Részt vett az Európai Űrjogi és Politikai Nyári Egyetemen Bartóki-Gönczy Balázs, aki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanszékvezető docense, az NKE Világűrjog és -politika Kutatóintézetének a vezetője. Először kapott meghívást magyar oktató az idén Portugáliában tartott eseményre, ami annak is köszönhető, hogy az Európai Űrjogi Központ Magyarországon kijelölt tagszervezete az NKE, ezen belül pedig a szakember nevével fémjelzett kutatóintézet.
A tanszékvezetőnek két témája volt, amelyek közül az egyik a műholdas médiatartalom-terjesztés jogi kérdéseit taglalta, a másik előadásban az európai és az amerikai kibervédelmi politikáról értekezett a világűrbe helyezett rendszerek vonatkozásában. Bejelentette, hogy az NKE nyerte el az Európai Űrjogi Központ nagy presztízsű, immár harminc éve megrendezett nyári egyetemének rendezési jogát 2023-ra, ami azért rendkívüli jelentőségű, mert a térségben egyetem még nem kapott ilyen lehetőséget. Arról számolt be, hogy a legnevesebb professzorokon kívül 55 kiemelkedő teljesítményt nyújtó külföldi hallgató is hazánkba fog látogatni 2023. augusztus 20–31-e között.
A gazdaság artériája
A docens lapunknak elmondta: amikor a világűr jogi és politikai szempontjairól beszélünk, akkor elsősorban onnan nézünk a Föld felé, mert számos olyan rendszer állt már pályára bolygónk körül, amelyek a földi életet támogatják.
Ezek között működnek távközlési és földmegfigyelési műholdak, utóbbiak felvételeit a hírszerzés és a mezőgazdaság is hasznosítja, nem is beszélve a navigációs műholdakról.
Hangsúlyozta, ha a világűrbe helyezett összes műhold megszüntetné a tevékenységét, a gazdaság egyik artériája záródna el. Ezeket adottságnak vesszük, és bele sem gondolunk, hogy itt, a világűrben végzett emberi tevékenységekről van szó, amelyeknek természetszerűen van jogi hátterük. Mint rámutatott: a jog olyan kérdésekkel is foglalkozik, hogy miként bocsátanak fel egy rakétát, hogyan kaphat engedélyt az általa szállított műhold, illetve ez milyen frekvenciát és pályapozíciót fog használni, vagy mi a teendő, ha netán ütközési pályára kerül két mesterséges égitest. Jelenleg mintegy 4900 műhold kering a Föld körül, azonban ez a szám megsokszorozódik a következő években, ami a balesetek kockázatát sokszorosára növeli.
Magyarországi vetületek
Bartóki-Gönczy kifejtette: ezekkel az űrjogi kérdésekkel az elmúlt évtizedekben nem foglalkoztak kellő mélységben itthon, ezért itt az ideje a felzárkózásnak, és nemcsak amiatt, mert lemaradunk az európai fősodortól a kutatások terén, hanem azért is, mert a magyar űripar és a kormányzati tevékenységek sem tudnak érvényre jutni a társadalomtudományi készségeink hiányában.
Az NKE Eötvös József Kutatóközpontján belül létrejött önálló kutatóintézet célja ennek a lemaradásnak a behozása, s további célkitűzés az utánpótlás nevelése.
A kutatási vezető kitért rá: a jövő szakembereinek képzése két fronton zajlik: egyfelől megkezdődött a Unispace program, amelyben 17 magyar egyetem kötött megállapodást az NKE koordinálásával, másfelől a világűrrel kapcsolatos jogi és gazdasági ismeretek oktatása megjelent szabadon választható tárgyként az NKE portfóliójában is. Úgy vélte: Magyarországnak méreteiből és adottságából következően a tudásalapú ipar fejlesztésében van kitörési pontja.
Az űripar ide tartozik, és ebben nemcsak rakétát lehet gyártani, hanem például a rakéta vezérlőcsipjét vagy finomtechnikai eszközöket készíteni, amiben Magyarországnak képzett szakembereink foglalkoztatásával lennének lehetőségei.
A tanszékvezető szerint haza kellene hozni és képezni a szakembereket, megtartani őket, s minden eszközzel támogatni az iparági cégeket, hogy sikeresek legyenek a nemzetközi porondon is, amihez forrásokra van szükség. E cél eléréséért tett nagy lépés volt, hogy a kormány 2021-ben elfogadta hazánk első szakpolitikai stratégiáját a Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinációjával.
Harc a világűrért
A kutató-jogász ismertette: a világűrben végzett emberi tevékenység jogi keretrendszerét öt nagy nemzetközi egyezményben fektették le. Új korszakba lépünk a technológiai fejlődés és a politikai feszültségek miatt, de azért is, mert több állam és magánpiaci cég jelent meg a világűrben.
Egyes magántulajdonú vállalatok 42 ezer műholdat akarnak pályára állítani, miközben nem alkottak még törvényeket ezek forgalmi szabályozására.
Hozzátette: léteznek arra irányuló törekvések, hogy a nagyhatalmak egyes bolygók, illetve aszteroidák ásványkincseinek a kitermelését elindítsák. A világűrből szerezhető nyersanyagok közül a tríciumot tudják hasznosítani a földi életben, ami a fosszilis energiaforrások kiváltására lehet alkalmas, illetve a Föld közeli pályán vannak olyan aszteroidák, amelyek a bolygónkon ritka, geopolitikai szempontból fontos ásványi anyagokat tartalmaznak.
Megjegyezte: a nemzetközi megállapodások nem tisztázták egyértelműen a tulajdonjogi kérdéseket, amiből feszültség keletkezett.
Az amerikaiak létrehozták az Artemis egyezményt, amelyben hitet tettek amellett, hogy az égitesteken kitermelt ásványi anyagokban tulajdont lehet szerezni, míg az oroszok és a kínaiak nem osztják az 1967-es világűrszerződés ilyen kiterjesztő értelmezését. A kutató szerint meg kellene állapodni, mert ennek hiányában az erősebb államok érvényesítik az érdekeiket, ami a kisebb vagy fejlődő államoknak nem jó hír, mivel a gyarmatosítás nem vezetett sok jóra a történelemben közép- és hosszú távon sem.
Borítókép: Az MKE intézetvezetője tovább erősítené a szakemberek képzését (Fotó: NMHH)
