Az elmúlt években megújult magyar felsőoktatásban szükségessé vált az állami fenntartásra vonatkozó szabályozás deregulálása és finomhangolása az autonómia bővítésének és a versenyképesség növelésének szándékával – jelentette ki György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár. Emlékeztetett: 2010 és 2020 között segélyalapú társadalomból munkaalapút épített a kormány, most pedig az a célja, hogy 2020 és 2030 között munka- és tudásalapú társadalmat hozzon létre, így Magyarország 2030-ra a régió tudásbázisává váljon. Az államtitkár a törvénymódosító javaslatot azzal indokolta, hogy a diplomához kötött kötelező nyelvvizsga egyedi magyar szabályozás volt, az Európai Unióban nincs hasonló. A kormány ezért azt javasolja a parlamentnek, hogy a felsőoktatási intézmények dönthessenek a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározásáról – fogalmazott.
Nem kétséges, hogy az idegen nyelv ismerete szükséges egy felsőfokú végzettséggel rendelkező számára, de a kormány álláspontja az, hogy az oklevélszerzésnek a középfokú nyelvvizsgához történő „mechanikus hozzákötése” nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket
– fejtette ki György László.
Felidézte, hogy a koronavírus-járvány idején a nyelvvizsga-amnesztiának köszönhetően több mint 140 ezer diplomát adtak ki, amely megfelelt a munkaerőpiac elvárásainak, a munkáltatók ugyanis nyelvi kompetenciát várnak el, nem nyelvvizsgát.
Az új szabályozást felmenő rendszerben vezetik be, de a felsőoktatási intézményeknek lehetőségük lesz arra, hogy a már képzésben részt vevő hallgatók tantervét kiegészítsék idegen nyelvi képzéssel – fejtette ki, rámutatva: a képzésüket befejezett hallgatók, amennyiben 2021. augusztus 31-e után államvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkapják a diplomájukat.
Hangsúlyozta: a módosítások kiszélesítik a felsőoktatási autonómiát, így azok az intézmények, amelyeknek már jelenleg is van alapképzés-indítási jogosultságuk, az érintett képzési területeken automatikusan indíthatnak mesterképzést. A javaslat értelmében a 49 európai tagállamban kiállított oklevelek esetében a magyar felsőoktatási intézményeknek nem lesz elismerési teendője, mert ezek az oklevelek a megfelelő hazai végzettségi szinttel egyenértékűvé válnak – tette hozzá.
György László beszélt arról is, hogy a kormány 2016-ban megalkotta a Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégiát. Kifejtette: Európában jól teljesítenek az állami egyetemek, de az elmúlt 15-20 évben igazán azok fejlődtek, amelyek el tudtak mozdulni az angolszász irányba. Úgy fogalmazott: a megemelt finanszírozási összeget idén harminc, jövőre negyven, két év múlva pedig ötven százalékban teljesítményalapon adják oda a modellt váltott egyetemeknek. Hozzátette: a modellváltást a szenátusok 87 százaléka támogatta.
Az államtitkár kiemelte: a dereguláció révén a szaktárgyat tanuló biológusok, kémikusok, vegyészek könnyebben, az állami ösztöndíjas kreditjeik felhasználása nélkül tudnak részt venni a pedagógusképzésben.
Úgy fogalmazott: egy oldalon állnak abban, hogy meg kell emelni a pedagógusbéreket, ezért kérte az ellenzéki képviselőket, támogassák a kormányt abban, hogy minél előbb meg tudjon egyezni Brüsszellel, mert akkor minden adott lesz ahhoz, hogy a pedagógusbérek a diplomásátlagbér nyolcvan százalékára, bruttó 777 ezer forintra emelkedjenek 2025-re.
Az egyetemi karok, tanszékek autonómiáját növelték azzal, hogy az intézmények dönthetnek a hetven év felettiek tovább foglalkoztatásáról – emlékeztetett.
Borítókép: György László (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
