Szeretnénk tudni, hogy kikre számíthatunk, s szeretnénk, ha a magukat reformátusnak vallók tudnák, hogy ők is számíthatnak ránk
– mondta Balog Zoltán lelkészi elnök és a Dunamelléki egyházkerület püspöke az Origónak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Nyugat-Európában rohamos a keresztények fogyatkozása és bízik benne, Magyarországon ezúttal bátrabbak lesznek a keresztények, mint 11 éve, amikor 2001-hez képest jóval kevesebben válaszoltak arra a kérdésre, mi a vallásuk.
Október 1-jével elindult a népszámlálás, melynek során – egyebek között – vallásunkról is nyilatkozhatunk. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda 10 óráig meghosszabbította az online kérdőív kitöltési határidejét, melyre a történelmi egyházak képviselői is buzdítják a magyarokat.
Az egyik legszemélyesebb közösségi ügy, amelyet a népszámlálás során is bátran felvállalhatunk
Balog Zoltán püspök kifejtette: sokakat megtéveszt az a hamis szlogen, hogy „a vallás magánügy”. Mint mondta, a vallás az egyik legszemélyesebb közösségi ügy, keresztyén kultúránk megélésének színhelye pedig az egyház.
Magyarország református államfője, Novák Katalin egy, a közösségi oldalán megosztott videóban hívta fel a figyelmet a népszámlálás fontosságára és kérte a magyarokat arra: vallják meg hitüket, jelöljék meg azt a felekezetet, amelyhez tartoznak.
Én is így fogok tenni
– tette hozzá.
„Valljuk meg most a népszámlálás alkalmával is hitünket!”
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) is kampányt indított annak érdekében, hogy minden magyar katolikus bátran vállalja vallási hovatartozását.
Valljuk meg, hogy római katolikusok vagyunk
– buzdította Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek a híveket a kérdőív kitöltésére a kampányban.
A katolikus egyház feje hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy közösségünk a társadalom előtt is megjelenjen olyan erővel, olyan formában, ahogyan ezt őseinktől örököltük és ahogy ma is megéljük.
Keresztények alkották meg az első kórházakat, az első ingyenes iskolákat. A keresztény hit megtermékenyítette az egész emberiség életét, kultúráját, művészetét. Valljuk meg most a népszámlálás alkalmával is hitünket
– biztatta a magyarokat Székely János, a szombathelyi egyházmegye püspöke az MKPK kampányfilmjében.
A Magyarországi Evangélikus Egyház is figyelemfelhívó országos kampánnyal készült a népszámlálásra, hiszen, mint közölték, a népszámlálási eredmény egyfajta mutatóként jelzi az evangélikusok társadalomban betöltött szerepét, helyét, amely értékeik és szempontjaik érvényesítését segítheti.
Fabiny Tamás evangélikus püspök úgy fogalmazott: örülni kell annak, ha van egy személyes közösségünk, ahova tartozhatunk, ezért fontos, hogy valljuk is meg hitünket.
A Magyarországi Görögkatolikus Egyház is csatlakozott az országos kampányhoz. Kisfilmjük arra világít rá, hogy az egyház munkatársainak információkra van szükségük a hazai görögkatolikus közösségről, hiszen ezek alapján tudnak célokat meghatározni és jó döntéseket hozni.
Valljuk meg Krisztushoz és az egyházhoz tartozásunkat, hiszen az, hogy hol keressük Istent, meghatározza, hogy hol találjuk meg életünk értelmét
– mutatott rá Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök, érsek-metropolita.
Közösségi kampány a népszámlálás alkalmából
A Szent István Intézet neves támogatókkal indított közösségi kampányt a népszámlálás alkalmából, melyhez többek között Skrabski Fruzsina és Kovács Ákos is csatlakozott. Azzal a felhívással fordulnak minden magyar emberhez, hogy az országos népszámláláson adjanak választ a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésre.
Vejkey Imre, a KDNP országgyűlési képviselője is arra kérte keresztény honfitársait, ne szalasszák el a lehetőséget, amikor az Úr és embertársaik iránti szeretetüket gyakorolhatják, hiszen, mint mondta, a hit megvallása ilyen pillanat.
Ismét a hívőket gyalázza a baloldal
Míg az egyházak azért kampányolnak, hogy minél többen vallják meg vallási identitásukat az idei népszámláláson, addig Hajnal Miklós, a Momentum parlamenti képviselője úgy döntött, tréfát űz ezen igyekezetből, és egy profán kitöltési módot választ vallása jelölésére. Facebookos posztja arról tanúskodik, hogy a listában nem szereplő, a Star Wars-filmekből ismert jedit adta meg vallásként az opcionális válaszban. Ám nem Hajnal Miklós az első baloldali közszereplő, aki a valláson és az egyházakon gúnyolódik.
Emlékezetes, hogy Hadházy Ákos, a Momentum korábbi politikusa idén áprilisban Facebook-posztjában azt nehezményezte, hogy egy nemrég felállított feszület alá kiírták: „Állíttatta Magyarország kormánya támogatásával Sátoraljaújhely város német nemzetiségi önkormányzata.” A parlamentben frissen esküt tett baloldali képviselő akkor megjegyezte, „lassan a templomok ajtaja fölé is kiírhatják, hogy sponsored by Fidesz…”
Szenteltvíztartóba?
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere szerint pedig „belefér” az, ha valaki belerondít a szenteltvíztartóba.
A XXI. században egy parkban építkezni olyan, mint belepisilni a szenteltvíztartóba egy templomban, szóval végül is belefér, csak tönkreteszi azt, amiért ott vagyunk
– vélekedett a politikus a Klubrádióban.
Ezen a ponton érdemes felidézni: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke korábban azt ígérte, ha kormányra kerülnek, felmondják a katolikus egyházzal kötött vatikáni szerződést, megszüntetik az összes egyházi privilégiumot és az egyházaknak fizetett hitéleti támogatást. A baloldal legerősebb pártjának vezetője szerint emellett Magyarországon a vallásos meggyőződésnek a „legszentebb magánügynek” kell lennie. Gyurcsány egyébként a miniszterelnöksége idején a Vatikánba járt szidni a magyar papokat, az imádkozó gyerekek látványát blaszfémiának nevezte, pártjával pedig eltörölte volna a gyónási titoktartást.
Borítókép: Szent Anna-napi palóc búcsú, 2020 (Fotó: Torjay Attila)
