt is, aki azt mondta, hogy már elég magasak az itthoni fizetések is, érdemes hazajönni. Koroknai Gábor ezúttal is kiemelte, hogy sok megrendelőnél tapasztalja az elég volt érzést. Szerinte bele lehet fáradni a kinti munkavállalásba, főleg ha valaki két munkahelyet is vállal a megélhetésért. – Ausländerként éli az ember az életét, és ezt éreztetik is velük. Aki jól beszéli a nyelvet, az könnyebben tud új állást kapni, a németek is jobban kedvelik azt, akivel tudnak beszélni. Sokaknak viszont nincs jó nyelvismeretük, amikor országot váltanak és a kinti életet választják – magyarázta.

Jó a gyerekeknek, jó a nagyszülőknek

A hazaköltöztető fontosnak tartja a családalapítás kérdését is. Rámutatott: a családtól, szülőktől, nagyszülőktől távol még mindig sokkal nehezebb családot alapítani. – Amikor hazajönnek, sokszor tapasztalják, hogy összeborulnak, érződik, hogy úgy család a család, ha a nagyszülők is szerepet tudnak vállalni benne – fogalmazott. Kitért a gyerekek helyzetére is, akik szerinte külföldön nem tudnak úgy érvényesülni, hiszen nem tudnak kortársaikkal az anyanyelvükön kommunikálni.

Nyomkodják a telefont, nincsenek barátaik. Viszont sokan mesélik, hogy miután hazajöttek, a kiskorú gyerekek itthon kinyílnak, lelkileg sokkal szabadabbak lesznek. Megváltoznak, jót tesz nekik és a további lelki fejlődésüknek, hogy közös programokat szerveznek a nagyszülőkkel, akik részt tudnak vállalni a gyereknevelésben. Így pedig a szülők élete is tehermentesebb lehet, több idő jut egymásra, a barátaikra, egyszóval itthon harmonikusabb, szeretetben gazdagabb és boldogabb életet élhetnek

– mondta Koroknai Gábor.

Fordulat. A statisztikák szerint 2019 volt a fordulópont a kiköltözésekben. Bár a hazatérők száma a KSH adatai szerint 2010 óta folyamatosan növekszik, három éve történt meg először, hogy többen költöztek haza, mint ahányan kivándoroltak, akkor 23 170 hazatérő mellett már „csak” 21 900-an vándoroltak ki hazánkból. 2020-ban az olló tovább nyílt, akkor már csaknem négyezerrel több visszavándorló volt itthon, mint amennyi kivándorló. Jóllehet 2021-ben kissé nőtt a kivándorlók száma, de a hazatérők száma ekkor is magasabb volt.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)