Hosszú a Gyurcsány-korszak bűneinek árnyéka

Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint Gyurcsányék megmutatták, hogy mire készülnek.

Budapest, 2015. június 5. Az egyik vádlott, Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatója (k) és Molnár Lajos ügyvéd (b) beszélget az úgynevezett kémügyben indult másodfokú per tárgyalásának szünetében a Fővárosi Ítélőtábla folyosóján 2015. június 6-án. A bíróság másodfokú végzésével megsemmisítette az elsőfokú, elmarasztaló ítéletet és új eljárásra utasított a Szilvásy György volt titokminiszter, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) két korábbi vezetője, valamint egy magánszemély ügyében kémkedés vádjával folyó büntetőperben. MTI Fotó: Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

„Friss hír, hogy Galambos Lajost, a gyurcsányi polgári titkosszolgálatok egykori vezetőjét jogerősen négy év szabadságvesztésre ítélték, mert a táblabíróság „folytatólagosan, vezető beosztású személy által, az előnyért hivatali helyzetével visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása, valamint szigorúan titkos minősített adattal visszaélés bűntettében is bűnösnek mondta ki. Az unió, az Európai Parlament, a LIBE bizottság hallgatása szinte fülsüketítő” – jegyezte meg legfrissebb Facebook-bejegyzésében Szánthó Miklós.

Galambos Lajos a gyurcsányi bűnök hosszú árnyékát testesíti meg. Forrás: Mandiner

Hosszú árnyék

Az Alapjogokért Központ főigazgatója kifejtette, Galambos Lajos a gyurcsányi, végletekig szétesett jogállam, ez esetben a gyurcsányi bűnök hosszú árnyékát testesíti meg. Szerinte a súlyos bűncselekmények miatt elítélt titkosszolgálati vezető élő szobra a gyurcsányi hatalmi technikáknak és praktikáknak.

A 2006-os választási hazudozások, az őszödi beszéd kiszivárgása-kiszivárogtatása utáni tömegdemonstrációk szétverése, szétlövetése, ártatlan, pusztán demokratikus jogaikkal élő demonstrálók kardlapoztatása és a levezényelt lovasroham és szemkilövetések is mind-mind a gyurcsányi korszak sötét bűneihez tartoznak

– tette hozzá. Szánthó Miklós emlékeztetett, a Galambos Lajos elleni ítélet szálai a táblabíróság jogerős ítélete szerint 2005–2006-ig, a legpusztítóbb gyurcsányizmus korszakáig nyúlnak vissza. Ismertette, a milliárdos adócsalással lelepleződött alapítvány kuratóriumának Galambos Lajos és az NBH akkori műveleti osztályvezetője is tagja volt, a hivatalvezető tevékenységéről a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője a Magyar Hírlapnak korábban úgy nyilatkozott, hogy

az ország egyik nemzetbiztonsági szolgálatának első számú irányítója egy „nagyon masszív korrupciós történetbe” folyt bele.

Szánthó Miklós egy „nagyon masszív korrupciós történetről” beszélt. Forrás: Alapjogokért Központ

„2004 óta vagyunk az Európai Unió teljes jogú tagjai. 2002 és 2010, de különösen 2004 és 2009 között Magyarországon a gyurcsányi hatalomgyakorlás zárójelbe tette a jogállamot: embereket vertek az utcán, tisztázatlan alakok brutális bűncselekmények elkövetésével cigányokat öldököltek a faluvégeken, és a titkosszolgálat első embere bűnszövetségben elkövetett korrupciós és adócsalási ügybe keveredett, miközben ő volt azon vezetők egyike is, akik arról döntöttek, hogy orosz hírszerzők poligráfos vizsgálatokat alkalmazva világítsák át az akkori NBH állományát” – írta.

Nem hallhattuk

„Hallották önök akkoriban, vagy akár később, hogy Brüsszelben kételyek merültek fel a gyurcsányi Magyarországgal szemben a magyar jogállamiság helyzetét illetően? Hallották akkoriban, hogy a kor Tavarese, Sargentinije, vagy most a legfrissebb sztárjuk, Gwendoline kisasszony felemelt mutatóujjal turnézza körbe a nyugati és a magyar balliberális sajtót, hogy Magyarországon a jogállamiság romokban hever?” – tette fel a kérdést.

Válaszában elmondta, azért nem hallhattuk, mert a balliberális kettős mérce miatt a gyurcsányi bűnök árnyéka nem takarta be Brüsszelt. Miközben a 2010 óta, a törvényességet és az ország törvényes rendjét helyreállító Orbán-kormány ellenében már harmadszor akciózik fikciós vádakkal az Európai Parlament szélsőségesen elfogult és ellenséges baloldala, a gyurcsányi bűnök és a gyurcsányi bűnösök szerintük szóra sem érdemesek. Sem most, sem a múltban.

 – zárta gondolatait a főigazgató.

Borítókép: Az egyik vádlott, Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatója és Molnár Lajos ügyvéd beszélget az úgynevezett kémügyben indult másodfokú per tárgyalásának szünetében a Fővárosi Ítélőtábla folyosóján 2015. június 6-án (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)