Szarvasbőgéstől zengenek a magyar erdők

Látni egy nádasban bőgő gímbikát, amely a háremét terelgeti vagy meghallani a szarvasok párharca után elhangzó győzelmi szarvasbőgést felejthetetlen élmény – mondják egybehangzóan a lapunknak nyilatkozó vadászok és szakértők. Nem csoda, hogy az augusztus végétől október közepéig tartó szarvasbőgés, a szarvasok násza rengeteg embert vonz az erdőkbe, ahol azonban csak a megfelelő óvintézkedések betartásával vagyunk biztonságban. A fokozott óvatosság a vadátvonulások által érintett közutakon is nagyon fontos a vadászidényben.

Barcs, 2020. szeptember 22. Bőgő gímszarvas bikák (Cervus elaphus) a szarvasbőgés idején a SEFAG Zrt. Barcsi Erdészetének területén 2020. szeptember 19-én. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

Mi történik a lombok alatt?

– Magyarország legnagyobb testű vadon élő állatfaja a szarvas, amelynek három fajtájából, a gím, a dám és az őz közül a gímszarvas a legtermetesebb és számát tekintve is a legjelentősebb: csaknem 110 ezer szarvast becsülnek országosan – részletezte lapunknak Pechtol Szabolcs. Elmondta: szeptember elsejével kezdődik a gímszarvas vadászati idénye, amely egybeesik az állat párzási időszakával, ezt nevezik szarvasbőgésnek. A vadász kifejtette: ebben az időszakban elkezdődik a teheneknél az ivarzás, vagyis szaganyagot bocsátanak ki magukból, melyet a bikák megéreznek, és hogy kifejezzék, meg akarják szerezni a tehenet, különleges bőgő hangot hallatnak. 

Az év többi részében viszont szinte teljesen csöndben vannak, csak az augusztus végétől október elejéig terjedő időszakban lehet őket hallani 

– világított rá Pechtol Szabolcs a párzási szokásokra. Arról, hogy ezenkívül milyen típusú szarvasbőgéseket hallhatunk ilyenkor az erdőkben Právetz András, a csákberényi Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum vezetője számolt be lapunknak.

A legkiválóbb, legerősebb bikák, az úgynevezett csapatbikák háremet tartanak: ez akár húsz tarvadat, vagyis nőstény is jelenthet, amelyek megőrzését erőfitogtatással, azaz szintén szarvasbőgéssel éri el a szarvasbika 

– kezdte a felsorolást a múzeumvezető. Hozzátette: párbaj esetén érdekes rituális szertartás alakul ki két bika között, ugyanis ilyenkor egymás mellett párhuzamosan haladva, egymást méregetve hasonlítják össze a bőgésüket, amely lenyűgöző látvány és hanghatás egyszerre. 

A párharc alatt elhangzó győzelmi szarvasbőgés dinamikus, erős, a végén elnyújtott bőgés. A bikák között a halálos sérülés okozása nem cél, csupán egy hirtelen, gyors csörte 

– ismertette. Beszélt még az úgynevezett kereső, fiatal bikákról, akik nagyobb távolságról követik a rudlikat, azaz a csapatokat, így próbálnak hozzájuk betörni. Ők a bőgésükkel azt szeretnék elérni, hogy válaszoljanak nekik és tudják, melyik irányba kell indulniuk. A múzeumvezető rámutatott: a szarvasbőgés utal az állat korára és méreteire is, melyek a szarvashierarchiában nagyon fontosak. Ehhez kapcsolódóan kiemelte az öreg bikák és az utóbőgés hangját, melyek teljesen groteszk, olykor vékony bőgést is jelenthetnek.

Biztonság mindenek előtt

– A manapság népszerű szarvasbőgéstúrák erőteljesen érintik a vadászok tevékenységét – árulta el Pechtol Szabolcs, aki édesapjával, az Országos Magyar Vadászkamara Fejér megyei titkárával, Pechtol Lajossal igyekszik szabályos, szervezett keretek között bemutatni az érdeklődőknek a szarvasbőgést. 

–  Az állami erdőgazdaságok is szerveznek szarvasbőgéstúrákat: az Északi-középhegységben és a Pilisi Parkerdő szervezésében akár kisvonattal is a gímszarvasok közelébe juthatunk 

– számolt be az ügyvezető lapunknak. Elárulta: az országban 21 állami erdőgazdaság működik, amelyek döntő többsége hivatalos, szabályos keretek között szervez vadmegfigyeléseket, ezért érdemes a honlapjukat figyelemmel kísérni. – Az utóbbi időben – főként a Covid-járvány hatására – rengetegen mennek a természetbe szarvasbőgés idején, ami addig nem probléma, amíg vezetett túrákon és kijelölt helyeken teszik – hangsúlyozta a vadász. Elmondta: csak úgy nekiindulni az erdőnek, hogy gímszarvassal találkozzunk, rendkívül balesetveszélyes, hiszen ilyenkor fogadják a vadászok a gímszarvasbikára vadászó külföldi vendégeket is, így még többen vannak a vadászterületeken. Mint mondta, 

éppen ezért az idényre a hatóságtól erdőlátogatási tilalmi engedélyt kérnek, hogy lezárhassák az állami erdőterületeket, ezért túrázni sem lehet a hatóság által meghatározott időszakon kívül.

