Elsődleges az erkölcsi nevelés

Magyarország keresztény ország, a gyermekek erkölcsi nevelése pedig a szülők mellett az oktatási intézmények feladata – állapítja meg a Nézőpont Intézet által készített kutatás. Fontos azonban hangsúlyozni: az erkölcsi nevelés elsődleges terepe a család, tehát a szülők és az iskola együtt végezheti el a gyermekek erkölcsi és kulturális nevelését.

A magyarok továbbra is fontosnak tartják a gyermekek keresztény hitre és erkölcsre történő nevelését

– derült ki a Szent István Intézet megbízásából készített reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit Krúdy Tamás a Lélekmentés másként – A hit és a keresztény erkölcs szerepe a gyermeknevelésben címmel megtartott konferencián ismertette. 

Az intézet vezető kutatójának beszámolója szerint a megkérdezettek 63 százaléka szerint a gyermekek erkölcsi fejlődésére nézve az internet rossz hatással van, s ő maga is megerősítette, hogy a keresztény üzenet, az örömhír, az evangélium hiteles átadásának nem sok esélye van az online térben, főként nem a közösségi médián keresztül.  

A Nézőpont Intézet által készített felmérésből ugyanakkor kiderült: a válaszadók túlnyomó többsége, mintegy 83 százaléka véli úgy, hogy az erkölcsi értékek átadása az oktatási intézmények feladata, és 13 százalék gondolja azt, hogy az iskoláknak nem ez a dolguk. Krúdy Tamás szerint mindez azért is üdvözlendő eredmény, mert hitet, kultúrát és erkölcsöt csak személyes példákon, személyes ismeretségen keresztül lehet átadni. Fontos azonban hangsúlyozni: az erkölcsi nevelés elsődleges terepe nem az iskola, hanem a család. A szülők és az iskola tehát együtt végezheti el a gyermekek erkölcsi és kulturális nevelését – mutatott rá. 

Az ezerfős, reprezentatív kutatás eredményei továbbá rámutattak – s ez a 2022-es népszámlálás szempontjából is egy fontos adat –, hogy a válaszadók csaknem kétharmada (62 százalék) keresztény országnak gondolja Magyarországot, 28 százalékuk viszont ellenkező véleményen van. 

A Szent István Intézet vezető elemzője szerint ez azért is jelentős, mivel a Magyar Ateista Társaság kampányt indított azért, hogy Magyarországon többségbe kerüljenek azok, akik nem vallják magukat kereszténynek a népszámláláson. A társaság ugyanis jó esélyt lát arra, hogy a magukat kereszténynek vallók aránya a korábbi népszámláláson elért 54,19 százalékhoz képest ezúttal ötven százalék alá csökkenjen. Krúdy Tamás ugyanakkor rámutatott: a kereszténységnek nincs alternatívája Európában. Mint fogalmazott, akik a keresztény kultúrát elvetik, azok nem egy koherens új kultúrát képviselnek, amelyik felválthatná a kereszténységet, hanem egy antikultúrát, ami továbbra is a kereszténység ellenében határozza meg magát. Az antikultúra pedig valójában kulturálatlanság. 

– Ezzel kapcsolatban a mi feladatunkat Hamvas Béla így foglalta össze: „A nagy kultúrával együtt jár a kötelezettség, hogy az ember tovább építse” – hangsúlyozta Krúdy Tamás.

Borítókép: A Nézőpont Intézet által készített felmérés (Fotó: Nézőpont Intézet)