A kormány úgy döntött, hogy az összes méretű friss tojás és az étkezési burgonya ára a 2022. szeptember 30-i áránál nem lehet magasabb – jelentette be Gulyás Gergely a ma délelőtti rendkívüli kormányinfón.
A kormány a tegnapi ülésén számtalan kérdéssel foglalkozott: tárgyalt a gazdasági helyzetről, érintett Európai Uniós kérdéseket, és az energetikával is foglalkozott.
– A legnagyobb probléma az a szankciós infláció, amellyel a magyar gazdaság küzd. A szankciók hatását mi sem bizonyítja jobban, minthogy elég volt bejelenteni a kilencedik szankcióscsomag szándékát, és ez már a gáz árának emelkedéséhez vezetett. Ez az, amit a boltokban növekvő árakban nap mint nap láthatunk. Amíg új újabb és újabb szankciók lesznek, addig szankciós infláció is lesz – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A kormány határozott szándéka, hogy a jövő év végére a jelenlegi felére szorítsa le az inflációt.
Ezért tartjuk fenn a rezsicsökkentett árakat az átlagfogyasztásig, a benzinárstopot a lakossági fogyasztók részére, a kis és közepes vállalkozásoknak a kamatsopot is ezért találtuk ki
– tette hozzá a tárcavezető.
– Korábban az élelmiszerárstopok bevezetésénél jeleztük, hogy bizonyos termékekhez mindenki a korábbi áron jusson hozzá – mondta.
A kormány arra jutott, hogy újabb két termékre terjeszti ki az árstopok rendszerét. A kormány az összes méretű friss tojás és az étkezési burgonya esetében 2022. szeptember 30-i árat rögzíti. Ezzel is az infláció megfékezéséhez szeretnének hozzájárulni, illetve ahhoz, hogy az alapvető élelmiszerek esetében ne növekedjenek az árak.
A kormány tárgyalt a jövő évi rezsiárakról is. December 31-ig döntöttek a rezsiárakról. A kormány elkötelezett a rezsicsökkentés fenntartása érdekében.
A rendszerhasználati díj nem emelkedhet a jövő évben sem a lakossági fogyasztók számára
– jelentette ki. Az energiaárak esetében azonban ez emelkedik.
– Az áremelkedés mértéke nem érvényesíthető a lakosság irányába – hangsúlyozta. Hogy ez ne jelentsen megfizethetetlen terhet az ipar számára, a kiegyenlítő szolgáltatást nyújtó erőművekre extraprofitadót vetnek ki. Ennek a mértéke negyvenmilliárd forint.
Ami az uniós ügyeket illeti, a miniszter kiemelte: Magyarország az elmúlt hónapokban sokat tett azért, hogy hozzájusson az uniós forrásokhoz. Hazánk 17 vállalást tett, amelyről a bizottsággal megállapodtak, ennek megfelelően a törvényeket elfogadták, és létrejött az Integritási Hatóság is. A tárgyalások során ugyanakkor az unió újabb igényeket támasztott, ezek közül viszont azokat tudják teljesíteni, amelyek nem ellentétesek a korábbi megállapodáson alapuló vállalásokkal, illetve az ország érdekével sem – hangsúlyozta Gulyás Gergely, aki az újabb igényeket is részletezte.
– Miután Magyarország azon országok közé tartozik, ahol az igazságszolgáltatás teljesen független, és ez nem csupán alkotmányos garanciákat, hanem szervezeti különállást is jelent, így ott lehetséges a különböző hatásköri kérdések pontosítása vagy változtatása. Itt nem alapvető szervezeti változásokról van szó, hanem arról, hogy az igazságszolgáltatás ma is létező intézményei közötti hatáskörmegosztás hogyan alakul. Elsősorban az Országos Bírói Tanács, illetve az Országos Bírósági Hivatal közötti hatáskörök megoszlásáról van szó. Bár azok az aggályok, amelyek az EB részéről felmerültek, alaptalanok, orvoslásuk viszont nem áll szemben olyan mértékben hazánk érdekeivel, hogy ne érné meg ezeket a változtatásokat megtenni, ezáltal pedig az utolsó feltétel is teljesül ahhoz, ami a helyreállítási alappal kapcsolatos megállapodás létrejöttét eddig gátolta – részletezte a miniszter.
Az uniós szankciókkal kapcsolatban a tárcavezető kiemelte: hazánk támogatta azokat a szankciókat, amelyek az agresszor országnak jobban fájnak, mint Európának, viszont nem támogatta az energetikai szankciókat, mert ez „a másik kalapba tartozik”. A kormány álláspontja most is ugyanaz: ha az EU szankciókat akar bevezetni, akkor azt ne az energetika területén tegye, és ez semmiképpen ne érintse az gázellátást – húzta alá.
Lapunk kérdésre a nemzeti konzultáció kapcsán a kormányszóvivő elmondta: mivel az ország harmada még nem kapta meg a konzultációs kérdőíveket, így addig részeredményeket sem fognak közölni.
