A korrupciós érzet magasabb, mint a valós korrupciós szint

Torz képet fest Magyarországról a Trans­parency International korrupcióérzékelési indexe, az emberek jó része az egészségügyben szerzett rossz tapasztalatai miatt érzékeli szubjektív módon a korrupció növekedését, a hivatali ügyek száma évek óta nem nőtt – derül ki az ügyészi szervezet tavalyi munkáját értékelő jelentésből. Az Euro­barometer kutatása szerint Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el három másik tagállammal azonos szinten, és további nyolc tagállamban a megkérdezettek nagyobb aránya tartja országában a korrupciót elterjedtnek.

Man giving bribe to woman under table in office, closeup

Magyarország mai korrupciós helyzetét illetően általános a közvélekedés, hogy a helyzet súlyos és folyamatosan romlik, azonban a valóságban ez közel sincs így

– szögezi le az ügyészi szervezet 2021-es munkáját értékelő, az Országgyűlés elé beterjesztett beszámoló.

A dokumentum által idézett statisztika szerint a regisztrált bűncselekmények számának 2013 óta tartó szinte folyamatos visszaesése – mintegy 5,2 százalékos csökkenéssel – a múlt évben is folytatódott. 

Tavaly összesen 154 012 bűncselekményt regisztráltak, egy évvel korábban 162 416 esetet, egyes bűncselekmény-kategóriák esetében azonban növekedés volt tapasztalható. Ez utóbbi leginkább az embercsempészet (a 2020-as 257-ről 635 esetre nőtt), a korrupciós esetek (2049-ről 6219-re nőtt) és az információs rendszer vagy adat megsértése (830-ról 1140-re nőtt) bűncselekmények esetében szembetűnő.

A jelentés megállapítja: a közélet tisztaságát sértő regisztrált korrupciós cselekmények ugrásszerű növekedését a gazdasági vesztegetés miatt kezdeményezett eljárások számának növekedése eredményezte, a hivatali korrupciós bűncselekmények miatti eljárások szintje lényegében a 2019-es szintnek felel meg.

A 2021-es ügyészi értékelésben a korrupcióval kapcsolatban kiemelik, a rossz korrupciós érzet nézetét a sajtóban és a közbeszédben kizárólag a Transparency International korrupció­érzékelési indexével támasztják alá, noha az egyetlen számadatban összegzett, közvetett források felhasználásával generált mutató nyilvánvalóan nem alkalmas a valós helyzet jellemzésére. 

Sem a nyilvánosan elérhető érzékelési, sem az objektív statisztikai adatok alapján nem lehet a korrupciós helyzet folyamatos romlására következtetni. Az ügyészség megállapításait támasztja alá az Európai Bizottság közvélemény-kutató szervezete, az Eurobarometer 2020 júniusában publikált, 502. számú korrupció­érzékelési felmérése. A reprezentatív mintán alapuló, széles körű felmérés egyes részeredményei alkalmasak arra is, hogy a korrupció általános érzékelését árnyalják. 

Kétségtelen, hogy a felmérés során megkérdezettek 87 százaléka tekintette elterjedt problémának Magyarországon a korrupciót, ami az uniós átlagnál (71 százalék) jóval magasabb. Ám e mutatót illetően Magyarország egyáltalán nem a rangsor végén, hanem a középmezőnyben helyezkedik el három másik tagállammal azonos szinten, és további nyolc tagállamban a megkérdezettek nagyobb aránya tartja országában a korrupciót elterjedtnek.

A felmérésből ugyanakkor kiderült, hogy a magyarországi megkérdezettek egyéni tapasztalatai egyáltalán nincsenek összhangban az általános érzülettel. A megkérdezettek a legnagyobb mértékben, 13 százalékban az egészségüggyel kapcsolatban kerültek korrupciós helyzetbe. 

Második helyen a gazdasági vállalkozásokkal kapcsolatba kerülők számoltak be saját korrupciós tapasztalatról, ez a válaszadók három százalékát jelentette. A harmadik helyen a politikai pártokat, az adóhatóságot és az építési engedélyeket kiadó köztisztviselőket említette a válaszadók két-két százaléka. 

Minden egyéb szolgáltató (pénzügyi intézmények, társadalombiztosítás, rendőrség, ügyészség, bíróság) esetében a válaszadók egy százaléka számolt be saját korrupciós tapasztalatról.

A többi európai tagállam részeredményeivel összevetve az állapítható meg, hogy Magyarország rossz helyezését a saját korrup­ciós tapasztalatban az egészségüggyel kapcsolatos kiugróan magas érték okozza, minden más területen a saját korrupciós tapasztalat aránya (egy–három százalék) nem tér el jelentősen a többi tagállam arányaitól.

Borítókép: A hivatali visszaélések száma évek óta változatlan, a rossz érzetet az egészségügyben tapasztaltak okozzák (Fotó: 123RF)