A nehéz idők szókimondást követelnek. Túl sokat éltünk mellébeszélő, álságos és hazug szavak között, most a világos beszéd visz át minket a válságokon
– emelte ki Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a XXI. Század Intézet szervezésében, az Eötvös József-előadások részeként megrendezett Miért került válságba az Európai Unió a globalizáció korában? című eseményen. A főigazgató megszólalásában kiemelte: tragikus napokat, órákat élünk, ugyanis Európában háború zajlik, és a világ szinte minden kontinensén zavargások vannak, például víz alatti drónok csővezetékeket robbantanak.
– Nekünk, a szavak embereinek nincsenek fegyvereink, gazdasági befolyásunk, nem szavazunk sem az Európai Parlamentben, sem az Országgyűlésben. De a leghatásosabb eszköz nálunk van: a gondolatok, a szavak ereje – fogalmazott Schmidt Mária. Kiemelte: „Ezzel tudunk küzdeni a válságok ellen.” Szerinte a gondolatok és szavak embereinek kell megmutatniuk, hogy nem a fegyver és a pénz a legfontosabb, valamint hozzátette:
Nem mondhatunk le arról a kötelezettségünkről, hogy mindenképpen a béke mellett álljunk ki.
Alain de Benoist francia író, filozófus, az esemény meghívottja kiemelte: a globalizációval nem egyszerűen egyesül a világ, hanem elsősorban a profit hajszolása mozgatja, ami átalakítja az emberek gondolkodásmódját is. Szerinte
a mai ember uralkodó modellje a haszonelvű ember. Így aztán a piaci társadalomból piactársadalom lett.
Mint fogalmazott: világméretű lett a homogenizáció, az eltérő életmódok eltűnése. – Ugyanakkor párhuzamosan globális ellenőrzési eljárás van érvényben, amelyben a megfigyelés totálissá válik – hangsúlyozta a filozófus.
A francia író szerint Európa morális és gazdasági válságban van. – A földkerekség leggazdagabb térsége, szemlátomást megvan minden adottsága, de nem akarja vállalni ezt a történelmi felelősséget, mert eltékozolja több évezredes civilizációját és keszekuszán építi magát egy olyan EU-ban, amelyet kísértetpolitikusokból álló parlament és technokratákból álló bizottság testesít meg – vélekedett Benoist.
Felszólalása végén a filozófus úgy fogalmazott: a globalizmussal úgy tudjuk felvenni a versenyt, ha a lokális erőkre koncentrálunk. Szerinte a cél az autonóm közösségek kiépítése lenne, közös nemzeti célok, értékek mentén. – Le kell számolni azzal a szemlélettel, hogy a liberális felfogás, az uniformizáció építheti a demokráciát – emelte ki a filozófus, majd hozzátette:
olyan globalizációt kellene kiépíteni, amely a sokféleséget szolgálja.
Alain de Benoist világhírű filozófus 1943-ban született Tours-ban. A Sorbonne-on filozófiát, szociológiát és vallástörténetet tanult, majd a párizsi jogi karon politikatudományt és alkotmányjogot hallgatott. Az 1968-as baloldali diáklázadás napjaiban társaival egy új, jobboldali kultúra megteremtését tűzték ki célul, és létrehozták az európai civilizáció tanulmányozásának csoportját, amely síkra szállt az európai őshonos népek kultúrájának megőrzéséért, és emellett élesen kritizálta az egyenlőséget, az amerikanizmust és a liberalizmust.
Alain de Benoist elsőként írt az új világrend születéséről, amelyben a régi jobb- és baloldali szembenállás helyébe az európai nemzetek és a globalista elit harca lép. Ellenzi Brüsszel központosító törekvéseit és hazugságnak tartja a genderideológiát.
A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány együttműködésének köszönhetően 2015-ben indult útjára a nagy sikerű Eötvös-előadások című rendezvénysorozat. Az évről évre Magyarországon a ritkán megforduló külföldi, illetve nagy tekintélyű hazai előadókat felvonultató programsorozat célja, hogy a résztvevők az adott témában legjáratosabb, leginkább lényeglátó és leghitelesebb értelmezők segítségével gondolkodhassanak el a folyamatosan változó világunkról, a közéletet leginkább foglalkoztató aktuális kérdésekről.
Borítókép: Alain de Benoist (Fotó: Mirkó István)
