Azt reméljük, hogy ha a gyerekek eljönnek a Kutatók éjszakájára, és a kutatók segítenek nekik kibontakoztatni a tehetségüket, a saját felfedezéseiken keresztül megmutatják a felfedezés iránt táplált vágyukat, lelkesedésüket, akkor példát tudnak nekik mutatni
– emelte ki az esemény bevezető sajtótájékoztatóján György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, aki szerint a példa, a minta és az élmények határozzák meg azt, hogy mi lesz a fiatalokból. Felidézte, hogy az Egyesült Államokban élő Karikó Katalin Széchenyi-díjas kutatóbiológus a magyarországi Kisújszálláson nőtt fel, és tanára ösztönzésre társaival együtt levelet írt Szent-Györgyi Albertnek és Selye Jánosnak, akik válaszoltak is, és ez is ösztönözte őt a pályaválasztásban. György László emlékeztetett: Magyarországon is vannak olyan települések, amelyek a munka- és továbbtanulási lehetőségektől távol esnek. Kifejtette: azok a diákok, akik ilyen településeken élnek, az általános iskola elvégzése után a középiskolában lemorzsolódhatnak, mert nincs előttük megfelelő példa, és az érdeklődésüket sem keltik fel a továbbtanulás iránt. A Tanítsunk Magyarországért programban ezért ezer egyetemista mentor foglalkozik több mint négyezer hetedikes és nyolcadikos általános iskolással, hogy megmutassák nekik a településükön túli világ izgalmait annak érdekében, hogy ki tudják bontakoztatni a tehetségüket, és ellátogatnak velük a Kutatók éjszakájára is – tette hozzá.
Az államtitkár felhívta a figyelmet: akkor fogjuk megnyerni a 2020-as és a 2030-as évtizedet, ha a munkaalapú társadalomból továbblépünk, és fejlesztés-, felfedezés-, munka- és tudásalapú társadalmat építünk.
Utalt arra, hogy a kormány 2010-hoz képest egymillióval több munkahelyet hozott létre. Úgy fogalmazott: bíznak abban, hogy Magyarországot Kelet-Közép-Európa tudásközpontjává teszik 2030-ra, ezért a válság ellenére is megduplázták a felsőoktatás finanszírozását 2022. január 1-jétől, így az Európai Unió első öt olyan országa között van hazánk, amely GDP-arányosan a legtöbbet erre. 2030-ig 2700 milliárd forintot szánnak a megújuló egyetemi és kutatói infrastruktúra fejlesztésére – emelte ki.
A rendezvény célja, hogy a kutatókat bemutassák a társadalomnak, mert a tudományt, a kutatást és az innovációt az emberek misztikusan kezelik, ugyanakkor így láthatóvá válik, mire költi az állam a kutatásokra fordított összeget
– erről Kardon Béla, a Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont Kft. tudományos igazgatója beszélt. Kiemelte: az eseményt azért igyekeznek a legkisebbek körében is népszerűsíteni, hogy később közülük is minél többen válasszák a kutatói pályát. Kitért arra, hogy a Kutatók éjszakáján – aminek évente legalább százezer látogatója van, a híre pedig három-négy millió emberhez is eljut – idén országszerte összesen ötven település, 170 intézmény 260 helyszínnel és 2500 programmal vesz részt.
Szentirmai-Zöld Máté, az Álmok álmodói kiállítás projektigazgatója felidézte, hogy a Millenárist Ganz Ábrahám korábbi vasöntödéjének, majd az európai szinten is sikeres Ganz Villamossági Művek területén alakították ki, ahol olyan mérnökóriások dolgoztak, mint Zipernowsky Károly, Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa vagy Nicola Tesla. Az Álmok álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok című kiállításról elmondta, hogy bemutatja a nagy magyar innovációkat, találmányokat és tudósokat, és felhívja a figyelmet a kevéssé ismert vagy elismert értékekre. A tárlatot – ami olyan, a mindennapjainkat átható tudásterületekre koncentrál, mint a mobilitás, az orvoslás, az űrkutatás, a csillagászat és a repüléstudomány – 2020-ban kiegészítették a kétezres évek eredményeivel is. A látogatók megismerhetik például a magyar tudósok által kifejlesztett űrpaprikát is, amit a debreceni szakemberek kéthavonta szüretelnek.
Hangsúlyozta, az élménypedagógiai és a klasszikus múzeumpedagógiai módszerek segítségével igyekeznek inspirálni a fiatalokat, megismertetni velük azt a több mint hatszáz magyar tudóst, akik példaképek lehetnek számukra.
Hozzátette: arra szeretnék ösztönözni a gyerekeket, hogy merjenek nagyot álmodni, hiszen akár ők is létrehozhatnak olyan vívmányokat, mint a C-vitamin, a hologram, a személyi számítógép, a színes televízió vagy Farkas Bertalan űrkutatási eredményei, amik jelentősen befolyásolhatják a világot.
András Klára, az Egis Gyógyszergyár humánerőforrás- és kommunikációs igazgatója – aki maga is kutató – azt hangsúlyozta, milyen fontos az innováció a gyógyszeriparban is. Emlékeztetett: azért indítottak a kémiát népszerűsítő programot az általános iskolásoknak, hogy ösztönözzék a jövő kutatóit. Felde Imre, az Óbudai Egyetem rektorhelyettese arról beszélt, hogy az intézmény Bécsi úti campusán először láthatják az érdeklődők azt a hidrogénhajtású gépjárművet, amit egy vezető autómárkával közösen állítanak ki, illetve zöldenergiákkal meghajtott autókat is ki lehet majd próbálni, egy telefongyártó cég 5G-s kamionjában pedig a kiterjesztett valósággal ismerkedhetnek a látogatók, akik az egyetem által kifejlesztett sebészrobotot vagy a vakok és gyengénlátók számára kifejlesztett Ariadné-botot is megtekinthetik. Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós az űrkutatás jelentőségéről és arról beszélt, hogy a tavaly létrehozott, róla elnevezett oktatási és módszertani központban is igyekeznek ösztönözni a gyerekeket a tanulásra.
Borítókép: Kutatók éjszakája az Óbudai Egyetemen (Fotó: Mohai Balázs)
