Az álhíreket leplezi le az Akadémia most induló nagy kutatási programjainak egyike

2019 augusztusa, kutatóhálózatának elcsatolása óta először indít nagy kutatási programokat a Magyar Tudományos Akadémia. Ezzel teljesül a jelenlegi elnök, Freund Tamás egyik legfontosabb célkitűzése. Az Akadémia első lépésben a fenntarthatóság, a magyar nyelv és az agykutatás területén állított fel kutatócsoportokat – olvasható Magyar Tudományos Akadémia közleményében.

Budapest, 2014. december 26. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) mûemlék épülete a fõváros V. kerületében, a Széchenyi István téren. A neoreneszánsz stílusú épület Friedrich August Stüler bécsi építész tervei alapján 1865-ben épült. Az elõtérben Szarvas Gábor nyelvész szobra, Jankovits Gyula szobrászmûvész 1899-ben készült alkotása. A kormány döntése értelmében 2014. június 25-tõl a Magyar Tudományos Akadémia is Történelmi Emlékhely lett. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítõje vállalja a felelõsséget. Fotó: Jászai Csaba

A Tudomány a magyar nyelvért nemzeti programban a magyar nyelv és nyelvhasználat támogatása korszerű technológiai eszközökkel a legfontosabb célkitűzés, amelyet több alprogramban valósítanak meg. Az egyik legérdekesebb, a mai kommunikációs térben szinte mindenkit érintő kutatási terület az álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása. Az interneten szinte korlátlanul és a valódi híreknél tízszer nagyobb eléréssel terjednek az álhírek és az áltudományos szövegek. A Covid–19-járvány példája rámutatott, hogy ezek emberéletekben is mérhető veszteséget képesek okozni. 

Mivel álhírek, áltudományos nézetek számos területen megjelennek, nyilvánvaló, hogy azonosításuk társadalmi és gazdasági szempontból, valamint a korszerű tudomány hitelességének megőrzése szempontjából is nagy jelentőségű.

A Fenntartható fejlődés és technológiák nemzeti program indítását a hagyományos energiahordozók és a nyersanyagok szűkössége, a jól detektálható jelenkori éghajlatváltozás, valamint ezek közvetlen és közvetett következményei különösen aktuálissá teszik. Az alprogram épít az Akadémia 2016 óta működő Nemzeti víztudományi programjának tapasztalataira és eredményeire.

Folytatódik a kiemelkedően sikeres Nemzeti agykutatási program is (NAP 3.0). Az idegrendszert érintő betegségek világszerte a fogyatékosság és munkaképtelenség vezető okai, aminek éves költsége Európában közel 800 milliárd euróra becsülhető. Mivel az idegrendszeri károsodás okai rendkívül heterogének, az alapvető idegrendszeri működés megértése nélkül nem képzelhető el az idegrendszeri betegségek hatékony terápiája sem.

A Tudomány a magyar nyelvért nemzeti program keretében Hoffmann István akadémikus, Németh T. Enikő akadémikus és Prószéky Gábor, az MTA doktora, a Fenntartható fejlődés és technológiák nemzeti program kapcsán Bozó László akadémikus, a Nemzeti agykutatási program (NAP) 3.0 esetében pedig Nusser Zoltán akadémikus kapott elnöki felkérést a kutatási koncepció kidolgozására.

Részletes információk és háttéranyagok az MTA honlapján érhetők el. Interjúigényét a [email protected] címen jelezheti.

Borítókép: a Magyar Tudományos Akadémia épülete (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)