Legkésőbb jövő év elejétől átalakul az alapellátás ügyeleti része, mert nagyon drága – 13 milliárd forintjába kerül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek, és még körülbelül ugyanennyit tesznek hozzá az önkormányzatok is –, órákat kell várni a sürgősségin, és csak az ország hatvan-hetven százalékának ellátását tudják biztosítani – jelentette be Takács Péter egészségügyi államtitkár a Mandinernek adott interjúban. Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs vezetője a témában úgy reagált a lapnak: a jelenlegi rendszer az országban sem szolgáltatói oldalról, sem a betegek szempontjából nem egységes.
Van olyan beteg, aki azért megy ügyeletre, mert nem szeretne órákat várni a háziorvos várójában, de olyan is akad, aki életveszély esetén a háziorvosi ügyeletre telefonál. Vegyes a kép szolgáltatói oldalról is: vannak olyan háziorvosok, akik vállalják, ha kell, éjjel és hétvégén is kimennek a betegeikhez, és vannak olyan települések, ahol az önkormányzat külön szerződést köt orvosokkal, illetve cégekkel az ügyelet ellátásra
– fejtette ki, hangsúlyozva: mivel a rendszer nem egységes, kevésbé számonkérhető, emiatt akár visszaélésre is lehetőséget ad.
Győrfi Pál beszélt arról, hogy Hajdú-Bihar megyében tavaly július óta tesztelik az új sürgősségi ügyeleti ellátást. Az OMSZ összesen 460 munkatársa – orvosok, mentőtisztek, a sürgősségi betegellátásra kiképzett, úgynevezett APN ápolók, mentőápolók és gépkocsivezetők – ügyeleti váltásokban 22 telephelyen látja el a feladatot. Az elmúlt egy évben 34 214 betegellátást végeztek: 4778-at helyszíneken, 28 274-et ambulanciákon, telefonos tanácsadásban pedig 1189-et.
Kiemelte: a tapasztalatok nagyon jók, nincs annyi beteg a sürgősségi osztályokon feleslegesen, mint korábban, a visszajelzések ugyanakkor azt mutatják, hogy a betegek is elégedettek, ötös skálán 4-5-re értékelték egy felmérés adatai szerint az eddigi munkát. Kifejtette: az elmúlt egy évben telefonáló összes beteg nyolcvan százalékát sikerült úgynevezett definitív ellátásban részesíteni, ami azt jelenti, hogy nem kellett továbbirányítani, elég volt a sürgősségi ügyeleti ellátás. Nem volt különbség az arányban akkor sem, amikor mentőtiszt látta el a beteget. Így csak azok a betegek kerülnek kórházi ellátásba, akiknél ez valóban indokolt.
Részletezte: az új sürgősségi-ügyeleti ellátás célja, hogy a betegek az állapotukhoz igazítva a legmegfelelőbb ellátást kapják, és ehhez a lehető legkönnyebben férhessenek hozzá.
A központi irányítás lehetővé teszi, hogy ha valakinek egészségügyi akut problémája van az éjszaka közepén vagy hétvégén, ne kelljen azon gondolkodnia, melyik az az ellátási szint, ami számára a legalkalmasabb, és milyen számot hívjon – mondta, hangsúlyozva: egyszerűen tárcsázza a központi telefonszámot, amit nem egy diszpécser, hanem egy mentésirányító vesz fel, aki protokolloknak megfelelően kiválasztja a legmegfelelőbb segítségnyújtási módot a telefonálónak.
Győrfi Pál kijelentette: senkinek nem kell amiatt aggódnia, hogy a mentőtisztek, felsőfokú végzettségű APN szakemberek kevésbé tudnák ellátni ezt a feladatot, mint az orvos végzettségű kollégák. A mentőtiszt felsőfokú végzettségű szakember, aki diplomáját kifejezetten sürgősségi ellátásból kapta – tette hozzá.
Állandó telekonzultációs lehetőség áll rendelkezésre, és ezeket fejleszteni is fogjuk. Ma már sok olyan informatikai megoldás – például receptírás az EESZT-be – létezik, aminek köszönhetően az orvosnak nem feltétlenül kell a betegágy mellett lennie
– mutatott rá.
A kommunikációs vezető azt még nem tudja, hogy az ország más megyéiben kiterjesztik-e ezt az egységes sürgősségi rendszert, ha igen, mikor.
Borítókép: Győrfi Pál
