Elérhetők az egyetemek új felvételi szabályai

A felsőoktatási intézményeknek szeptember 30-ig kellett megadniuk azokat a 2024-es általános felvételi eljárásra vonatkozó feltételeket, amelyek tartalmazzák az intézmények által saját hatáskörben biztosított száz többletpont elosztásának szabályait – írta lapunkhoz eljuttatott közleményében a Kulturális és Innovációs Minisztérium. A feltételek már elérhetők az intézményi honlapokon és október közepétől az Oktatási Hivatal felületein is.

Szeged, 20190903. ERASMUS+, az E+ Nemzetközi Kreditmobilitási és a Makovecz Programmal érkező külföldi hallgatók beilleszkedését segítő hét megnyitója. Fotó: Frank Yvette (FY), Délmagyarország Fotó: Frank Yvette

A kormány még július végén az egyetemekkel és a hallgatói érdekképviselettel folytatott konzultáció után, lakossági véleményfelmérésekre is támaszkodva elvi döntést hozott a felsőoktatási felvételi rendszer megújításáról – tájékoztatott a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Ennek célja az egyetemi autonómia és felelősség további erősítése, ami csak úgy képzelhető el, ha az intézmények érdemben lehetnek hatással a hallgatók kiválasztására, felelősséget vállalnak a beiskolázásban, a képzésben, a tanulmányi életút támogatásában és a munkaerőpiacon való hatékony elhelyezkedésben – részletezték, hozzátéve: ez erősíti az egyéni hallgatói felelősséget is, mivel saját képzési pályájukra, intézményválasztásukra, tanulmányaikra nagyobb hatással bírnak majd a leendő hallgatók. 

A felsőoktatási intézmény a változatlanul ötszáz pontos felvételi rendszeren belül maga dönthet száz pontról, valamint az érettségi pontszámítás során figyelembe vehető érettségi tárgyakról és ezek szintjéről. A száz intézményi ponton felül száz pont jár a középiskolai tanulmányi eredményekért és háromszáz pont az érettségi eredményekért.

Kiemelték: megtartva az eddigi előnyöket, egy rugalmasabb felvételi rendszer jön létre, ahol továbbra is hat helyre lehet jelentkezni egy központi felületen. A felvételi eljárásnál az Oktatási Hivatal (OH) szerepe kimagasló, ugyanis a központi koordinációnak köszönhetően – aminek mind a társadalmi, mind a hallgatói elfogadottsága kiemelkedő –, lehetőség van arra, hogy a közel százezer jelentkező dokumentumait egységesen lehessen kezelni, így a felvételi rendszer megőrzi a központi lebonyolítás átláthatóságát és kiszámíthatóságát.

Hangsúlyozták: a szakképzésből való egyetemi bejutás, a több pontszámítási mód közül a legjobb érvényesítése, az oklevél alapján történő pontszámítás a jövőben is megmarad, mert ezek a hallgatók számára kedvezők voltak, és a felsőoktatásba való bejutás könnyebbé válhat a korábban tanulmányokat végző vagy diplomával még nem rendelkezők számára is. Az önkéntes tartalékos katonai szolgálattal elérhető 16/32/64 többletpont az ötszáz ponton felül jár a felvételizőknek. Az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért megszerezhető tizenhat többletpont azoknak jár, akik hat hónap alapkiképzésben, harminckét többletpont azoknak jár, akik hat hónap szakkiképzésben, hatvannégy többletpont pedig azoknak, akik egyéves szakkiképzésben vesznek részt.

A képzésüket 2024 szeptemberében kezdők már az új szabályok szerint kerülhetnek be a felsőoktatásba, ugyanakkor a jelentkezők számára előnyösebb változások esetében nem szükséges a kétéves felkészülési idő, így már a 2023-as általános felvételi eljárás során eltörlik az emelt szintű érettségi vizsga kötelezettségét, a kiemelt szakok minimum ponthatárát, valamint az alap- és osztatlan képzés esetében a 280, a felsőoktatási szakképzés esetében a 240 és a mesterképzés esetében az ötven minimumpont kötelezettségét is.

A felvételi eljárást koordináló OH októberben online előadásokat tart a köznevelési intézmények vezetőinek és tanárainak a változásokról.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Frank Yvette)