A jelentés megállapítja: a közélet tisztaságát sértő regisztrált korrupciós cselekmények ugrásszerű növekedését a gazdasági vesztegetés miatt kezdeményezett eljárások számának növekedése eredményezte, a hivatali korrupciós bűncselekmények miatti eljárások szintje lényegében a 2019-es szintnek felel meg.
A 2021-es ügyészi értékelésben a korrupcióval kapcsolatban kiemelik, a rossz korrupciós érzet nézetét a sajtóban és a közbeszédben kizárólag a Transparency International korrupcióérzékelési indexével támasztják alá, noha az egyetlen számadatban összegzett, közvetett források felhasználásával generált mutató nyilvánvalóan nem alkalmas a valós helyzet jellemzésére.
Sem a nyilvánosan elérhető érzékelési, sem az objektív statisztikai adatok alapján nem lehet a korrupciós helyzet folyamatos romlására következtetni. Az ügyészség megállapításait támasztja alá az Európai Bizottság közvélemény-kutató szervezete, az Eurobarometer 2020 júniusában publikált, 502. számú korrupcióérzékelési felmérése. A reprezentatív mintán alapuló, széles körű felmérés egyes részeredményei alkalmasak arra is, hogy a korrupció általános érzékelését árnyalják.
Kétségtelen, hogy a felmérés során megkérdezettek 87 százaléka tekintette elterjedt problémának Magyarországon a korrupciót, ami az uniós átlagnál (71 százalék) jóval magasabb. Ám e mutatót illetően Magyarország egyáltalán nem a rangsor végén, hanem a középmezőnyben helyezkedik el három másik tagállammal azonos szinten, és további nyolc tagállamban a megkérdezettek nagyobb aránya tartja országában a korrupciót elterjedtnek.
A felmérésből ugyanakkor kiderült, hogy a magyarországi megkérdezettek egyéni tapasztalatai egyáltalán nincsenek összhangban az általános érzülettel. A megkérdezettek a legnagyobb mértékben, 13 százalékban az egészségüggyel kapcsolatban kerültek korrupciós helyzetbe.
Második helyen a gazdasági vállalkozásokkal kapcsolatba kerülők számoltak be saját korrupciós tapasztalatról, ez a válaszadók három százalékát jelentette. A harmadik helyen a politikai pártokat, az adóhatóságot és az építési engedélyeket kiadó köztisztviselőket említette a válaszadók két-két százaléka.
Minden egyéb szolgáltató (pénzügyi intézmények, társadalombiztosítás, rendőrség, ügyészség, bíróság) esetében a válaszadók egy százaléka számolt be saját korrupciós tapasztalatról.
A többi európai tagállam részeredményeivel összevetve az állapítható meg, hogy Magyarország rossz helyezését a saját korrupciós tapasztalatban az egészségüggyel kapcsolatos kiugróan magas érték okozza, minden más területen a saját korrupciós tapasztalat aránya (egy–három százalék) nem tér el jelentősen a többi tagállam arányaitól.
Borítókép: A hivatali visszaélések száma évek óta változatlan, a rossz érzetet az egészségügyben tapasztaltak okozzák (Fotó: 123RF)
