Gulyás Gergely: A kormány kiterjeszti a tojásra és a burgonyára az árstopot

A kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: december 31-ig maradnak a hatósági árak.

Budapest, 2022. szeptember 29. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2022. szeptember 29-én. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Ami az uniós ügyeket illeti, a miniszter kiemelte: Magyarország az elmúlt hónapokban sokat tett azért, hogy hozzájusson az uniós forrásokhoz. Hazánk 17 vállalást tett, amelyről a bizottsággal megállapodtak, ennek megfelelően a törvényeket elfogadták, és létrejött az Integritási Hatóság is. A tárgyalások során ugyanakkor az unió újabb igényeket támasztott, ezek közül viszont azokat tudják teljesíteni, amelyek nem ellentétesek a korábbi megállapodáson alapuló vállalásokkal, illetve az ország érdekével sem – hangsúlyozta Gulyás Gergely, aki az újabb igényeket is részletezte.

– Miután Magyarország azon országok közé tartozik, ahol az igazságszolgáltatás teljesen független, és ez nem csupán alkotmányos garanciákat, hanem szervezeti különállást is jelent, így ott lehetséges a különböző hatásköri kérdések pontosítása vagy változtatása. Itt nem alapvető szervezeti változásokról van szó, hanem arról, hogy az igazságszolgáltatás ma is létező intézményei közötti hatáskörmegosztás hogyan alakul. Elsősorban az Országos Bírói Tanács, illetve az Országos Bírósági Hivatal közötti hatáskörök megoszlásáról van szó. Bár azok az aggályok, amelyek az EB részéről felmerültek, alaptalanok, orvoslásuk viszont nem áll szemben olyan mértékben hazánk érdekeivel, hogy ne érné meg ezeket a változtatásokat megtenni, ezáltal pedig az utolsó feltétel is teljesül ahhoz, ami a helyreállítási alappal kapcsolatos megállapodás létrejöttét eddig gátolta – részletezte a miniszter.

Az uniós szankciókkal kapcsolatban a tárcavezető kiemelte: hazánk támogatta azokat a szankciókat, amelyek az agresszor országnak jobban fájnak, mint Európának, viszont nem támogatta az energetikai szankciókat, mert ez „a másik kalapba tartozik”. A kormány álláspontja most is ugyanaz: ha az EU szankciókat akar bevezetni, akkor azt ne az energetika területén tegye, és ez semmiképpen ne érintse az gázellátást – húzta alá.

Lapunk kérdésre a nemzeti konzultáció kapcsán a kormányszóvivő elmondta: mivel az ország harmada még nem kapta meg a konzultációs kérdőíveket, így addig részeredményeket sem fognak közölni. 

Arra, hogy a baloldal folyamatosan támadja a konzultációkat, most viszont Márki-Zay Péter is konzultációt indított, Szentkirályi Alexandra úgy reagált: ebben az esetben az is kérdéseket vet fel, hogy ezt a konzultációt miből finanszírozzák, vajon nem abból az amerikai pénzből-e, amelyről korábban a bukott miniszterelnök-jelölt is beszélt.

A Magyar Nemzet a DK rezsimentő alapjáról is kérdezte a minisztert, aki rámutatott, hogy ebben az esetben egy többszörös pálfordulásról beszélünk, hiszen Gyurcsány Ferenc kormányzása idején az áram ára kétszeresére, a gázé háromszorosára emelkedett, majd a rezsicsökkentést is támadták. Ezért is érthetetlen, hogy mire akarnak gyűjteni, hacsak nem párttámogatásra, de ez még mindig jobb, mintha idegen országoktól forrásokat kapni, ami még jogsértő is – fogalmazott a miniszter.

Baranyi Krisztina és Fürjes Balázs csörtéje kapcsán pedig megjegyezte: ahhoz senkinek nincs joga a politikusok, közszereplők közül, hogy meghatározza, ki újságíró és ki nem. Egyébként viszont azt, hogy ki kinek válaszol, mindenki maga dönti el.

