A kormány még július végén az egyetemekkel és a hallgatói érdekképviselettel folytatott konzultáció után, lakossági véleményfelmérésekre is támaszkodva elvi döntést hozott a felsőoktatási felvételi rendszer megújításáról – tájékoztatott a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Ennek célja az egyetemi autonómia és felelősség további erősítése, ami csak úgy képzelhető el, ha az intézmények érdemben lehetnek hatással a hallgatók kiválasztására, felelősséget vállalnak a beiskolázásban, a képzésben, a tanulmányi életút támogatásában és a munkaerőpiacon való hatékony elhelyezkedésben – részletezték, hozzátéve: ez erősíti az egyéni hallgatói felelősséget is, mivel saját képzési pályájukra, intézményválasztásukra, tanulmányaikra nagyobb hatással bírnak majd a leendő hallgatók.
A felsőoktatási intézmény a változatlanul ötszáz pontos felvételi rendszeren belül maga dönthet száz pontról, valamint az érettségi pontszámítás során figyelembe vehető érettségi tárgyakról és ezek szintjéről. A száz intézményi ponton felül száz pont jár a középiskolai tanulmányi eredményekért és háromszáz pont az érettségi eredményekért.
Kiemelték: megtartva az eddigi előnyöket, egy rugalmasabb felvételi rendszer jön létre, ahol továbbra is hat helyre lehet jelentkezni egy központi felületen. A felvételi eljárásnál az Oktatási Hivatal (OH) szerepe kimagasló, ugyanis a központi koordinációnak köszönhetően – aminek mind a társadalmi, mind a hallgatói elfogadottsága kiemelkedő –, lehetőség van arra, hogy a közel százezer jelentkező dokumentumait egységesen lehessen kezelni, így a felvételi rendszer megőrzi a központi lebonyolítás átláthatóságát és kiszámíthatóságát.
Hangsúlyozták: a szakképzésből való egyetemi bejutás, a több pontszámítási mód közül a legjobb érvényesítése, az oklevél alapján történő pontszámítás a jövőben is megmarad, mert ezek a hallgatók számára kedvezők voltak, és a felsőoktatásba való bejutás könnyebbé válhat a korábban tanulmányokat végző vagy diplomával még nem rendelkezők számára is. Az önkéntes tartalékos katonai szolgálattal elérhető 16/32/64 többletpont az ötszáz ponton felül jár a felvételizőknek. Az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért megszerezhető tizenhat többletpont azoknak jár, akik hat hónap alapkiképzésben, harminckét többletpont azoknak jár, akik hat hónap szakkiképzésben, hatvannégy többletpont pedig azoknak, akik egyéves szakkiképzésben vesznek részt.
A képzésüket 2024 szeptemberében kezdők már az új szabályok szerint kerülhetnek be a felsőoktatásba, ugyanakkor a jelentkezők számára előnyösebb változások esetében nem szükséges a kétéves felkészülési idő, így már a 2023-as általános felvételi eljárás során eltörlik az emelt szintű érettségi vizsga kötelezettségét, a kiemelt szakok minimum ponthatárát, valamint az alap- és osztatlan képzés esetében a 280, a felsőoktatási szakképzés esetében a 240 és a mesterképzés esetében az ötven minimumpont kötelezettségét is.
A felvételi eljárást koordináló OH októberben online előadásokat tart a köznevelési intézmények vezetőinek és tanárainak a változásokról.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Frank Yvette)
