A kispesti baloldal szerint nincs semmi látnivaló a korrupciógyanús óvodaberuházás kapcsán

Gajda Péter kispesti MSZP-s polgármester a hét második felében írásban reagált a – többek között – lapunk által is bemutatott helyi óvodabotrányra. A kerületvezető megpróbálta tételesen cáfolni a Magyar Nemzet és az üggyel foglalkozó más orgánumok és szereplők, például a XIX. kerületi Fidesz–KDNP-s politikus, Dódity Gabriella állításait, ám válasza nem volt különösebben meggyőző. Cikkünkben bemutatjuk Gajda Péter érveit és azt is, hogy azok miért nem állják meg helyüket.

Miután november végén a Magyar Nemzet nyilvánosságra hozta, hogy nagy értékű visszaélés történhetett egy, a kispesti önkormányzat által finanszírozott óvodafelújítás során, amelynek kapcsán a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálódik, kérdéseket küldtünk Gajda Péter (MSZP) polgármesterhez. A kerületvezető válaszok helyett egy olyan tájékoztatást küldött a XIX. kerületi képviselő-testület fideszes tagja, Song Simon számára, amelyet lapunknak is csatolt, és amely a polgármester szerint cáfolja a korábbi cikkünkben tett állításokat. 

Mi történt? 

A XIX. kerületi önkormányzat a 2019-es helyhatósági választások előtt újíttatta fel a Százszorszép Óvodát. A projektet közbeszerzésen hirdették meg, az öt pályázó közül három cég bizonyos módokon a későbbi nyertes vállalkozóhoz köthető, aki nem más, mint Lakatos József, a Pemárk Kft. ügyvezetője. Az építési szakember az önkormányzat vagyonkezelő cégének, a Gazdasági Ellátó Szervezet második emberének, Kránitz Krisztiánnak a szomszédja a spanyolországi Alicantéban. 

Az óvoda felújítása bruttó 180 millió forintba került, ám az eredetileg vállaltaknál jóval kevesebb műszaki tartalommal valósult meg – azonos áron.

Mindez azért is problémás, mert az ilyen típusú közbeszerzéseknél csak szigorú kritériumokkal lehet módosítani a projekt tartalmát. A megváltozott műszaki tartalomról – szabályos esetekben – a közbeszerzési hatóságot is értesíteni kell, ilyenkor a hatóság oldalán a változásról hirdetményben tájékoztatnak. Márpedig a nyilvánosan hozzáférhető dokumentációban nincs nyoma változásoknak. A Nemzeti Nyomozó Iroda költségvetési csalás, vesztegetés, okirat-hamisítás és más gazdasági bűncselekmények gyanúja miatt legalább 22 kispesti önkormányzati beruházás és adásvétel ügyében nyomoz. 

Gáztűzhelyek hűlt helye 

Lapunk a botrányról szóló cikkben azt írta: „A beszerzésben 11 gáztűzhely szerepelt, a helyszínen viszont a szemle során azzal szembesült a korábbi frakcióvezető, hogy a gázt kikötötték, villanytűzhelyen melegítették az ételt.” Az egyszerűség kedvéért a gázzsámolyokat és a gázfőzőket is „gáztűzhely” névvel illettük korábbi cikkünkben. Gajda Péter a válaszában ezzel kapcsolatban azt írja: a projekt költségvetése „egy darab új gáztűzhely elhelyezését és bekötését tartalmazza. A 238-as költségvetési tétel tartalmazza a régi gázzsámolyok és gázfőzők visszakötését, de mivel a beruházás során – függetlenül a kivitelezéstől – a fő nyomóvezeték gázszivárgása miatt az intézmény kérte a gázellátásból való kikötését, ezért a visszakötött régi eszközök lekötésre és leselejtezésre kerültek” – írta. A polgármester hozzátette: 

„A gáztűzhely helyett is elektromos tűzhely került beszerzésre a műszaki ellenőr engedélyével”.

 A Magyar Nemzetnek Dódity Gabriella korábbi kispesti Fidesz–KDNP-frakcióvezető, jelenleg a párt fővárosi közgyűlési képviselője megküldte az óvodafelújítás dokumentumait, köztük a projekt árazott költségvetését. A dokumentum 72. tétele „10 db gázfőző, gáztűzhely elhelyezése és bekötése földgázra vagy PB gázra, gázzsámoly” szövegezéssel látható. A beszerzés bruttó 873 ezer forintot kóstált, a beszerelésre pedig bruttó 133 350 forint volt előirányozva. A projekt elérhető összes dokumentuma alapján kimondható: ez az összeget ezért a munkáért kifizették, elszámolták. Az eszközök és az elvégzett munka pedig sehol nincs, holott, mint már említettük, bármilyen változtatásnak nyoma kellene hogy maradjon több helyen is. 

Egyenértékű berendezési tárgyak? 

A polgármester tájékoztatása szerint a projekt tartalmazott 15 darab „falba építhető Geberit típusú WC-tartályt”. 

A kivitelezés során műszaki ellenőr javaslatára a beépíthető tartály helyett monoblokkos Geberit WC-tartályok lettek beépítve a gyakori használat miatti sokkal kedvezőbb karbantartási feltételek és költségek miatt. A költségvetési tételek esetén egyébként megengedett az egyenértékű berendezési tárgyak beépítése, főleg ha az az észszerűség és takarékosabb üzemeltetés irányába mutat

 – tájékoztatott a polgármester. Ezzel az egyik probléma, hogy mint már említettük, a közbeszerzési eljárás keretében megkötött kivitelezési szerződést csak a hatósággal egyeztetve lehet módosítani, szigorú szabályok szerint, aminek nincs nyoma. Mindemellett a Dódity Gabriella által a helyszíni bejárás során készített képek alapján értékegyezésről nincs szó: a képviselő által a helyszínen látott WC-tartályok darabja 2019-ben egy nagyáruházban bruttó 8 990 forintba került. Ehhez képest a falsík alatti Geberit-tartály darabja bruttó 68 580 forint volt akkori áron a költségvetés szerint. Tehát míg az elszámolt tételek bruttó 1,02 millió forintba kerültek, addig a valóságban beépített tartályok értéke bruttó 134 850 forint volt, legalábbis ennyiért is meg lehetett venni 2019-ben. 

