Brüsszel meggondolta magát: mégis az a vagyonnyilatkozati rendszer jó, amit korábban bíráltak

A brüsszeli bürokraták megint bohócot csináltak magukból, ugyanis azt követően, hogy hazánk átvette az uniós vagyonnyilatkozati rendszert, a brüsszeli döntéshozók a korábbi magyar szabályokhoz való visszatérést kezdték sürgetni. Ezzel elismerték, hogy mégis az a magyar vagyonnyilatkozati rendszer a jó, amit eddig folyamatosan kritizáltak, és azt is, hogy az Európai Parlamentben alkalmazott gyakorlat rosszabb, mint a magyar.

Strasbourg, 2022. július 6. Az Európai Parlament képviselõi a gáz- és atomenergia-ágazatokról szavaznak a strasbourgi ülésteremben 2022. július 6-án. A parlament úgy döntött, hogy a gáz- és a nukleárisenergia-ágazatok bizonyos tevékenységei környezeti szempontból fenntarthatónak minõsüljenek. MTI/EPA/Julien Warnand Fotó: Julien Warnand

Az MSZP-s Harangozó Tamás 2017-ben arról értekezett, hogy a kötelezettek körét bővítenék és az adatközlés módját is megváltoztatnák, továbbá nagyobb hangsúlyt helyeznének az ellenőrzésre, valamint a szankciókra. Ugyanebben az évben a baloldal még népszavazási kezdeményezést is indított a vagyonnyilatkozati rendszer szigorúbbá tételéről. A referendumot egy korábbi LMP-s politikus, Schádi Tamás kezdeményezte magánszemélyként. A kampány vezetője a szintén ex-LMP-s Vágó Gábor lett.

Megszaporodó bírálatok

A hazánk és Brüsszel közti konfliktus kiéleződésével – a Magyarország ellen fegyverként bevetett jogállamisági eljárás előkészítésével párhuzamosan – a vagyonnyilatkozati rendszer elleni támadások is megszaporodtak. Juhász Péter, az időközben megszűnt Együtt akkori elnöke azt hangoztatta 2018 elején, hogy a politikusok könnyedén kijátszhatják a szabályozást, amelyet szerinte „súlyos problémák terhelnek”.

A baloldali előválasztások körül bábáskodó ügyvéd, Magyar György 2019 végén úgy fogalmazott a vagyonnyilatkozati rendszerről, hogy „az egésznek nincs semmi értelme, amit arra alapozott, hogy az önkormányzati törvény nem rendelkezik arról, mi történjék, ha valakivel szemben vagyonnyilatkozat-tételi eljárás indul, és kiderül, hogy az illető „hazudott” az anyagi helyzetéről.

– Jogkövetkezmények nélkül mindenki azt hazudik, amit akar – vonta le sommás következtetését Magyar. A HVG pedig még kutyakomédiának is titulálta a vagyonnyilatkozati rendszert 2020 elején.

A választási kampány legelején, 2021 februárjában Márki-Zay Péter és a Jobbik egymással versengve igyekeztek politikai tőkét kovácsolni ebből a témából. A baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje a vagyonnyilatkozatok addigi protokolljának az átláthatóbbá tételét követelte, a Jakab Péter vezette párt pedig a szigorítás mellett kardoskodott. A Soros György blogjaként is emlegetett 444.hu pedig tavaly nyáron értekezett arról, hogy a vagyonnyilatkozati rendszernek „a valóságban semmilyen tétje sincs, hiszen senki sem ellenőrzi, hogy igazat írnak-e politikusok, amikor kitöltik az adatlapokat”.

„Röhejes” szabályozás az EP-ben

A baloldali sajtónak és NGO-knak a korábbi vagyonnyilatkozati rendszert övező bírálatai fényében meglehetősen különös az a heves felhorgadás, amellyel az EP protokolljának idén nyári átvételét fogadták.

A Soros-hálózatot erősítő Társaság a Szabadságjogokért szerint az EP gyakorlata kevesebb hiteles információval szolgál a korábbi magyar eljárásnál, a Népszava pedig úgy vélte, hogy így „még röhejesebb lesz” a vagyonnyilatkozati rendszer. A K-Monitor pedig elismerte, hogy a korábbi szisztéma „egyértelművé tette, hogy a legfontosabb pozíciókat betöltő politikusok vagyoni viszonyai, üzleti kapcsolatai közügynek minősülnek, arról a nyilvánosságnak joga van tudni”.

A vagyonnyilatkozati rendszer júniusi módosításához képest a változás-bejelentési kötelezettség helyett várhatóan visszaáll az évenkénti és a záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség. A kormány már benyújtotta a szükséges módosító javaslatot, s az új törvény november 1-én léphet hatályba.

Borítókép: az Európai Parlament képviselőinek egyik szavazása a strasbourgi ülésteremben (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)