Mi úgy látjuk, hogy fontos a nemzeti identitás, fontos a hagyományainknak nem a megőrzése, nem az ápolása, hanem az életben tartása és megélése már csak azért is, mert fennmaradásunknak itt a Kárpát-medencében egy ilyen értékválsággal terhelt világban ez az egyik legfontosabb záloga
– jelentette ki Kisfaludy László, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára a Nemzeti Múzeum dísztermében tartott sajtótájékoztatón utalva arra, hogy szerte a világon templomokat, emlékhelyeket, a nemzeti múlt szempontjából fontos műemlékeket, szobrokat semmisítenek meg. Szerinte ez elvezet a nemzettudat gyengüléséhez is, ezért több országban már nincs kötelező történelemoktatás, így az ottani gyerekek nem ismerik meg saját nemzetük kultúráját, hagyományait. Kifejtette: ezért kapott nagy hangsúlyt a hazafias szemlélet a megújult Nemzeti alaptantervben, és ezért igyekeznek ezeket a szempontokat hangsúlyozni az oktatásban is. Rámutatott ugyanakkor, hogy a mai diákokat olyan sok inger éri, amik sokszor az érdekes dolgokat is érdektelenné teszik számukra. A helyettes államtitkár – aki gyakorló történelemtanár is – szerint ezért interaktívvá kell tenni a tanulási folyamatot, ezért lesz hasznos a Nemzeti emlékezetpedagógiai program.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója elmondta: a Nemzeti emlékezetpedagógiai programmal a 12 és 18 év közötti középiskolás fiatalokban szeretnék erősíteni a nemzeti identitás és összetartozás érzését az emlékhelyek és a köznevelés szereplőinek összefogásával.
Megpróbáljuk a magyarság történelmi emlékezetéhez kapcsolódó helyszíneket és személyiségeket a maguk fizikai valójában és a hozzájuk tartozó ismeretekkel olyan struktúrával bemutatni a közvéleménynek, ami az egész társadalomban egy nagyobb ismertséget és ismeretanyagot, illetve egy belső nemzeti identitást, magyarságtudatot eredményez
– hangsúlyozta, kiemelve, a diákoknak abban szeretnének segíteni, hogy a múltat fel tudják fedezni, meg tudják értően ismerni és ezáltal iránytűt adjanak nekik saját életútjukhoz. Hangsúlyozta: a cél az, hogy az emlékhelyek meglátogatása ne csak egy egyszerű kirándulás legyen, hanem egy iskolában előkészített, aktív tanulás sokféle kreatív módszerrel kiegészítve. Hozzátette: a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete kidolgozott egy-egy módszertani kézikönyvet a Nemzeti alaptantervnek megfelelően.
Beszélt arról, hogy Magyarországon jelenleg 21 nemzeti és 66 történelmi emlékhely van, ezek közül a tesztidőszakban a Kossuth térre, vagyis az Országházba és környékére, az esztergomi várnegyedbe és Vízivárosba, a Gödöllői Királyi Kastélyba, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyre, valamint a komáromi erődrendszerbe látogathatnak el az összesen 200 állami és egyházi, valamint szakképző intézményből érkező fiatalok.
2023 tavaszán pedig szeretnék bővíteni a programot azért, hogy a kormány támogatásával minden középiskolás eljusson legalább egyszer egy emlékhelyre a tanulmányai során. Ennek érdekében Piliscsabán egy harmincórás pedagógus-továbbképzést is tartanak majd.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke megerősítette, hogy a program nagyban erősíti a nemzeti identitást, az élményalapú tanulással pedig a tanulók megismerhetik hagyományaikat és gyökereiket, amik majd akkor válnak igazán fontossá, amikor saját gyermekeik lesznek iskolások. Emlékeztetett: mérések bizonyítják, hogy sokkal hatékonyabban lehet oktatni a diákokat, ha meg is tapasztalják azt, amiről tanulnak, ehhez pedig a közösségi élmény is hozzájárul, hiszen csapatban kell dolgozniuk. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben az érintett korosztályban található mintegy ötszázezer fiatal mindegyike részt vehet a programban.
Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke azt emelte ki, hogy a múlt nélkül nincs jelen és elképzelhetetlen a jövő, ők pedig a fiatalokkal a jövőt szeretnék építeni, ehhez viszont fontos, hogy a diákok a helyszínen tapasztalják meg a hagyományokat. Kitért arra, hogy egyre többen választják a kadétképzést, ami elképzelhetetlen a hazafias nevelés, a nemzeti múlt ismerete és az emlékezetpedagógia nélkül. Péterfi Gábor, a Történelmoktatók Szakmai Egyesülete képviselője a program módszertani elemeit ismertette. Miután a résztvevők aláírták az együttműködési megállapodást, a program tesztidőszakában szerepet vállaló emlékhelyek képviselői is felszólaltak.
Borítókép: A sajtótájékoztató résztvevői (Fotó: Nemzeti Örökség Intézet)
