– Aki Székelyföld magyar jövőjét támogatja, az a Kárpáthaza magyar jövőjét erősíti, Székelyföld nélkül nincs jelenünk, nincs múltunk, nincs jövőnk – jelentette ki Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke. Rámutatott: az alapítvány minden kitüntetettjét összekapcsolja az, hogy nem tértek el attól, amit az alapítók, Illyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri Sándor meghatároztak. Emlékeztetett, hogy a lakitelki és a monori találkozók szervezésében, a Duna Televízió és a Hitel folyóirat megalapításában, illetve számtalan szobor és emlékhely létrehozásában is részt vettek. „Merjünk magyarok lenni!” – hívta fel a figyelmet Teleki Pálra jelmondatára. Kiemelte, hogy az alaptörvényben is szerepelnek az alapítvány alapító okiratának célkitűzései. Lezsák Sándor beszédét Bethlen Gábor gondolatával zárta:
Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.
Az 1980 óta működő alapítvány legjelentősebb elismerése a Bethlen Gábor-díj, amit idén Szijártó István, az irodalomtudomány kandidátusa, a Százak Tanácsának elnöke vehetett át.
A kitüntetettről Bíró Zoltán, az alapítvány kurátora a többi között elmondta, hogy tanított az Ötvös-kollégiumban, beszélt a legutóbb szerkesztett könyvéről, de főként a nemzet iránti szolgálatvállalását és képviseletét emelte ki. Beszélt arról is, hogy a Százak Tanácsa elkötelezetten támogatja a magyar kormányt, de ez nem jelen megalkuvást, hiszen kritikát megfogalmaz.
A szent életű püspöknek emléket állítva 1988 óta adják át a Márton Áron-emlékérmet, amit a kereszténység szolgálatában kiemelkedő tevékenységet végző személyek és intézmények kapnak. Ebben az évben az elismerést Bárány Béla, a zuglói Páduai Szent Antal-plébánia plébánosa kapta.
Bartos Mónika országgyűlési képviselő az atya vendégszeretetét és életörömét idézte fel. Életútjáról elmondta, hogy Varsányban született, majd tanulmányait az esztergomi ferences gimnáziumban végezte, ahol hivatástudatát is megkapta, pedig magyar- és történelemtanárnak készült. Felidézte, hogy egyszer egy gyászruhás szülői pár lépett be az iskolába, akik az atyáktól támogatást kértek, mert fiuk napokkal korábban belefulladt a Kis-Dunába. Akkor fogalmazódott Bárány Bélában, hogy azok támasza lesz, akiknek nincs semmijük – tette hozzá. „Neki növekednie kell, nekem kisebbednem” – utalt az atya papi jelmondatára Bartos Mónika, aki beszélt arról, hogy a zuglói plébános soha nem tűrte a történelemhamisítást, pedig elvei miatt sokat szenvedett, például a Lentiben teljesített katonai szolgálata alatt, de békepapnak is be akarták szervezni. Közösségszervező tevékenysége miatt fel is jelentették, munkáját azonban ennek ellenére továbbra is lelkesen végezte, amitől a minden évben megtartott húsvéti fáklyás körmenete és a minden hónap 13-án hazánkért elimádkozott fatimai engesztelés is tanúskodik – tette hozzá, kiemelve, hogy nemcsak a hívek, hanem káplánjai szerint is legendás Bárány Béla atya segítőkészsége, határozottsága, rugalmassága és vendégszeretete.
