Így próbálja kijátszani a dollárbaloldal a magyar jogszabályokat

A Századvég részletes elemzésben mutatja be a pártokra és a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályi hátteret, valamint azt, hogy ezeket a szabályokat a baloldal miként veszi semmibe.

BALOLDALI, ellenzéki nagygyűlés Márki-Zay Péter Fotó: Havran Zoltán Fotó: Havran Zoltán

Hozzáteszik: ennélfogva az említett szervezetek olyan – kisebb társadalmi csoportok által képviselt – közös értékek, érdekek mentén jönnek létre, mint például a kultúra, a környezetvédelem, a hátrányos helyzetűek támogatása vagy az otthonul szolgáló település fejlődésének előmozdítása. A pártok – a civil szervezetekhez hasonlóan – az egyesülési jog alapján jönnek létre, azonban a céljukat tekintve azoknál jóval speciálisabbak. 

A Századvég jelzi, hogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény, illetve annak indokolása a következők szerint határozza meg a pártok funkcióját:

A pártok az állampolgárok egyesülési szabadsága alapján létrehozott olyan szervezetek, amelyek szervezeti kereteket nyújtanak a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, a politikai életben való állampolgári részvételhez. A pártoknak más társadalmi szervezetekhez képest különleges a viszonya a közhatalomhoz, ugyanis a pártok kifejezett célja és feladata, hogy képviselőik útján részt vállaljanak a közhatalomból, illetőleg politikai eszközökkel folyamatosan befolyásolják a közhatalom tevékenységét. […] Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a törvény célja az, hogy azok a társadalmi szervezetek jegyeztessék be magukat pártként, amelyek indulni akarnak a választásokon.

Az említett rendelkezések elkülönítik a pártpolitikai és a civil szféra szerepét a társadalomban, amelynek lényege, hogy a civil szervezeteknek – a pártokkal ellentétben – nem célja, és nem is lehet célja az országgyűlési többség és így a kormányzás jogának megszerzése.

A baloldal rendszeresen „trójai falóként” használja a „civil szervezeteket”

Az elemzés megemlíti, hogy az önkormányzati választásokat megelőző időszakban általában országszerte pezsgésnek indul a civil szervezetek világa. A Századvég szerint ennek kísérőjelensége, hogy egyes magukat „civil szervezetnek” nevező csoportok jól láthatóan beavatkoznak az országos pártpolitikai küzdelmekbe, amelyek mögött jellemzően a „hivatalos” pártpolitikai színtéren sikertelen balliberális politikusok és pártok állnak. 

A „civil” minőséggel való politikai visszaélésre utalhat, amennyiben például egy nyíltan a magyarországi belpolitikai beavatkozást („kormánybuktatást”) célul tűző külföldi szervezet finanszíroz egy – egyébként számottevő tagsággal vagy támogatottsággal nem rendelkező – hazai „civil szervezetet”, továbbá, amikor ismert pártpolitikusok egyszer csak valamilyen „civil szervezet” képviselőjeként tűnnek fel – említi meg az írás.

Ám hangsúlyozzák, hogy a hazai jogrendszer egyértelműen lefekteti, hogy aki demokratikus módon kívánja a legfőbb közhatalmi jogosítványokat megszerezni (vagyis kormányt kíván váltani), az alapítson pártot, méresse meg magát a választásokon, és ne „civil szervezetek” álcája mögé bújva próbálja megtéveszteni az embereket. A baloldal részéről a pártpolitikai, illetve a civil szféra közötti alkotmányos különbségek sorozatos figyelmen kívül hagyása a civil társadalom működési zavaraihoz, valamint a civil szervezetekkel szembeni társadalmi bizalom megingásához vezethet. 

A 2022-es országgyűlési választási kampány és az azóta történt fejlemények fényében a hazai jogalkotónak a 2024-ben esedékes önkormányzati választásokig célszerű lenne megfontolnia a vonatkozó szabályozás módosítását, amely – a szerepük és a finanszírozásuk tekintetében – a jelenleginél sokkal szigorúbban különítené el a politikai pártokat más társadalmi szervezetektől – vonja le a következtetéseket az elemzés.

Borítókép: Baloldali nagygyűlés (Fotó: Havran Zoltán)