Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke megerősítette, hogy a program nagyban erősíti a nemzeti identitást, az élményalapú tanulással pedig a tanulók megismerhetik hagyományaikat és gyökereiket, amik majd akkor válnak igazán fontossá, amikor saját gyermekeik lesznek iskolások. Emlékeztetett: mérések bizonyítják, hogy sokkal hatékonyabban lehet oktatni a diákokat, ha meg is tapasztalják azt, amiről tanulnak, ehhez pedig a közösségi élmény is hozzájárul, hiszen csapatban kell dolgozniuk. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben az érintett korosztályban található mintegy ötszázezer fiatal mindegyike részt vehet a programban.
Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke azt emelte ki, hogy a múlt nélkül nincs jelen és elképzelhetetlen a jövő, ők pedig a fiatalokkal a jövőt szeretnék építeni, ehhez viszont fontos, hogy a diákok a helyszínen tapasztalják meg a hagyományokat. Kitért arra, hogy egyre többen választják a kadétképzést, ami elképzelhetetlen a hazafias nevelés, a nemzeti múlt ismerete és az emlékezetpedagógia nélkül. Péterfi Gábor, a Történelmoktatók Szakmai Egyesülete képviselője a program módszertani elemeit ismertette. Miután a résztvevők aláírták az együttműködési megállapodást, a program tesztidőszakában szerepet vállaló emlékhelyek képviselői is felszólaltak.
Borítókép: A sajtótájékoztató résztvevői (Fotó: Nemzeti Örökség Intézet)
