időjárás 2°C Mária 2022. december 8.
logo
Brüsszelnek nem tetszik az Európai Unióban általános szabályozás

Visszatérhet a korábbi vagyonnyilatkozati rendszer

Ternovácz Áron
2022.09.29. 07:46 2022.09.29. 09:27
Visszatérhet a korábbi vagyonnyilatkozati rendszer

A nemrégiben hazánkban bevezetett – az Európai Parlamentben és Németországban is alkalmazott – vagyonnyilatkozati rendszerről a korábbi magyarra, Európa legszigorúbb ilyen jellegű szabályozására állhatunk vissza. Az Európa-szerte elismert és minden tagállam európai parlamenti képviselője által évek óta alkalmazott vagyonnyilatkozati rendszer júliusi átemelése mögött elsősorban az uniós jogállamisági integráció erősítése húzódott meg. Most ugyanezzel az indokkal kell – némi módosításokkal – visszavezetni a régi szabályokat.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Varga Judit igazságügyi miniszter benyújtotta az Országgyűlésnek a kormány javaslatát az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról. Az új törvény már november 1-jén hatályba lépne. A személyi kör kiterjesztése miatt azonban néhány törvényt módosítani kell.
Mint ismert, szeptember 18-án döntött az Európai Bizottság arról, hogy nem zárják le a jogállamisági eljárást hazánkkal szemben, hanem az Európai Unió Tanácsa elé viszik tovább az ügyet. 

Az uniós szakminiszterekből álló tanács szavazásán dőlhet el, hogy a magyar kormány hozzáférhet-e az országnak járó uniós forrásokhoz. 

A bizottság javaslata szerint 3000 mil­liárd forintnyi összeget kellene elvonni Magyarországtól az uniós pénzek felhasználásakor feltételezett visszaélések miatt. Két hónap haladékot adtak viszont arra, hogy a kormány hajtsa végre a bizottságnak korábban megígért korrupcióellenes intézkedéseket. Ennek részeként vállalta a kormány a vagyonnyilatkozatok személyi hatályának és tartalmának kibővítését és a nyilatkozatok ellenőrzésének megerősítését is. A most visszavezetni kívánt vagyonnyilatkozati rendszer ugyanis sokkal jobban megfelel ezen követelményeknek, mint a nemrégiben bevezetett uniós szabvány. 


Mindezen tények alapján arra lehet következtetni, hogy a három legfontosabb európai uniós intézmény közül kettő – az Európai Parlament és az Euró­pai Bizottság – sztenderdje között nincs konszenzus az uniós vagyonnyilatkozati rendszerről. A most visszavezetett vagyonnyilatkozati rendszer egyébként Európa legszigorúbb ilyen szabályozásai közé tartozik, ennek ellenére folyamatosan nemtelen bírálatok érték mind Brüsszel, mind a magyar baloldal részéről. Éppen ezért július 19-én a parlament 135 igennel és 45 nemmel elfogadta az országgyűlési törvény módosítását, amelynek legfontosabb pontja a vagyonnyilatkozati rendszer módosítása volt. 
Eszerint a magyar országgyűlési képviselőknek is az Európai Parlament szabályai szerint kellett nyilatkozniuk a vagyoni helyzetükről. 

A döntést nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetések előzték meg, a kormány pedig eleget kívánt tenni az így létrejött, nemzeti szempontok szerint is elfogadható ajánlásoknak. 

Az Európa-szerte elismert és minden tagállam európai parlamenti képviselője által évek óta alkalmazott vagyonnyilatkozati rendszer átemelése mögött elsősorban tehát az európai uniós integráció erősítése húzódott meg. Éppen ezért különösen érdekes, hogy most éppen ugyanezzel az indokkal követeli az Európai Bizottság az EU-s szabvány szigorítását. Jól szemlélteti a baloldali sajtó válságos erkölcsi állapotát, valamint az ellenzék korábban megfogalmazott kritikáinak alaptalanságát az a tény, hogy a javaslat bejelentése óta már a változtatások ­miatt bírálták – egyébként teljesen jogosan – a kormányt, mondván, az Európai Parlament vagyon­nyilatkozati rendszere megengedőbb a hatályos magyar szabályoknál.


A majd újra hatályba lépő hazai törvény értelmében a képviselő köteles csatolni a vagyonnyilatkozatához a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú ­nyilatkozatát is. Ilyen szabály az EP-képviselőkre nem vonatkozik. Emellett a magyar politikusok évente kötelesek nyilatkozatot tenni, szemben az EU-s rendszerrel, ahol csak akkor kell nyilatkozni, ha a képviselő szükségesnek tartja. A másik érdemi különbség , hogy míg a hazai vagyon­nyilatkozati rendszer a vagyonelemek összetett rendszerezésére épül, addig az uniós csak jövedelmi sávokat határoz meg, az EP-képviselőknek nem kell konkrét összegeket feltüntetniük. Emellett az uniós normák értelmében az európai parlamenti képviselőknek a tulajdonukban lévő ingatlanokról, nagy értékű ingóságokról, a pénzügyi megtakarításokról, a hitelekről és a tartozásokról sem kell nyilatkozniuk.

 

Mikor felel meg az EP? 

„Brüsszelben hosszú éveken át aki csak élt és mozgott, a magyar vagyonnyilatkozati rendszert gyalázta. Néhány hónapja aztán változtatás nélkül átvettük az Európai Parlament vagyon­nyilatkozati szabályait. Erre kiderült, hogy Brüsszel szerint az európai szabályok a rosszak és mégis a korábbi magyar vagyon­nyilatkozati rendszer a jobb. Körömrágós izgalommal várom, hogy az Euró­pai Parlament mikor fog megfelelni ezeknek a szigorú és következetes brüsszeli elvárásoknak” – írta tegnapi Facebook-bejegyzésében Deutsch Tamás, a Fidesz euró­pai parlamenti képviselője.

 

Borítókép: újra részletesen be kell majd számolnia a képviselőknek az anyagi javaikról (Fotó: Havran Zoltán)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.