Nincs kolbászból a kerítés

„A kerítés felújítása során a műszaki leírás sem tartalmazza új kerítés kialakítását. A szelvények javítását vagy cseréjét tartalmazza, ami meg is történt a kerítés teljes hosszúságában. A sajtó által bemutatott benőtt fa egy 2 méteres kerítésszakasz a teljes 230 méteres hosszból. Mivel élő fáról volt szó, így akkor nem vágtuk ki. Az elmúlt időszak nagyobb viharai viszont nagyon megtépázták és a balesetveszély miatt kivágásra került” – közölte levelében Gajda Péter polgármester. Ennek kapcsán először is érdemes kiemelni, hogy az árazott költségvetésben a következő költségtétel van feltüntetve: 

„Idomacél vagy keretes redőnypálcás kerítésmezők legyártása és elhelyezése, oszlopok közé, rögzítő karmokkal, mezőnként 3,4 négyzetméter”.

Összesen 104 darab kerítésmező elkészítését és kihelyezését számlázták ki. A kerítéshez további elemek legyártását és kicserélését is előírták a kivitelezőnek. A valóság azonban az, hogy a kerítést csupán átmázolták, de ha kis is cseréltek egy-egy kerítéselemet, ennek nem sok nyomát látni. Az építmény kapott egy új lábazatot is, ám ebben sincs köszönet. Egy szakaszon a lábazat hungarocelldarabokból áll, az anyagot pedig bekenték egy vékony réteg betonnal, amely azóta számos helyen feltöredezett, lekopott.

Minden rendben lenne? 

Írásunkban szóvá tettük, hogy a projektben szerepelt az óvoda fűtőtestjeire szerelhető, összesen 28 darab radiátorvédő farács. Ezeket kifizették, azonban sehol sincsenek az intézményben. 

Felszerelésekor intézményvezető asszony nem kérte őket, így azok nem is lettek felszerelve, viszont a vállalkozó beszerezte őket, és a felszerelést is megkezdte, amiből neki már költsége keletkezett. A műszaki ellenőrrel és vezető asszonnyal konzultálva kompenzációként a vállalkozó ingyenesen beépített szekrény készítését vállalta a folyosón található elektromos betápok helyén, mintegy hat méter hosszan

– írta Gajda Péter. A kerületvezető úgy tájékoztatott továbbá, hogy „a konyhán található három tálcás rozsdamentes mosogató minden híresztelés ellenére le lett cserélve egy újra” – közölte. Lapunk az óvoda dolgozóitól informálisan úgy értesült, hogy a jelenleg is használt eszköz a régi, felújítás előtti darab.

Gajda Péter továbbá arra hívta fel a figyelmünket, hogy „a műszaki ellenőr minden részszámlát és végszámlát leigazolt és kifizetésre javasolt”. Az azonban már nem szerepel a válaszban, ami szintén érdekes, hogy a projekt műszaki ellenőre T. L. volt, aki korábban a projektért felelős Kránitz Krisztián munkatársa volt az önkormányzat vagyonkezelő cégénél. T. L. egyébként 2020 februárjában elhunyt. 

Lakatos cégei

 – A közbeszerzésre öt építőipari cég lett meghívva, melyből Lakatos Józsefhez tudomásunk szerint csak egy cég köthető (a Pemárk Kft.), ellentétben a cikkben írtakkal – közölte Gajda Péter polgármester. Lapunk további két céget említett mint amely Lakatoshoz köthető. Az első a Lamipet Team Kft., amely számos kispesti közbeszerzésen indult és nyert az elmúlt években. A társaság ügyvezetője és tulajdonosa L.-né D. Orsolya, akiről nemcsak a neve miatt gondoljuk, hogy Lakatos József rokona: a cégadatbázis szerint a vállalkozóval azonos címre van bejelentve, a kispesti Viola utcába. A másik cég sokkal lazábban köthető Lakatos Józsefhez. 

Az IMMO Szervíz Szolgáltató és Épületkezelő Kft. Garamszegi Miklós cége. Az építési vállalkozó Kispesten és a környező kerületekben, például Kőbányán szokott indulni közbeszerzéseken.

Lakatos és Garamszegi régi, évtizedes üzlettársak. A két vállalkozó 2008 októbere és 2021 márciusa között társtulajdonosa volt a G. L. Heaven Vendéglátó és Szolgáltató Kft.-nek, 2021 óta a cég Lakatos József fiáé lett. A kapcsolódási pont azért lényeges, mert az óvodafelújításról szóló közbeszerzésen az öt, elméletben egymást nem ismerő pályázó szinte forintra megegyező ajánlatot nyújtott be. A legdrágább és a legolcsóbb árajánlat között félmillió forint volt a különbség, miközben a projekt nettó 141-142 millió forint értékű volt. Vagyis szinte minden szereplő 0,3 százalékos pontossággal becsülte meg az árat, ami egy ilyen sok tételt tartalmazó projekt és ennyi, elvileg egymástól független szereplő esetén meglehetősen ellentmondásos.

Borítókép: Gajda Péter (Fotó: Katona Vanda)