Arra, hogy a baloldal folyamatosan támadja a konzultációkat, most viszont Márki-Zay Péter is konzultációt indított, Szentkirályi Alexandra úgy reagált: ebben az esetben az is kérdéseket vet fel, hogy ezt a konzultációt miből finanszírozzák, vajon nem abból az amerikai pénzből-e, amelyről korábban a bukott miniszterelnök-jelölt is beszélt.
A Magyar Nemzet a DK rezsimentő alapjáról is kérdezte a minisztert, aki rámutatott, hogy ebben az esetben egy többszörös pálfordulásról beszélünk, hiszen Gyurcsány Ferenc kormányzása idején az áram ára kétszeresére, a gázé háromszorosára emelkedett, majd a rezsicsökkentést is támadták. Ezért is érthetetlen, hogy mire akarnak gyűjteni, hacsak nem párttámogatásra, de ez még mindig jobb, mintha idegen országoktól forrásokat kapni, ami még jogsértő is – fogalmazott a miniszter.
Baranyi Krisztina és Fürjes Balázs csörtéje kapcsán pedig megjegyezte: ahhoz senkinek nincs joga a politikusok, közszereplők közül, hogy meghatározza, ki újságíró és ki nem. Egyébként viszont azt, hogy ki kinek válaszol, mindenki maga dönti el.
A kistelepülések boltjainak adnak támogatást, hétfőn ezzel kapcsolatban Gyopáros Alpár fog bejelentést tenni. Ez csak a kistelepülések boltjaira vonatkozik
– mondta a tárcavezető újságírói kérdésre. Gulyás Gergely a finn, svéd NATO-csatlakozási kérelem ratifikálásáról elmondta: miután az EU újabb és újabb házifeladatokat ad a törvényalkotásnak, ha ezek elfogytak, utána tudja a parlament ezt a döntést meghozni. Még ebben az ülésszakban szeretnének dönteni a ratifikációról.
Az étkezési burgonya- és tojásárstoppal kapcsolatban kérdésre válaszolva kifejtette: év végéig hozzák meg ezeket a döntéseket, azért, hogy egységesen tudjanak dönteni azok meghosszabbításáról. Megerősítette: egyelőre december 31-ig döntöttek az árstopok meghosszabbításáról.
Arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy az ársapkák miatt más termékek árát emelik meg, Gulyás Gergely úgy fogalmazott: mivel az emberek az alapvető termékeket vásárolják a kisboltokban, így ők a változásokat semmilyen formában nem tudják ellensúlyozni. A kisboltok ezért külön támogatást is fognak kapni, amelyet jövő hétfőn Gyopáros Alpár ismertet. A nagyobb boltoknál pedig kiskereskedelmi árverseny van, ezért a miniszter nem hiszi, hogy teljesen át lehet hárítani az árstopot más termékeken keresztül a fogyasztókra.
Azonban azt sem zárja ki, hogy részben megkísérlik, akár meg is teszik, de teljes egészében nem tudják áthárítani.
Arra, hogy a pedagógusok az óraszámok csökkentését, főleg a 22 órát követelik, a miniszter elmondta: valójában az a követelés, hogy a 22 és 26 közötti óraszámot fix számban állapítsák meg. Véleménye szerint ezen el lehet gondolkodni, és meg lehet határozni egy fix óraszámot is.
A pedagógusok követelései között azonban olyan hangsúlyos a bérek kérdése, hogy semmi mást nem tudnak addig megoldani, ameddig a béreket nem rendezik. Ha két év alatt sikerül megduplázni a pedagógusbéreket, utána a többi kérést is tárgyalni fogják.
Minden korábbinál nagyobb támogatásokra számíthatnak a gazdák – hívta fel a figyelmet Gulyás Gergely, arra reagálva, hogy az EB elfogadta Magyarország közös agrárpolitikára vonatkozó stratégiai tervét. Mint mondta, a földalapú támogatás megmarad, a nemzeti kiegészítés pedig a legmagasabb, nyolcvanszázalékos lesz ebben a hét évben. Ez egy komoly siker afelé, hogy a nekünk járó forrásokat megkapjuk – mutatott rá.
Arra, hogy Matusik Tamás és Vasvári Csaba, az Országos Bírói Tanács (OBT) két tagja az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén járt, a tárcavezető úgy reagált: ez jól mutatja az ő hozzáállásukat a függetlenséghez. Gulyás Gergely szerint ettől viszont aggasztóbb, hogy az OBT érintett tagjai azt sem tudják, hogy kik a választott és kik a kinevezett vezetők az igazságszolgáltatás rendszerében. Az egy bírótól elvárható, hogy tudja: a Kúria elnökét és az OBH elnökét is választják, nem pedig kinevezik. Ha a saját területükön ilyen alapvető tévedésben vannak, az nagyon aggasztó – jelentette ki.
Lapunk kérdésére, hogy vizsgálhatja-e az Integritási Hatóság a Central Media tulajdonosának ügyét, akit a napokban hűtlen kezeléssel és költségvetési csalással gyanúsított meg a NAV, Gulyás Gergely elmondta: bár a hatóságnak nyomozati jogköre nincsen, amennyiben viszont Varga Zoltán ügye tényleg uniós forrásokat érint, természetesen vizsgálhatják az ügyet.
Borítókép: Gulyás Gergely a kormányinfón (Fotó: Balogh Zoltán)