Hangsúlyozta: a lezárások főként a Dél-Dunántúlt és Veszprém megyét érintik. Pechtol Szabolcs arra is kitért, hogy szarvasbőgés idején az erdőt járva számításba kell venni a nők menstruációjának és a testünkre felvitt különböző illatanyagoknak az állatok érdeklődésére gyakorolt hatásait is, amelyek szintén vezethetnek balesetekhez. Ez azonban, mint mondta, inkább a zárt körülmények között tartott vadászható fajok területén fordulhat elő, amilyen például a Budakeszi Vadaspark. A megfelelő ruházat kiválasztásával is tehetünk óvintézkedéseket: fontos elkerülni a feltűnő színeket. – A szarvas, amikor észleli az ember közelségét, azonnal próbál onnan elmenekülni, nem ront neki – emelte ki.

Vadveszély az utakon

Bár a vadütközések és balesetek száma nem szarvasbőgés idején a legszámottevőbb, sokkal inkább az őzek üzekedésének időszakában júliustól augusztusig, azért a rendőrség és a vadásztársaságok figyelmeztetnek: a párzási időszak idején a sofőröknek érdemes jobban figyelniük, mert nem ritka, hogy hirtelen a jármű előtt az úton egy őz vagy szarvas bukkan fel.

Az egész ország vadászterületekre van felosztva: 1448 vadászterület található a 93 ezer négyzetkilométeren, benne közutakkal, vasutakkal és lakott területekkel, ezért a vadgazdálkodók a közútkezelővel vadveszélyt jelző táblákat helyeztetnek ki, ez a mindenki által jól ismert piros háromszög, benne az ugró őzzel. Ahol ilyen tábla van, ott mindenképpen körültekintően kell vezetni, hiszen valóban átugorhat a vad. Nem feltétlenül csak ebben az időszakban, hanem egész évben 

– hangsúlyozta Rusznák András igazságügyi közlekedési szakértő. Felhívta a figyelmet arra is: olyan nyílt országutakon, ahol vadátvonulás, baleset veszélye áll fenn –  vagyis erdővel, szántófölddel övezett országutakon –  elsősorban a körültekintés lehet a megoldás. 

A zárt erdővel övezett területeken ajánlott csökkenteni a sebességet. Fotó: Varga György

Szerencsére, mint mondta, a nyílt útszakaszok jól beláthatók, ott észrevehető, ha érkezik gímszarvas, őz vagy rudli (szarvasokból álló csapat). A zárt erdővel övezett területeken pedig nincs más lehetőségünk a baleset elkerülésére, mint csökkenteni a sebességet, ha kell, akkor megállni és türelmesen kivárni, míg elvonul a rudli. 

Ha megtörténik a baj

A szakértő kiemelte: ha minden óvintézkedést megtettünk, és mégis bekövetkezik a baleset, akkor a legegyszerűbb, ha tárcsázzuk a 112-t, hiszen a kiérkező rendőrök tudni fogják, hogy az adott terület mely vadgazdálkodási egység fennhatósága alatt áll. 

A kártérítés a gépjárművezető részére nem minden esetben jár, csupán akkor, ha nem volt kint tábla, nem számíthattunk rá, hogy vad érkezik.

Pechtol Szabolcs, a Magyar Vadászlap ügyvezetője úgy egészítette ki a tudnivalókat: ha valaki a Dél-Dunántúlon autózik, sokkal jobban oda kell figyelnie, hiszen lényegesen nagyobb a vadsűrűség, kivált a gímszarvasoké, és sokkal könnyebben megtörténik a baj. Figyelmeztetett: egy gímszarvas 250-300 kilogrammos élő testtömegével nagyon komoly problémát tud okozni, ha betöri a szélvédőt, gyakran halálos a baleset kimenetele.

Az erdő királya és a vadászok

– A szarvast mi, vadászok az erdők királyának nevezzük, számunkra a szarvasbőgés időszaka a leglélekemelőbb időszak – fejtette ki Pechtol Szabolcs. Vannak hivatásos vadászok, akiket kötelezően alkalmazunk minden vadászterületen, ők olyanok, mint a halőrök vagy mezőőrök, rendészeti feladatot ellátó személyek, akik szakmai munkát végeznek és egész évben azon dolgoznak, hogy ez az időszak eredményes legyen a szenvedélyes sportvadászoknak. 

Amikor egy gímbika a nádban bőg és halljuk, ahogyan a háremét terelgeti, majd a hivatásos vadász egy bőgő kürttel megpróbálja kihívni és megjelenik a tekintélyes állat fején az aganccsal, az olyan élmény, mely nem minden földi halandónak adatik meg 

– számolt be a szarvasbőgés jelentőségéről a vadász, majd azzal egészítette ki, hogy a szarvasbőgéstúrák valóban visszaadnak valamit ebből a varázslatból, ám ahogy mondani szokták, egy vadászaton már egyedül is sokan vagyunk. 

Borítókép: Bőgő gímszarvasbikák (Fotó: Kovács Attila)