Háború dúl a szomszédunkban, a déli határainkra folyamatosan érkeznek illegális bevándorlók, ez egyszerre két olyan biztonsági kockázat, amely katonai elemeket is tartalmaz, amire Magyarországnak fel kell készülnie
– fogalmazott az újdörögdi kiképzőközpontban tartott hadgyakorlatot követő sajtótájékoztatóján Szalay-Bobrovniczky Kristóf csütörtökön. A honvédelmi miniszter hangsúlyozta, a nyár elején rendelte el a Magyar Honvédség készenlétének fokozását, amelynek keretében összesen 274 hadgyakorlat zajlik ebben az évben. Az újdörögdi hadgyakorlat kapcsán a tárcavezető elismerését fejezete ki, egyben elmondta, hogy a gyakorlat során a különleges és a hagyományos erők a légierő által támogatva „nagy dinamikával végeztek komplex feladatot”.
– A magyar kormány a megváltozott biztonsági helyzet és a többletterhek miatt az amúgy is jelentős leterheltség alatt működő Magyar Honvédségnek minden segítséget és támogatást eszközben, anyagiakban és erkölcsileg megad. Ennek egyik fontos eleme az az illetményemelés, amelyet a kormány a múlt hónapban jelentett be és biztosította a hozzá az anyagi fedezetet, és a mai naptól már a megemelt illetményért szolgának a katonák – nyilatkozta a miniszter, hozzátéve: az illetményemelés átlagban 26 százalékos. Szalay-Bobrovniczky Kristóf ismét hangsúlyozta, hogy a békéhez erő kell, amelyet a magyar katonák hazaszeretete, elszántsága, elkötelezettsége biztosít.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka elmondta: a harc- és reagálóképesség fokozása több elemből áll.
– A haditechnika fejlesztése, a készültségi szolgálat fokozása, új harceljárások gyakorlása és a haderőstruktúra átalakítása mind ezt a célt szolgálja
– hangsúlyozta az altábornagy. A bemutatón használt új, már rendszeresített eszközök között a hadsereg parancsnoka felsorolta az Airbus H145M könnyű többcélú helikoptert, a katonák egyéni harcászati felszerelését és kézi fegyvereit, a Carl Gustav páncéltörő fegyvereket és speciális robbanóanyagokat, a Polaris MRZR könnyű taktikai terepjárókat.
– A mások fontos szegmens a készültségi szolgálatok fokozása, ennek keretében több alegységet jelöltek ki, gyorsabb reakcióidővel, mint eddig – tette hozzá. Ruszin-Szendi Romulusz fontosnak nevezte az új harceljárások bevezetését, amelynek során hadvezetés kiemelt figyelmet fordít a Magyarországtól keletre, Ukrajnában dúló háborúra és a délről érkező kihívásokra.
– A magyar különleges műveleti erők januártól NATO szolgálatba lépnek, ez a mostani gyakorlat is nagyon fontos része, hogy erre a szövetségesi megmérettetésre felkészüljenek – emlékeztetett, hozzátéve, hogy többek között a szlovén különleges erők is magyar vezetés alatt fognak működni, és Magyarországon készülnek fel a szolgálatra.
