– Aktuális a történeti áttekintés, aktuális kérdés a családpolitika – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány mai konferenciáján. A 110 éves magyar családtámogatási rendszerről tartott rendezvény nyitóbeszédében a miniszter megerősítette:
A kormány álláspontja az, hogy „minden gyermek őrhely”, a családtámogatási rendszert pedig fenntartják és bővítik.
Varga Judit rögzítette: „2010-ben a kormány politikájának középpontjába állította a családok támogatását, stratégiai cél lett.” – Ez nemcsak azt jelenti, hogy folyamatosan bővül a támogatási rendszer, hanem a jobboldali gondolkodás a középpontba állítja a gyermeket és a családokat – tette hozzá a miniszter.
A fideszes politikus elmondta azt is, hogy a munka megbecsülése és középpontba állítása nem választható el a magyar családtámogatási rendszertől, amelynek a családi pótlék az első történeti eleme. Ezt kiegészítve alakították ki a gyedet, a gyest, majd a Bokros-csomag intézkedései kapcsán ezeket vágták meg, törölték el. Varga Judit emlékeztetett: az első Orbán-kormány állította vissza a lehetőségeket, az összegeket maximalizálta, a gyest három évre visszaállította.
Az igazságügyi miniszter szerint a család érzelmi biztonságot ad, és ösztönzően hat a munkára is.
– Tudjuk, hogy kikért dolgozunk: a családunkért, a gyerekeinkért – jelentette ki. Hozzátette:
A jobboldali kormány 2010-ben egymillió új munkahely létrehozását ígérte, amit meg is valósított. Az volt a cél, hogy minden magyar ember, aki dolgozni szeretne, kapjon munkát.
– Ennek eléréséhez kellett csökkenteni a munkát terhelő adókat, a gazdaságpolitika nyerteseinek pedig azoknak kell lenniük, akik gyermeket vállalnak – rögzítette.
Varga Judit fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy a családpolitikát csak a nőkkel szövetségben lehet csinálni, ők vannak középpontban, rajtuk múlik, hogy hány gyermek születik.
A miniszter elmondta, jelenleg a GDP öt százalékát teszi ki a családok támogatására fordított összeg. – Otthonteremtés megkönnyítése, ingyenes iskolai tankönyv, otthonfelújítás, nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye, adójogi intézkedések – sorolta a támogatási rendszer elemeit a politikus.
A magyar családpolitika eredményeként azt jelölte meg, hogy a termékenységi ráta 1,2-ről 1,6-ra változott az elmúlt tizenkét évben, a házasságkötések száma nőtt, a válások száma csökkent, abortuszok száma csökkent. Varga Judit hozzátette: Európában minden nemzet demográfiai kihívással néz szembe, mindenkinek megvan az elképzelése, hogyan kezelné ezt a problémát.
– A jobboldal családpolitikában gondolkodik, mi nem idegen kultúrák betelepítésével akarjuk orvosolni a munkaerőhiányt. a baloldaliak viszont nem a családtámogatásban látják a problémák megoldását – mondta a miniszter. Szerinte egyszerű a képlet: Isten haza család: a magyarok Istent tisztelik, a hazájukat szeretik, a családjukat meg akarják védeni.
A miniszter elmondta, hogy európai döntéshozói fórumokon is megfogalmaztak már egy magyar javaslatot, amely szerint családpolitikára kellene fordítani az uniós büdzséből. – A bevándorlók segítésére vannak dedikált uniós források – jelezte a politikus, aki szerint a magyar egy egyedi javaslat, amelynek megfogadásával lehetne megtartani Európát a világ legjobb helyeként.
Köszöntője végén az igazságügyi miniszter az idén 90 éve elhunyt Klebelsberg Kunót idézte, aki 1932-ben ezt írta: „Sohasem volt akkora szükségünk, mint most, arra a magyar hagyományos józanságra, amely a Deák Ferenc higgadt bölcsességében nyert legtökéletesebb megtestesülést.
A világválságból is aránylag a legkisebb benső károsodással kerülhetünk ki, ha a magyar nemzet végig megőrzi eddigi bámulatos nyugalmát
s bármi történik is körülöttünk, megfontoltak maradunk.”
