időjárás 3°C Marcella 2023. január 31.
logo

Szobrot állítottak az 1956-os szabadságharcosnak

Szabó Réka Zsuzsanna
2022.10.22. 14:45 2022.10.22. 21:28
Szobrot állítottak az 1956-os szabadságharcosnak

A magyar nemzet, a Kárpát-haza és a Jóisten szolgálatába helyezte életét, miközben közösséget épített – hangzott el Molnár V. József 1956-os szabadságharcos, Magyar Örökség-díjas néplélektan- és néprajzkutató, grafikusművész szoboravatóján. A XVI. kerület díszpolgáráról készült alkotás – amelynek költségeit adományokból és a helyi önkormányzat támogatásából fedezték – Gábor Emese képzőművész munkája.

Végtelenül bölcs, szerény és jó humorú ember volt, aki egész életében magasztosabb célokat szolgált, mint saját maga: a magyar nemzetet, a Kárpát-hazát és a Jóistent

 – jelentette ki Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere az 1956-os szabadságharcos Molnár V. József mellszobrának avatásán. Felidézte a Magyar Örökség-díjas néplélekkutató közösségépítő szerepét, hangsúlyozva: a Szurmay Sándor korábbi honvédelmi miniszterről elnevezett sétányon a Molnár V. Józsefről készült alkotás lehet a második, amely példaként szolgálhat a fiataloknak. Úgy fogalmazott: a XVI. kerületi önkormányzatnál hagyomány, hogy minden, a közösség által adományozott forint mellé még egyet hozzáad, így jöhetett létre ez a szobor is.

Életét arra szentelte, hogy a magyarságot emlékeztesse múltjára, felelevenítse hagyományait

 – mondta Molnár V. József munkásságáról Széles Ottó, a magyar kultúra lovagja, aki a Gábor Emese által készített szobor felállítását kezdeményezte. Kifejtette: Molnár V. József számtalan előadást tartott a XVI. kerületben és más budapesti helyszíneken, de a Kárpát-medencét járva is arra emlékeztette az itt élő magyarságot, hogy a múltunk összekapcsol bennünket, mert egy vérből valók vagyunk. Hangsúlyozta azoknak a zarándoklatoknak a jelentőségét, amelyeket Verőcére, Pilisszántóra, Széphavasra, Csíksomlyóra, Fallóskútra és Mátraverebély-Szentkútra vezetett. Molnár V. József előadásainak tiszteletdíját összegyűjtötte és adományként ajánlotta fel, így épült fel a Széphavas kápolna is az erdélyi Gyimesekben – mutatott rá. Most az ő tiszteletére fogott össze a közösség, mert a mellszobor százak adományaiból készülhetett el – tette hozzá.

 

Az eseményen részt vett többek között Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, illetve Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség-díjas népdalénekes, aki egy Mária-énekkel tisztelgett Molnár V. József emléke előtt.

Molnár V. József a Somogy megyei Marcaliban született 1929-ben magyar kispolgári családba. Édesapját 1944-ben málenkij robotra hurcolták, ahonnan nem tért vissza. Ezt követően édesanyjával és testvéreivel a Vas megyei Pankaszra költöztek, ahol megismerkedett a falusi gyógyító emberekkel és a paraszti életformával. 1956-ban az ELTE újságíró szakos hallgatója volt. Október 22-én este az egyetemen megalakították Március 15-e kört, amelynek vezetőségébe két oktató mellé hallgatóként beválasztották. A Rádió ostromában azért nem vett részt, mert az egyetem másnap megjelenő lapjába meg akarta írni az addigi eseményeket. 

Közben a Március 15-e kör egyesült a Műegyetemre járó hallgatókkal és Egyetemi Forradalmi Diákbizottsággá alakult, amelynek szintén az egyik vezetője lett. A forradalom leverése után az illegálisan működő Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által kiadott Október huszonharmadika című lap szerkesztője és terjesztője lett. Ezért 1957. január 23-án elfogták, majd három évet töltött börtönben, ebből egy évet magánzárkában. 

Miután szabadult, tanulmányait már nem folytathatta, ezért nyomdászként helyezkedett el, majd az avantgárd festészettel és a néprajzzal kezdett foglalkozni. Hintalan László néprajzossal közösen 1989-ben alapította meg az Örökség Népfőiskolát, majd 1996-ban a Magyar Hagyományőrző Műhely szabadegyetemet. Már tanított, amikor 1999-ben a Nagy Lajos Király Magánegyetemen diplomázott, és még ugyanabban az évben doktorrá is avatták. Számtalan előadást tartott Magyarországon és a Kárpát-medencében is: beszélt az istenhitről, a magyar hagyományokról és a bennük tovább élő szkíta-kereszténységről, emellett kidolgozta az ősképekről szóló elméleteit. Kutatásaiban felhasználta az óvodás gyerekek ösztönös kifejezőképességét, nevelési módszerét azóta is óvónők, pedagógusok és szülők százai alkalmazzák. Főműve az Ég és föld ölelésében című kötet, amelyben ősmúltunk kincseit tárja az olvasók elé. 2009-ben lett a Történelmi Vitézi Rend tagja, 2011-ben Magyar Örökség-díjat kapott, 2016-ban pedig a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetés mellett átvehette a XVI. kerület díszpolgára címet is. Mindezeken felül megkapta a Magyar Művészeti Akadémia Életmű-díját is.

Borítókép: Molnár V. József 1956-os szabadságharcos szoboravatója (Fotó: Mészáros Tibor)
 

A magyar október

Varga Judit: A magyar összetartozást is ünnepeljük

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.