A Nézőpont Intézet által készített felmérésből ugyanakkor kiderült: a válaszadók túlnyomó többsége, mintegy 83 százaléka véli úgy, hogy az erkölcsi értékek átadása az oktatási intézmények feladata, és 13 százalék gondolja azt, hogy az iskoláknak nem ez a dolguk. Krúdy Tamás szerint mindez azért is üdvözlendő eredmény, mert hitet, kultúrát és erkölcsöt csak személyes példákon, személyes ismeretségen keresztül lehet átadni. Fontos azonban hangsúlyozni: az erkölcsi nevelés elsődleges terepe nem az iskola, hanem a család. A szülők és az iskola tehát együtt végezheti el a gyermekek erkölcsi és kulturális nevelését – mutatott rá.
Az ezerfős, reprezentatív kutatás eredményei továbbá rámutattak – s ez a 2022-es népszámlálás szempontjából is egy fontos adat –, hogy a válaszadók csaknem kétharmada (62 százalék) keresztény országnak gondolja Magyarországot, 28 százalékuk viszont ellenkező véleményen van.
A Szent István Intézet vezető elemzője szerint ez azért is jelentős, mivel a Magyar Ateista Társaság kampányt indított azért, hogy Magyarországon többségbe kerüljenek azok, akik nem vallják magukat kereszténynek a népszámláláson. A társaság ugyanis jó esélyt lát arra, hogy a magukat kereszténynek vallók aránya a korábbi népszámláláson elért 54,19 százalékhoz képest ezúttal ötven százalék alá csökkenjen. Krúdy Tamás ugyanakkor rámutatott: a kereszténységnek nincs alternatívája Európában. Mint fogalmazott, akik a keresztény kultúrát elvetik, azok nem egy koherens új kultúrát képviselnek, amelyik felválthatná a kereszténységet, hanem egy antikultúrát, ami továbbra is a kereszténység ellenében határozza meg magát. Az antikultúra pedig valójában kulturálatlanság.
– Ezzel kapcsolatban a mi feladatunkat Hamvas Béla így foglalta össze: „A nagy kultúrával együtt jár a kötelezettség, hogy az ember tovább építse” – hangsúlyozta Krúdy Tamás.
