Az Alkotmánybíróság szerepe veszélyhelyzetben felértékelődik

Megjelent a 10 éves az Alaptörvény című könyv, amelynek egyik fejezetét Horváth Csaba Attila írta. Az alkotmánybíró a kötet megjelenés kapcsán a Magyar Nemzetnek mondta el gondolatait arról az évezredes alkotmányjogi fejlődésről, aminek a mérföldkövét jelenti Magyarország jelenleg hatályos alaptörvénye. Ezen kívül beszélt még keresztény hitvallásáról és dilemmáiról, valamint arról, milyen szerepet játszik a történeti alkotmány és a Szent Korona-tan a mai jogrendszerben.

20221123 budapest ludovika dr horvath attila alkotmanybiro havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

– Mik a főbb különbségek a régi alkotmány és a tízéves alaptörvény között?

– A ’89-es rendszerváltozással kialakított korábbi alkotmány elnevezésében, szerkezetében és megfogalmazásában is sok problémát hordozott magában, valamint arról nem derült ki, hogy igazából melyik országnak az alkotmányáról van szó. Azt tudni kell, hogy az alkotmányjog a legnemzetibb jogág, itt jönnek ki leginkább a nemzeti sajátosságok. Egy polgárjogi szerződés ugyanúgy néz ki a civilizált világban, de az alkotmányjogban megjelenik a történelem, a kultúra és a jogtudat. Magyarországnak nagyon sok pótolnivalója volt, hiszen a szocializmus időszakában pontosan ezeket az intézményeket támadták a leginkább. Azt mondták, hogy a történeti alkotmány egy elavult, feudális dolog, a nemzet fogalma is felülvizsgálatra szorul, illetve akadtak olyan témák, mint Európa keresztény gyökerei, amiket nem lehetett említeni. De teljesen másképp értékelték Szent István államalapítását is a kommunizmus időszakában. Ezek olyan fontos, emberi és nemzeti tudatot meghatározó értékek, amiket mindenképpen le kellett írni az alaptörvényben azért, hogy egyértelművé váljanak és a közös gondolkodás kiindulópontjai legyenek. Ezt tartom az alaptörvény óriási értékének, túl azon, hogy jó pár új intézmény is létrejött a korábbi alkotmányhoz képest.

– Mely intézményekre gondol?

– Például egyértelművé tették azt, hogy a szükségesség, arányosság kérdését mindig vizsgálni kell, amikor adott esetben ütköznek különböző alapjogok. De az új intézmények közé sorolható a házasság meghatározása, ami egy korábbi alkotmánybírósági gyakorlatban megjelent, csak nem definiálták így. Kiemelt lett a környezetvédelem intézménye, továbbá a különböző alapjogok részletesebb szabályozása szerintem pontosabbá és meghatározóbbá vált. Emellett az alaptörvény elismeri, amit sokan vitattak. hogy a gazdasági, kulturális és szociális jogok nem abszolút jogok, ezért került oda a „törekszik” szó. Naivitás lenne azt mondani, hogy a magyar állam ezeket meg tudja valósítani, mert nincs az a gazdag ország, ami mindenkinek a jogosultságát maximálisan ki tudná elégíteni. 

– Az Alkotmánybíróság az alaptörvényben lehetőséget kapott a hatalmi ágak alkotmányos felügyeletére. Ez miben nyilvánul meg a gyakorlatban?

– Az alkotmányjogi panasz révén a jogerős bírósági ítéleteket felülvizsgálhatjuk, de lehetséges a választási bíráskodás, a kormány, azaz a végrehajtó hatalom ellenőrzése is. Napjainkban éppen most vált egyértelművé és a köztudatban is meghatározóvá, hogy veszélyhelyzetben az Alkotmánybíróság szerepe felértékelődik, mert a taláros testület ebben az esetben is működik. Amikor kiemelt kormányzati intézkedések történhetnek, például járványhelyzetben, vagy most a háborús veszély miatt, akkor az alkotmányos kontroll megmaradásáért az Alkotmánybíróságnak még határozottabban kell működnie, és nem korlátozható a tevékenysége.

– Korábban említette a történeti alkotmány folytonosságát, de gyakran beszélnek történelmi alkotmányról is. Mi a különbség a kettő között?

– Egy árnyalatnyi nyelvtani különbséget érzek. A történelmi alkotmány inkább a múltba utal vissza, inkább egy joghistória, míg a történeti alkotmány a történelem során felhalmozódott sarkalatos törvények, szokásjogi szabályok és a jogtudomány álláspontja, amivel sokkal jobban elismerjük, hogy ez egy hatályos jog. Az alaptörvény még ráerősít azzal, hogy a vívmányok kifejezést hozzáteszi. A történeti alkotmánynak azok az elemei érvényesek, amik a mához szólnak és amiket nem helyeztek hatályon kívül. Lehetett olyasmit is olvasni a sajtóban, amelyek szerint visszaállítjuk a jobbágyságot, amiről nyilván szó sincs, a történeti alkotmány értékei váltak a hatályos jogunk részeivé. A történeti alkotmány több releváns döntésnél az indokolásban jelen van. Bár itt nincs szerzői jog, nem jelenik meg a nevem, az érvelésem és a gondolataim gyakran bekerültek, amiket nagy örömömre a testület elfogadott.

– Mit jelent pontosan a történeti alkotmány?

