A jelentés megállapítja: a közélet tisztaságát sértő regisztrált korrupciós cselekmények ugrásszerű növekedését a gazdasági vesztegetés miatt kezdeményezett eljárások számának növekedése eredményezte, a hivatali korrupciós bűncselekmények miatti eljárások szintje lényegében a 2019-es szintnek felel meg.
A 2021-es ügyészi értékelésben a korrupcióval kapcsolatban kiemelik, a rossz korrupciós érzet nézetét a sajtóban és a közbeszédben kizárólag a Transparency International korrupcióérzékelési indexével támasztják alá, noha az egyetlen számadatban összegzett, közvetett források felhasználásával generált mutató nyilvánvalóan nem alkalmas a valós helyzet jellemzésére.
Sem a nyilvánosan elérhető érzékelési, sem az objektív statisztikai adatok alapján nem lehet a korrupciós helyzet folyamatos romlására következtetni. Az ügyészség megállapításait támasztja alá az Európai Bizottság közvélemény-kutató szervezete, az Eurobarometer 2020 júniusában publikált, 502. számú korrupcióérzékelési felmérése. A reprezentatív mintán alapuló, széles körű felmérés egyes részeredményei alkalmasak arra is, hogy a korrupció általános érzékelését árnyalják.
Kétségtelen, hogy a felmérés során megkérdezettek 87 százaléka tekintette elterjedt problémának Magyarországon a korrupciót, ami az uniós átlagnál (71 százalék) jóval magasabb. Ám e mutatót illetően Magyarország egyáltalán nem a rangsor végén, hanem a középmezőnyben helyezkedik el három másik tagállammal azonos szinten, és további nyolc tagállamban a megkérdezettek nagyobb aránya tartja országában a korrupciót elterjedtnek.
A felmérésből ugyanakkor kiderült, hogy a magyarországi megkérdezettek egyéni tapasztalatai egyáltalán nincsenek összhangban az általános érzülettel. A megkérdezettek a legnagyobb mértékben, 13 százalékban az egészségüggyel kapcsolatban kerültek korrupciós helyzetbe.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!