Mesélő ember az erdélyi Gyimesből

A könyvben olvasható négyszázhúsz szöveg 27 évet átfogó terepmunka eredménye.

Magyar Zoltán néprajzkutató, író, folklorista fő kutatási területe a történeti mondák, a magyar néphit és a szentkultusz, a mesemondók elbeszélői repertoárja, a folklórszövegek tudományos rendszerezése.

 A Magyar Művészetért díjas szerző legújabb kötetében Tankó Fülöp Gyugyu gyimesi történetmondó és autodidakta művész repertoárját adja közre.

A könyvben olvasható négyszázhúsz szöveg 27 évet átfogó terepmunka eredménye. Magyar Zoltán az utóbbi két évtizedben nyaranta – az erdélyi gyűjtőutak közepette – meglátogatta a népi mesemondót, akinek epikai ismeretanyaga jószerével kiapadhatatlan. Mindig mindenről eszébe jut még valami. Előfordult, hogy három nap alatt félszáz olyan történetet és tucatnyi közmondást mondott el (például: Aki később nősül, később bánja meg), amelyekről korábban nem esett szó.

A gyimesi folklórgyűjtések egyik utolsó adatközlője, az énekes és faragó Tankó Fülöp Gyugyu 1946-ban született szegény gyimesi csángó családba a Gyimesfelsőlokhoz tartozó Farkasokpatakán. Fiatalkorában pásztorkodott, emiatt az iskolai évek rövidre sikeredtek, négy osztályt végzett a Tatros forrásánál lévő iskolában. 17 éves korától napszámba járt. 
A legénysorba érő Fülöpöt a legendás erdélyi püspök, Márton Áron bérmálta. Az egykor jóképű fiatal, a mindenkivel közvetlen, életvidám férfi soha nem nősült meg.

Tankó Fülöp Gyugyu tagadhatatlanul egyike a Gyimesek legeredetibb népi egyéniségeinek. Külső megjelenése, pödrött bajusza, hatalmas, őszbe forduló szakálla, félmosolya, az általa beszélt gyimesi tájnyelv ízessége, még e vidéken is olykor szokatlan mondatfűzése és szóhasználata mind-mind erre vall

– állítja róla a szerző.
Tankó Fülöp Gyugyu egész életében Gyimesben élt gazdálkodóként, onnan szinte ki sem mozdult. Fiatalkorától egészen a nyugdíjas évekig előszeretettel hódolt szenvedélyének, a bonyászásnak. A gyimesi tájszó a szarvasbikák által elhullajtott agancsok megkeresését jelenti. Az ezekből készült faragványain az őt körülvevő természetet jelenítette meg.

Az elbeszélésgyűjtemény bemutatja a farkasokpataki mesemondót, beszámol a szerzővel közösen töltött időről, többek között egy kirándulásról, egy rendhagyó gyűjtési helyzetről, amelynek célja a Székelyföldet Gyimestől elválasztó havasok, a Köpüs-kút és a széphavasi kápolnarom felkeresése volt.

A több száz szöveg nagyrészt nép-, eredet- és helyi monda, de bőven olvashatunk hiedelemtörténeteket, legenda-, hazugság- és állatmeséket, falucsúfoló és igaz történeteket, adomákat, vicceket, szólásmondásokat is. Ezek egy része a gyimesiek esetenként rideg mindennapjairól szól, vagy az e tájon honos népi humort örökíti meg. A Szent László-mondakör ismeretanyaga, valamint a Mátyás királyról szóló történeti mondák is szerves részei a gyűjteménynek.

 

Tankó Fülöp Gyugyu tudásának meghatározó részét a tájegység élővilágának ismerete adja. Számos olyan növényt említ, amelyekhez élő hiedelem is tapad. Ilyen például a csercse- vagy szívvirág, amely Attila, más változat szerint Álmos vezér süvegéből hullott ki. Átlagot meghaladó tudással rendelkezik az őt körülvevő madárvilágról. Az állatok időjósló szerepét a gyimesiek máig szem előtt tartják, például a vadállatok helyzetváltoztatásából következtetnek a másnapi időre. 

A farkasokpataki mesemondó gazdag ismeretekkel rendelkezik – az egyetlen személyes találkozáson túl – a medvékről is. 

A másik ragadozóról, a farkasról szintén olvashatunk, hiszen a régmúlt időkben része volt a gyimesi mindennapoknak. Tankó történeteiben a valóság megtapasztalása ötvöződik a képzelettel, a fantáziával és a vándormotívumokkal. 2007 augusztusában mint mesemondó vehette át a Népművészet Mestere címet, majd néhány év múlva a Magyar Művészetért Díjat.

A több évtizedes folklórgyűjtés eredményeképpen a Gyimes népi hiedelemvilágáról és népköltészeti hagyományairól kivételes tudás áll rendelkezésünkre.

Az Orbán Balázs, Kriza János, Kallós Zoltán útját járó Magyar Zoltán élete fő feladatának a szájhagyományozott folklór megörökítését tartja.
(Magyar Zoltán: Történetmondás és ökológiai tudás – Egy mesélő ember Farkasokpatakán. Balassi Kiadó–Néprajzi Múzeum, Budapest, 2022, 466 oldal. Ára: 5000 forint)

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum)