Azt reméljük, hogy ha a gyerekek eljönnek a Kutatók éjszakájára, és a kutatók segítenek nekik kibontakoztatni a tehetségüket, a saját felfedezéseiken keresztül megmutatják a felfedezés iránt táplált vágyukat, lelkesedésüket, akkor példát tudnak nekik mutatni
– emelte ki az esemény bevezető sajtótájékoztatóján György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, aki szerint a példa, a minta és az élmények határozzák meg azt, hogy mi lesz a fiatalokból. Felidézte, hogy az Egyesült Államokban élő Karikó Katalin Széchenyi-díjas kutatóbiológus a magyarországi Kisújszálláson nőtt fel, és tanára ösztönzésre társaival együtt levelet írt Szent-Györgyi Albertnek és Selye Jánosnak, akik válaszoltak is, és ez is ösztönözte őt a pályaválasztásban. György László emlékeztetett: Magyarországon is vannak olyan települések, amelyek a munka- és továbbtanulási lehetőségektől távol esnek. Kifejtette: azok a diákok, akik ilyen településeken élnek, az általános iskola elvégzése után a középiskolában lemorzsolódhatnak, mert nincs előttük megfelelő példa, és az érdeklődésüket sem keltik fel a továbbtanulás iránt. A Tanítsunk Magyarországért programban ezért ezer egyetemista mentor foglalkozik több mint négyezer hetedikes és nyolcadikos általános iskolással, hogy megmutassák nekik a településükön túli világ izgalmait annak érdekében, hogy ki tudják bontakoztatni a tehetségüket, és ellátogatnak velük a Kutatók éjszakájára is – tette hozzá.
Az államtitkár felhívta a figyelmet: akkor fogjuk megnyerni a 2020-as és a 2030-as évtizedet, ha a munkaalapú társadalomból továbblépünk, és fejlesztés-, felfedezés-, munka- és tudásalapú társadalmat építünk.
Utalt arra, hogy a kormány 2010-hoz képest egymillióval több munkahelyet hozott létre. Úgy fogalmazott: bíznak abban, hogy Magyarországot Kelet-Közép-Európa tudásközpontjává teszik 2030-ra, ezért a válság ellenére is megduplázták a felsőoktatás finanszírozását 2022. január 1-jétől, így az Európai Unió első öt olyan országa között van hazánk, amely GDP-arányosan a legtöbbet erre. 2030-ig 2700 milliárd forintot szánnak a megújuló egyetemi és kutatói infrastruktúra fejlesztésére – emelte ki.
A rendezvény célja, hogy a kutatókat bemutassák a társadalomnak, mert a tudományt, a kutatást és az innovációt az emberek misztikusan kezelik, ugyanakkor így láthatóvá válik, mire költi az állam a kutatásokra fordított összeget
– erről Kardon Béla, a Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont Kft. tudományos igazgatója beszélt. Kiemelte: az eseményt azért igyekeznek a legkisebbek körében is népszerűsíteni, hogy később közülük is minél többen válasszák a kutatói pályát. Kitért arra, hogy a Kutatók éjszakáján – aminek évente legalább százezer látogatója van, a híre pedig három-négy millió emberhez is eljut – idén országszerte összesen ötven település, 170 intézmény 260 helyszínnel és 2500 programmal vesz részt.