„December közepén érkeztek meg hozzám az úgynevezett Budaházy-ügyben érintettek kegyelmi kérelmei. Mint ismert, 17 személlyel szemben zajlik még ma is, 13 év elteltével büntetőeljárás. Sajnálatosnak tartom, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni” – olvasható a Sándor-palota közleményében.
A köztársasági elnök úgy fogalmazott, alapos mérlegelést követően úgy döntött, hogy különválasztja azon személyek ügyét, akiket a bíróság első fokon felmentett, illetve ahol az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg. „Az eljárás további elhúzódása számukra aránytalan sérelmet jelentene a kiszabható büntetéshez képest. Az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta. Hét személy esetében ezért eljárási kegyelemről döntöttem” – fogalmaz a közlemény.
Hozzáteszik, az ügy terheltjei közül azonban többeket súlyos vádakkal illettek, az elsőfokú bíróság bűnszervezetben való elkövetést is megállapított, és jelentős büntetés kiszabása mellett döntött. „Esetükben olyan súlyos cselekményekről szól a vád, hogy csak jogerős bírósági ítéletet követően tartom helyesnek dönteni az ő kegyelmi kérelmeikről” – áll a közleményben.
A köztársasági elnök hozzáteszi: az úgynevezett Budaházy-ügy is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások észszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét. Felhívom a jogalkotó és jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében – zárul a Sándor-palota közleménye.
Idén márciusban Budaházy Györgyöt 17 év fegyházra, további 14 vádlottat pedig összesen több mint száz év szabadságvesztésre ítélt terrorcselekmény és más bűntettek elkövetése miatt a Fővárosi Törvényszék. A Központi Nyomozó Főügyészség először 2010-ben nyújtotta be a vádiratot a Magyarok Nyilai-ügyként is elhíresült eljárásban. Emlékezetes, hogy Budaházy a 2002-es Erzsébet hídi blokáddal, majd a 2006-os Gyurcsány-féle őszödi hazugságbeszéd nyomán kitört zavargások, illetve a rendőri túlkapások elleni tiltakozásokban való részvételével szerzett hírnevet magának. A vád szerint Budaházy György 2007 elején azzal a céllal hozta létre a Hunnia Mozgalmat, hogy szocialista és szabad demokrata országgyűlési képviselők elleni támadásokkal, a képviselők megfélemlítésével befolyásolják a parlamenti döntéseket. A Budaházy–Hunnia büntetőper megismételt eljárásában idén március 8-án fejeződtek be a perbeszédek és elhangzottak a vádlottak utolsó szó jogán elmondott beszédei a Fővárosi Törvényszéken.
