– Alkoholizmus, pánikbetegség, pszichiátriai kezelés: csak néhány a posztabortusz-szindróma lehetséges következményei közül – sorolja az ötgyermekes Olaj Anett, aki maga is átesett terhességmegszakításon még a házassága előtt. Gyógyulása óta, mint mondja, nap mint nap az ördög tyúkszemére lépve dolgoznak férjével és csapatával a válságterhesek és az abortusz okozta lelki krízisben szenvedő nők érdekeiért. Hangsúlyozza: céljuk nem mindenáron megakadályozni, hogy a nők abortuszra menjenek, hanem az, hogy ne hazudjanak nekik.
Sokan azt gondolják, hogy a tagadás az út. Úgy teszünk, mintha a terhességmegszakítás nem is egy emberi élet elvétele lenne
– fogalmaz.
Hozzáteszi: az abortusz legjellemzőbb attribútuma, hogy titokban tartják, ez pedig a tagadás egy formája, amely megbetegítő. Tapasztalatai azt mutatják, hogy az információ hiteles átadása nagy áttörést hozhat.
Olaj Anett úgy fogalmaz, a nőnek a lehető legközelebb kellene éreznie magát a gyermekéhez, ám a körülmények, amelyek az abortuszra késztetik teljesen kifordítják a kapcsolódás örömét. Ilyenkor kell segíteni.
Váratlan trauma
Az amerikai pszichológiai társaság a mai napig tagadja a posztabortusz-szindróma létezését, ám ettől függetlenül a nők lelki válságba kerülnek a beavatkozás után.
Mivel azonban nincs néven nevezhető, kézzelfogható betegség, az abortuszon átestettek azt gondolják, hogy könnyedén tovább kellene lépniük, miközben ez sokszor egész egyszerűen nem megy.
A művi abortusz rövid és hosszú távú pszichológiai következményeiről már számos tanulmány készült (Ashton, J. R. (1980), Zolese és Blacker (1992) és egyre több kutatás állítja azt is, hogy az abortusz mély fájdalma és kiábrándító valósága nagy százalékban csak a már szabad elhatározásból vállalt gyermekek érkezésekor szakad rá a nőkre.
Úgy, ahogyan a híres amerikai nőgyógyász, Bernard Nathanson a nevéhez köthető 75 ezer abortusz után megtért, miután bevezették az ultrahangos vizsgálatot, úgy indult el Anett is a gyógyulás útján.
Amikor az első, már házasságban fogant babánkat vártam, a nőgyógyásznál azzal szembesültem az ultrahangos vizsgálaton, hogy egy tízhetes baba már egészen fejlett kis ember
– idézi fel, majd elmeséli, hogy a házassága és gyermekei is kezdték megsínyleni azt, hogy innentől folyamatosan korábban elveszített gyermekére gondolt és önmarcangolásba kezdett.
A „pro-choice” abortusz-jogi retorika – emeli ki – itt kap halálos sebet, hiszen az abortusz utáni bűntudat, szörnyű lelkiállapot átlagosan öt–nyolc év múlva jelentkezik először, és ez nálam is így volt.
Elárulja: olyan hús-vér tapasztalásban volt része, melyben meghalt leányával is találkozott, és amelyből kiderült számára, hogy van megbocsátás.
Mint mondja, sok PAS-ban szenvedő nő álmodik egészséges csecsemőkkel, bezárulnak ebbe az állapotba, és előfordul, hogy később már nem születik gyermekük.
Olaj Anett állítja, hite nélkül egészen másként, vagy talán meg sem gyógyult volna, és segítő munkáját sem tudná végezni.
Ráhel Szőlőskertjében
A válságtanácsadó honlappal, melyet férjével hoztak létre és amelyen keresztül bármikor elérhetők, az abortusz mély krízisének teljes spektrumát igyekeznek felölelni: a megelőzést, a válságkezelést és az abortusz utáni gyógyulást is – írják.
Az abortusz utáni felépülést elősegítendő adoptálták a tengerentúlról a Ráhel Szőlőskertje elnevezésű lelkigyakorlatos programot, mely egyike az első, abortuszon átesett nők számára létrehozott terápiás támogató csoportoknak.
Akik eljönnek hozzánk gyógyulni a lelkigyakorlatos hétvégékre, a társadalmi tagadás eredményeképpen azt gondolják, beteges lelki alkatok, akik egyedül vannak a problémájukkal. A nőket itt az életüket meghatározó mély titok köti össze, ezért ragaszkodnak a kapcsolattartáshoz a hétvége után is
– avat be Olaj Anett a terápia lélektanába.
A hétvégéket férjével, egy pszichológussal, valamint a pálos tartományfőnökkel, Puskás Antal atyával vezetik keresztény, biblikus alapokon, mégis elmondható: a vallásgyakorlástól teljesen független az, hogy ki, milyen sikerrel megy végig rajta.
Rávezetjük a párokat, hogy nem kell tönkremenniük. Igazi csodák történnek ezeken a hétvégéken, házasságok jönnek helyre, a résztvevők lépnek egyet Isten felé
– részletezi az ötgyermekes édesanya.
Elárulja: ezeken a hétvégéken nagyon fontos a történetmegosztás, sokat sírnak.
A program három napját a húsvéti szent három nap íve határozza meg: pénteken megmerítkeznek a fájdalomban – sokan, akik előtte tagadták, ekkor értik meg, hogy valóban elveszítettek egy gyermeket –, szombaton pedig a történeteiket osztják meg egymással, amely nagy katarzis-tisztulásélmény a résztvevőknek.
A vasárnap mindig a reményé, az új életé, ekkorra kicserélődnek az arcok
– ismerteti Olaj Anett, majd hozzáfűzi: a gyászfeldolgozás speciális része a névadás is, ezzel tudatosítják, hogy a gyermek létezik, hiszen a Bibliából tudhatjuk: a név az ember sorsát is megjelöli.
A férfiakat is érinti a PAS
A férfiakra másképpen, de ugyanúgy vonatkozik a posztabortusz-szindróma lelki válsága, mint a nőkre. Ők még inkább elbagatellizálják az abortuszt, hiszen biológiailag nem érintettek. Sokan ráadásul eltűnnek a nő életéből. Mégis, az Abortusz.hu alapítói azt tapasztalják, hogy egyre több férfi szeretné a babát, amelyet nehezít, hogy nincs törvényes joguk arra, hogy megakadályozzanak egy abortuszt. A lelki hétvégék során Olaj Anett és csapata olyan férjekkel kerül kapcsolatba, akik évek óta nézik a feleségük szenvedését. A program számukra is elhozza a várt gyógyulást.
Akinek dobog a szíve, az él
Az Abortusz.hu alapítója úgy látja, hogy a társadalom nagyon empatikus és elfogadó azokkal a nőkkel, akik az abortusz sebeit hordozzák, azonban környezetük a terhességmegszakítás előtt „empátiába csomagolva” hagyja magukra őket.
Manapság, amikor mindenütt erőszakot kiáltunk, látnunk kell azt is, hogy egy emberéletet elvenni, az is erőszak. Ha egy lánynak elmondjuk, hogy két ember életéről dönt, nem csak a sajátjáról – de a sajátját is befolyásolni fogja egész életén át –, akkor nem teszünk mást, mint szembesítjük az igazsággal
– húzza alá.
Ezért is fontos lépés az új rendelet, amely a szívhang meghallgatásához köti az abortusz elvégzését.