A kistelepülések boltjainak adnak támogatást, hétfőn ezzel kapcsolatban Gyopáros Alpár fog bejelentést tenni. Ez csak a kistelepülések boltjaira vonatkozik

 – mondta a tárcavezető újságírói kérdésre. Gulyás Gergely a finn, svéd NATO-csatlakozási kérelem ratifikálásáról elmondta: miután az EU újabb és újabb házifeladatokat ad a törvényalkotásnak, ha ezek elfogytak, utána tudja a parlament ezt a döntést meghozni. Még ebben az ülésszakban szeretnének dönteni a ratifikációról.  

Az étkezési burgonya- és tojásárstoppal kapcsolatban kérdésre válaszolva kifejtette: év végéig hozzák meg ezeket a döntéseket, azért, hogy egységesen tudjanak dönteni azok meghosszabbításáról. Megerősítette: egyelőre december 31-ig döntöttek az árstopok meghosszabbításáról.  

Arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy az ársapkák miatt más termékek árát emelik meg, Gulyás Gergely úgy fogalmazott: mivel az emberek az alapvető termékeket vásárolják a kisboltokban, így ők a változásokat semmilyen formában nem tudják ellensúlyozni. A kisboltok ezért külön támogatást is fognak kapni, amelyet jövő hétfőn Gyopáros Alpár ismertet. A nagyobb boltoknál pedig kiskereskedelmi árverseny van, ezért a miniszter nem hiszi, hogy teljesen át lehet hárítani az árstopot más termékeken keresztül a fogyasztókra. 

Azonban azt sem zárja ki, hogy részben megkísérlik, akár meg is teszik, de teljes egészében nem tudják áthárítani.

Arra, hogy a pedagógusok az óraszámok csökkentését, főleg a 22 órát követelik, a miniszter elmondta: valójában az a követelés, hogy a 22 és 26 közötti óraszámot fix számban állapítsák meg. Véleménye szerint ezen el lehet gondolkodni, és meg lehet határozni egy fix óraszámot is. 

A pedagógusok követelései között azonban olyan hangsúlyos a bérek kérdése, hogy semmi mást nem tudnak addig megoldani, ameddig a béreket nem rendezik. Ha két év alatt sikerül megduplázni a pedagógusbéreket, utána a többi kérést is tárgyalni fogják.

Minden korábbinál nagyobb támogatásokra számíthatnak a gazdák – hívta fel a figyelmet Gulyás Gergely, arra reagálva, hogy az EB elfogadta Magyarország közös agrárpolitikára vonatkozó stratégiai tervét. Mint mondta, a földalapú támogatás megmarad, a nemzeti kiegészítés pedig a legmagasabb, nyolcvanszázalékos lesz ebben a hét évben. Ez egy komoly siker afelé, hogy a nekünk járó forrásokat megkapjuk – mutatott rá.

Arra, hogy Matusik Tamás és Vasvári Csaba, az Országos Bírói Tanács (OBT) két tagja az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén járt, a tárcavezető úgy reagált: ez jól mutatja az ő hozzáállásukat a függetlenséghez. Gulyás Gergely szerint ettől viszont aggasztóbb, hogy az OBT érintett tagjai azt sem tudják, hogy kik a választott és kik a kinevezett vezetők az igazságszolgáltatás rendszerében. Az egy bírótól elvárható, hogy tudja: a Kúria elnökét és az OBH elnökét is választják, nem pedig kinevezik. Ha a saját területükön ilyen alapvető tévedésben vannak, az nagyon aggasztó – jelentette ki.

Lapunk kérdésére, hogy vizsgálhatja-e az Integritási Hatóság a Central Media tulajdonosának ügyét, akit a napokban hűtlen kezeléssel és költségvetési csalással gyanúsított meg a NAV, Gulyás Gergely elmondta: bár a hatóságnak nyomozati jogköre nincsen, amennyiben viszont Varga Zoltán ügye tényleg uniós forrásokat érint, természetesen vizsgálhatják az ügyet.

Borítókép: Gulyás Gergely a kormányinfón (Fotó: Balogh Zoltán)