– A történeti alkotmány a nemzet által felhalmozott tudást, tapasztalatot és sajátosságokat tárja fel és hasznosítja. Ami megtörtént, azt nem kell elfelejteni, mert adhat egy nagyon erős nemzettudatot és tartást. Egy jogintézmény azért tud jól és stabilan működni, mert több száz éves múltra tekinthet vissza. Gondoljunk csak arra, hogy Magyarországon található Európa egyik legrégebbi parlamentje, ami 1290 óta működik. Ennél régebbi csak Angliában van, ezért ennek nálunk nagyon nagy a presztízse. A rendszerváltásnál figyeltem meg, hogy milyen magától értetődő természetességgel kezdtek el 1990-ben a képviselők működni az Országgyűlésben. Volt előtte egy nyolc évszázados tapasztalat, ami a magyarok gondolkodásának részét képezte. A Parlament épülete is egy historizáló épület, szimbolizálja a történeti alkotmányt és a magyar jogi kultúrát, a több száz éves tapasztalatokat. Az építése, a benne kiállított festmények és szobrok is a magyar történelmi múlt és történeti alkotmány, valamint az értékek megnyilvánulásai.

– Ön írt egy fejezetet a 10 éves az Alaptörvény című könyvben a Szent Korona-tanról. Mit jelent ez és hogyan kapcsolódik a mai alaptörvényhez?

– A Szent Korona-tan, ahogy az alaptörvényben is olvasható, megtestesíti a magyar alkotmányosságot, nemzetet és nemzettudatot. Annak ellenére, hogy Magyarország már nem királyság, hanem köztársaság, a Szent Korona és tana is nagyon fontos intézmény. A nemzeti ereklye nem véletlenül került az Országgyűlés kupolatermébe, mert a magyar szuverenitást is megtestesíti. A Szent Korona-tan már nagyon korán kialakított olyan tételeket, amelyek mindmáig érvényesek, például a hatalomátruházás, a hatalommegosztás, az önkormányzatiság, a törvényalkotás, illetve az állam szuverenitásának és jogi személyiségének az elve. Számtalan olyan jogosultság kapcsolódik a Szent Korona-tanhoz, ami több száz éves hagyományként működik. Nagyon érdekes magának a Szent Koronának a története is, ami együtt él a magyar nemzettel, mert népünkhöz hasonlóan hihetetlen megpróbáltatásokon ment keresztül. 

– Erre szokták mondani, hogy szép történet ugyan, de mi köze a jelenhez.

– Hogy mennyire együtt élünk vele, arra az a bizonyíték, hogy hány millióan nézték már meg a Parlamentben, és milyen tisztelettel jönnek oda a turisták is. Vagy nézzük meg, milyen hűséggel őrzik a Szent Korona-őrök, akik arra tettek esküt, hogy életük árán is megvédik. Ez a világon egyedülálló dolog, nincs még egy olyan ország, amelyik ilyen tisztelettel bánna a nemzeti ereklyével. Ezért fontos ezt ápolni, megtartani, mert közösségi elem a magyar társadalom gondolkodásában és összetartozásában, hiszen minden magyarra kiterjed, függetlenül attól, hogy a világ melyik táján él, ő akkor is a Szent Korona része. A nemzetiségeknek is összekötő kapocs a magyar államhoz, akik most is hazánk nemzetalkotó elemei.

– Ön a Magyar Katolikus Jogászok Egyesületének elnökségi tagja is volt, amiről az alkotmánybíróvá kinevezése után le kellett mondania. Mit tart a szervezet legnagyobb erényeinek és eredményeinek?

– A keresztény gyökerek kialakítására hívták fel a figyelmet, mert Európát a görög filozófia, a római jog és a keresztény gyökerek alapították meg. Arról is külön írtam, amikor az alaptörvény hitvallás részét elemeztük mondatonként, hogy mit jelentenek ezek az alapok. Magyarországon a kereszténység felvételével lett mindenki jogképes, ekkor szűnt meg a rabszolgaság, vált a házasság két fél egybehangzó akaratnyilvánításává. A női egyenjogúság kialakulása a kereszténység tanításaival kezdődik, ezen túl a munka megbecsülése, a belső béke jogosultsága, de még az is, hogy a nemzetközi jogban mi az igazságos és az igazságtalan háború megkülönböztetése, mind a keresztény tanításokból származott. Eszerint csak az önvédelmi háborút fogadták el jogosnak, bár a résztvevőknek még így is vezekelniük kellett. De ide tartozik a méltányosság kérdése, a szegények és elesettek segítése, a betegek ápolása, amik korábban nem voltak egyértelműek. Ezek mind a keresztény tanítással kerültek a jogunkba, és az életünk természetes velejáróiként tekintünk rájuk. Erről nem szabad megfeledkeznünk, máskülönben kiüresednek ezek az elvek.

– Hogyan oldja föl azt, amikor alkotmánybíróként olyan döntést kell hoznia, ami jogszerű, de ellentétes az ön hitvallásával vagy értékrendjével?

– Nem könnyű ezt feloldani. Vannak olyan erkölcsi szabályok, amiket a jog teljes mértékben nem tud respektálni, de ezek nem is biztos, hogy mindenkire vonatkoznak. Gondolok itt például az abortusz, az eutanázia vagy a devizaadósok kérdésére, amelyeknél nehéz összeegyeztetni a keresztény erkölcsöt és a jog szabályait. Azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül a testületben. Sokszor segítenék is valakinek, mert én mindig az embert nézem az ügy mögött, bár mi az iratokból döntünk, és ritkán látjuk a panaszost személyesen. A megszülető döntés akár az életét is meghatározhatja, ezért próbálom a lelkiismeretem szerint elbírálni, de a jog egy általános sztenderd, ami mindenkire kiterjed világnézettől függetlenül.

Borítókép: Horváth Csaba Attila (Fotó: Havran Zoltán)