A parlament július 19-én igazította a vagyonnyilatkozati rendszert az EP-képviselőkéhez. A képviselőknek augusztus 5-ig kellett az új nyilatkozatot megtenni, amelyben már nem kellett feltüntetni az ingatlanokat, a nagy értékű ingóságokat, a megtakarításokat, helyette a jövedelmükről és az érdekeltségeikről adtak számot.
A régi-új szabályok szerint ismét nyilatkozni kell az ingatlanokról, külön nevesítik a mezőgazdasági ingatlanokat. A nyilatkozattételre kötelezettnek be kell számolnia nagy értékű ingóságairól, például gépjárművekről, vízi vagy légi járműről, védett műalkotásról. Számot kell adni az értékpapírban elhelyezett megtakarításról vagy egyéb befektetésről, a takarékbetétben elhelyezett megtakarításról, a készpénzről, a hitelintézeti számlakövetelésről, tartozásról. A nyilatkozatban be kell számolni az országgyűlési képviselő javadalmazásán kívüli adóköteles jövedelméről, gazdasági érdekeltségéről.
Az új nyilatkozat nem tartalmazza azt a kimutatást, amelyben a képviselő felsorolhatta az Országgyűléstől, pártjától kapott juttatásokat.
A jogszabály az országgyűlési képviselők és nemzetiségi szószólók mellett vonatkozik a köztársasági elnökre, a nem képviselő politikai felsővezetőkre, az Alkotmánybíróság tagjaira, a legfőbb ügyészre és helyetteseire, a Költségvetési Tanács elnökére, a Nemzeti Választási Iroda, a Közbeszerzési Tanács, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetőire, a Versenytanács, a Médiatanács és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjaira, az alapvető jogok biztosára és helyettesére, tovább a Magyar Nemzeti Bank vezetőire és a Monetáris Tanács Országgyűlés által választott tagjaira, valamint a felügyelőbizottság tagjaira.
A kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint
a politikai felsővezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt – ideértve a felügyelőbizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségét, alapítvány kezelőszervezetében betöltött tagságot, valamint az érdekképviseleti szervezetben való tisztséget – nem létesíthet, valamint az álláshelyén történő feladatellátásból eredő nyilvános szerepléséért díjazásban nem részesülhet.
Most úgy módosították a törvényt, hogy ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, illetve közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagjaira, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztséget betöltőkre, azzal hogy az érintett nem vehet részt a döntéshozatalban, ha egyebek mellett a családi, érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozást miatt nem képes pártatlanságra.
A törvény legtöbb rendelkezése november 1-jén lép hatályba. Márciustól hatályos azonban az a paragrafus, miszerint a családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát a mentelmi bizottság az Országgyűlés honlapján haladéktalanul közzéteszi, amelyhez bárki ingyenesen és korlátozás nélkül hozzáférhet. A 2022. augusztus 1-jén vagy azt követően tett vagyonnyilatkozatok esetében a hozzáférést kereshető módon is biztosítani kell.
Szócsaták az Országgyűlésben 
