Magyarország-kép Franciaországban – ezzel a címmel adta ki legújabb könyvét a Magyarságkutató Intézet.
A kötet bemutatására tudományos konferenciát is szerveztek, melynek fővédnöke Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára volt. A politikus köszöntőjében felidézte a francia–magyar kapcsolatok történelmi aspektusait. Szerinte a francia–magyar kapcsolatok évezredes története is számos hiedelemre, sztereotípiára épül. Ezek között vannak pozitív előítéletek, mint Szent Márton szülőföldje és a kereszténység védelme. De vannak ijesztőek is, mint az ogre (szörny) és hongrois név téves népi etimológiája.
A magyar–francia kapcsolatok egyik történelmi sajátossága, hogy úgy tartós, hogy közben a politikai ellentétek gyakran megterhelik azt. Legyen szó a „kalandozó” magyarok betöréseiről vagy a Szulejmán szultán szövetséges Franciaországról
– jelentette ki az államtitkár.
Vitályos Eszter megállapította, hogy a nemzetközi reálpolitika a XIX. század végére egyre inkább eltávolította egymástól a két, párhuzamos történelmi narratívát. – Így lett az 1848-ban még a szabadság bajnokaiként ünnepelt magyarokból a szlávok elnyomója, és noha a magyar művészvilág és a progresszió hívei vigyázó szemeiket továbbra is Párizsra vetették, elkerülhetetlenül közeledett az 1914-es nagy törés – fogalmazott az államtitkár.
Kifejtette; míg Magyarországon Trianon egy nemzeti gyász szimbóluma lett, Franciaországban az ott 1834 óta gyártott kitűnő kristálypoharak jutnak erről az emberek eszébe, amelyek a győzelmi ünnepségekhez kapcsolódtak.
Van-e reális képe országunkról és nemzeti történelmünkről a hazánkat gyakran egzotikusnak és a Kelet részének látó francia közgondolkodásnak?
– tette fel a kérdést köszöntőjében a kormány államtitkára. Vitályos Eszter szerint erre a kérdésre nem adható egyértelmű válasz, de
a konferencia alapjául szolgáló tanulmánykötet szerzői, jelen tudományos konferencia előadói arra törekedtek írásaikban, hogy saját optikájuk a lehető legélesebb és leghitelesebb legyen.
– Egzotikusak vagyunk egymás számára, kölcsönösen, de még van hova fejlődni egymás megismerésében – állapította meg a magyar–francia kapcsolatokról az államtitkár.
Károlyi György, Magyarország volt párizsi nagykövete, aki a rendezvény védnöke is volt, arról beszélt köszöntőjében, hogy a két nemzet kapcsolatát történelmi és aktuálpolitikai szempontból érdemes vizsgálni. – És a kapcsolat csak akkor értelmezhető helyesen, ha utóbbit előbbi perspektívájába helyezzük – tette hozzá.
Szerinte a magyarok a mai napig jobban ismerik Franciaországot, mint a franciák Magyarországot. Elmondta, hogy ő maga is francia iskolába járt. Mint fogalmazott:
Akik Magyarországot bírálják, nagyon sokan vannak, akik ezt nem feltétlenül rosszindulatból, vagy rosszakarásból teszik, hanem inkább puszta tudatlanságból.
– A második világháború alatt, mialatt Magyarország kényesen igyekezett egyensúlyozni a rá egyre jobban nehezedő német nyomással szemben, hazánk mégis volt elég bátor, mondhatnám, elég merész, hogy a németek orra alatt befogadja, istápolja, megsegítse és Jugoszlávián keresztül visszacsempéssze nyugatra a német lágerekből kiszökött francia hadifoglyokat, hatalmas kockázatot vállalva. Ilyenre tudomásom szerint soha, semmilyen állam nem vállalkozott háborús körülmények között – elevenített fel egy történelmi példát Károlyi György az érdekes anekdotákkal teletűzdelt beszédében.
A konferencián elhangzott további előadások főbb gondolatait ITT lehet elolvasni.
Borítókép: Vitályos Eszter államtitkár köszöntőt mond a Magyarország-kép Franciaországban című konferencián (Fotó: Vitályos Eszter Facebook-oldala)
