időjárás 4°C Stefánia 2022. november 28.
logo

Brüsszel meggondolta magát: mégis az a vagyonnyilatkozati rendszer jó, amit korábban bíráltak

Munkatársunktól
2022.09.29. 12:53 2022.09.29. 14:00
Brüsszel meggondolta magát: mégis az a vagyonnyilatkozati rendszer jó, amit korábban bíráltak

A brüsszeli bürokraták megint bohócot csináltak magukból, ugyanis azt követően, hogy hazánk átvette az uniós vagyonnyilatkozati rendszert, a brüsszeli döntéshozók a korábbi magyar szabályokhoz való visszatérést kezdték sürgetni. Ezzel elismerték, hogy mégis az a magyar vagyonnyilatkozati rendszer a jó, amit eddig folyamatosan kritizáltak, és azt is, hogy az Európai Parlamentben alkalmazott gyakorlat rosszabb, mint a magyar.

Bár az Országgyűlés alig néhány hónapja módosította a vagyonnyilatkozati rendszert – az Európai Parlament (EP) jóval egyszerűbb szabályaihoz igazítva azt – most Brüsszel mégis a korábbi gyakorlat visszaállítását követeli hazánktól. Ennek fényében meglehetősen ironikus, hogy az unió liberális elitje hosszú éveken keresztül bírálta a magyar vagyonnyilatkozati rendszert, amelyről most lényegében elismerték, hogy jobb az EP-ben alkalmazottnál.

Muníció Sargentininek

A legátfogóbb bírálatot – amely a Magyarország lejáratására készült Sargentini-jelentést is munícióval látta el – az Európa Tanács keretében működő Korrupcióellenes Államok Csoportja (GRECO) fogalmazta meg. A a 2015-ös jelentésben azt kritizálták, hogy a nyilatkozatok tartalmát a hatóság csak megalapozott bejelentés esetén ellenőrzi, s azt is szóvá tették, hogy a családtagok nyilatkozatai nem nyilvánosak, azokat szintén csak akkor vizsgálja a hatóság, ha valaki kezdeményezést tesz egy képviselővel szemben. Azt is sérelmezték, hogy a pénzügyi érdekeltségek regisztrálása mellett a vagyonnyilatkozatok nem vizsgálták „az összeférhetetlenség szempontjából releváns, már lényeges kapcsolatokat”. Azt azonban nem fejtették ki, hogy utóbbi alatt mit értendő. Úgy vélték továbbá, hogy a „nyilvánosság” azért nem tudja vizsgálni a dokumentumokat, mert azok sokszor kézzel írottak. A Sargentini-jelentésben pedig például azt szorgalmazták, hogy a vagyonnyilatkozatokat „online is hozzák nyilvánosságra”, holott azok bárki számára elérhetők az Országgyűlés honlapján.

 

A brüsszeli testületek mellett a hazai balliberális pártok, a baráti sajtójuk, valamint a Soros-NGO-k is támadták a vagyonnyilatkozatok magyar rendszerét. A Gyurcsány Ferenc vezette DK például már 2015-ben is azt sulykolta, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer „alkalmatlan arra, hogy a korrupt kormány politikusainak vagyonosodása átlátható és követhető legyen.”

 

A Soros György finanszírozta Transparency International Magyarország egyebek mellett az állítólagos „széttagoltsága” és a „hatékonyság hiánya” miatt támadta a vagyonbevallási rendszert egy 2016 nyarán készített tanulmányában, s az „érdemi szankciók hiányát” is kifogásolták.

Az MSZP-s Harangozó Tamás 2017-ben arról értekezett, hogy a kötelezettek körét bővítenék és az adatközlés módját is megváltoztatnák, továbbá nagyobb hangsúlyt helyeznének az ellenőrzésre, valamint a szankciókra. Ugyanebben az évben a baloldal még népszavazási kezdeményezést is indított a vagyonnyilatkozati rendszer szigorúbbá tételéről. A referendumot egy korábbi LMP-s politikus, Schádi Tamás kezdeményezte magánszemélyként. A kampány vezetője a szintén ex-LMP-s Vágó Gábor lett.

Megszaporodó bírálatok

A hazánk és Brüsszel közti konfliktus kiéleződésével – a Magyarország ellen fegyverként bevetett jogállamisági eljárás előkészítésével párhuzamosan – a vagyonnyilatkozati rendszer elleni támadások is megszaporodtak. Juhász Péter, az időközben megszűnt Együtt akkori elnöke azt hangoztatta 2018 elején, hogy a politikusok könnyedén kijátszhatják a szabályozást, amelyet szerinte „súlyos problémák terhelnek”.

A baloldali előválasztások körül bábáskodó ügyvéd, Magyar György 2019 végén úgy fogalmazott a vagyonnyilatkozati rendszerről, hogy „az egésznek nincs semmi értelme, amit arra alapozott, hogy az önkormányzati törvény nem rendelkezik arról, mi történjék, ha valakivel szemben vagyonnyilatkozat-tételi eljárás indul, és kiderül, hogy az illető „hazudott” az anyagi helyzetéről.

 

– Jogkövetkezmények nélkül mindenki azt hazudik, amit akar – vonta le sommás következtetését Magyar. A HVG pedig még kutyakomédiának is titulálta a vagyonnyilatkozati rendszert 2020 elején.

 

A választási kampány legelején, 2021 februárjában Márki-Zay Péter és a Jobbik egymással versengve igyekeztek politikai tőkét kovácsolni ebből a témából. A baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje a vagyonnyilatkozatok addigi protokolljának az átláthatóbbá tételét követelte, a Jakab Péter vezette párt pedig a szigorítás mellett kardoskodott. A Soros György blogjaként is emlegetett 444.hu pedig tavaly nyáron értekezett arról, hogy a vagyonnyilatkozati rendszernek „a valóságban semmilyen tétje sincs, hiszen senki sem ellenőrzi, hogy igazat írnak-e politikusok, amikor kitöltik az adatlapokat”.

„Röhejes” szabályozás az EP-ben

A baloldali sajtónak és NGO-knak a korábbi vagyonnyilatkozati rendszert övező bírálatai fényében meglehetősen különös az a heves felhorgadás, amellyel az EP protokolljának idén nyári átvételét fogadták.

 

A Soros-hálózatot erősítő Társaság a Szabadságjogokért szerint az EP gyakorlata kevesebb hiteles információval szolgál a korábbi magyar eljárásnál, a Népszava pedig úgy vélte, hogy így „még röhejesebb lesz” a vagyonnyilatkozati rendszer. A K-Monitor pedig elismerte, hogy a korábbi szisztéma „egyértelművé tette, hogy a legfontosabb pozíciókat betöltő politikusok vagyoni viszonyai, üzleti kapcsolatai közügynek minősülnek, arról a nyilvánosságnak joga van tudni”.

 

A vagyonnyilatkozati rendszer júniusi módosításához képest a változás-bejelentési kötelezettség helyett várhatóan visszaáll az évenkénti és a záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség. A kormány már benyújtotta a szükséges módosító javaslatot, s az új törvény november 1-én léphet hatályba.

Visszatérhet a korábbi vagyonnyilatkozati rendszer

Míg a hazai vagyon­nyilatkozati rendszer a vagyonelemek összetett rendszerezésére épül, az uniós csak jövedelmi sávokat határoz meg, az EP-képviselőknek nem kell konkrét összegeket feltüntetniük.

Borítókép: az Európai Parlament képviselőinek egyik szavazása a strasbourgi ülésteremben (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.