Idén is a politikai viták és a fontos döntések meghozatala jellemezte a parlament munkáját. Az országgyűlési választások előtt, február 21-én vette kezdetét a 2018–2022 közötti ciklus utolsó ülésszaka, a parlamenti vitákat pedig a közelgő választás kampánya uralta. A rövid ülésszak utolsó napján, március 10-én a képviselők 137 szavazattal megválasztották Novák Katalint köztársasági elnöknek, így először lett női államfője hazánknak. A baloldali pártok közös jelöltjére, Róna Péterre 51 képviselő adta le a voksát. Novák Katalin a megválasztása előtt elmondott parlamenti beszédében jelezte: „Az én dolgom lesz, hogy abba a magasságba emeljem nemzettársaimat, ahol a magyarok magától értetődő összetartozása van”.
Válságálló, világos jövőkép
Az április 3-i országgyűlési választást követően – ami a Fidesz–KDNP történelmi sikerét hozta – május 2-án tartották az új parlament alakuló ülését, ahol a képviselők döntöttek a bizottságok tagjairól és elnökeiről, valamint az Országgyűlés alelnökeiről, továbbá ismét házelnöknek választották Kövér Lászlót, aki 2010 óta látja el a tisztséget. Ezután május 16-án az Országgyűlés hivatalosan is miniszterelnöknek választotta Orbán Viktort, aki letette a hivatali esküjét és immár ötödször mondhatta el miniszterelnöki székfoglaló beszédét.
Ebben a kormányfő megköszönte a képviselőknek, hogy megválasztották, és jelezte, hogy nem felejtette el azt sem, hogy a felhatalmazás a választóktól jön. Másnap fogadták el a képviselők a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot, majd megkezdődött a miniszterjelöltek meghallgatása az illetékes parlamenti szakbizottságok előtt, a május 24-i ülésen pedig az új kabinet tagjai esküt tettek az Országgyűlésben.
A miniszterek eskütételét követően Orbán Viktor kijelentette: „Az előttünk álló, veszélyekkel teli éveknek egy erős és ütőképes, válságálló és világos jövőképpel rendelkező kormánnyal vághat neki Magyarország.” Továbbá a kormányfő hangsúlyozta: „1990 óta soha nem állt még kormány mögött olyan nagy és egységes választói akarat, mint amekkora a most hivatalba lépő kabinet mögé sorakozott fel.”
Megjegyzendő, hogy a baloldal túlnyomó többsége, az élen Gyurcsány Ferenccel, nem vett részt sem a köztársasági elnök, sem a miniszterelnök, sem pedig a miniszterek eskütételén, a május 2-i alakuló ülésen pedig a képviselői eskütétel után szinte azonnal elhagyták az üléstermet.
Háború és különleges jogrend
Még a május 24-i ülésnap krónikájához tartozik, hogy az Országgyűlés döntött az alaptörvény tizedik módosításáról, ami lehetővé tette, hogy a kormány háborús veszélyhelyzetet hirdessen szomszédos országban zajló harci cselekmény esetén. Ezután Orbán Viktor a közösségi oldalán tudatta, hogy az újonnan megalakuló kormány első döntéseként már másnap éjféltől életbe lép a különleges jogrend.
Az új parlament tavaszi ülésszaka már a szokásos rend szerint zajlott, előtérben a vitákkal, valamint a törvények elfogadásával. Az ülésszak utolsó napján, július 19-én a képviselők szavaztak arról a kormánypárti javaslatról, ami 2023. január 1-jétől megváltoztatja a frakciófinanszírozási szabályokat. A változtatást Kocsis Máté, a Fidesz, valamint Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője terjesztette elő, a döntéssel megtakarított összeget pedig a rezsivédelmi alapba irányították át.
Továbbá döntöttek Magyarország alaptörvényének tizenegyedik módosításáról, amit ugyancsak Kocsis Máté nyújtott be, és a változtatás értelmében 2024-ben az önkormányzati választásokat egy napon fogják tartani az európai parlamenti képviselők választásával.
A kormánypárti politikus szerint a módosítás azért indokolt, mert idén az országgyűlési választás, valamint az azzal egy napon tartott országos népszavazás lebonyolítása több mint tízmilliárd forint költségmegtakarítást eredményezett. A módosítás emellett tartalmazza az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatását is. Eszerint a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik. Az indoklás kitér rá, hogy a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak. Mindezek mellett az Országgyűlés a tavaszi ülésszak során megszavazta a kisadózó vállalkozók tételes adójával, vagyis a katával kapcsolatos jogszabály módosítást is.
Célkeresztben az EU-források
A nyári szünetet követően, szeptember 26-án vette kezdetét a parlament őszi ülésszaka. Az utóbbi hónapokban az energiaválság, a hazánkat sújtó brüsszeli szankciók, valamint a baloldal kampányfinanszírozási botránya, a guruló dollárok ügye uralta a napirendet. Orbán Viktor miniszterelnök az ülésszak első napján elmondott napirend előtti felszólalásában jelezte: a gazdasági bajok okozói a háborús szankciók, amelyek az energiaárak drasztikus növekedését okozták.
Továbbá a kormányfő ismertette, hogy az év során visszaadták a 13. havi nyugdíjat, megmaradt a 25 év alattiak adómentessége, meghosszabbították a kamatárstopot, a rezsicsökkentést pedig az átlagfogyasztásig megőrizték, amivel egy háztartás havi 180 ezer forintot spórol.
Az őszi ülésszak törvényalkotási szempontból legfontosabb feladata az Európai Unióval történő megegyezéshez szükséges javaslatok elfogadása volt. Még október 10-én a parlament szavazott az Integritás Hatóság felállításáról, amely szerv az európai uniós források felhasználásának szabályszerűségét ellenőrzi. A parlament elfogadta az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes törvények módosítását is.
A parlament október 24-i ülésén döntött arról, hogy az uniós forrásokról történő megegyezés érdekében visszaállítják a korábbi vagyonnyilatkozati rendszert az országgyűlési képviselőknek. Az Országgyűlés az idei utolsó ülésnapján az Európai Bizottság kérésére elfogadta a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges további törvénymódosításokat. Említésre méltó, hogy a baloldal folyamatosan akadályozni próbálta a megegyezést Brüsszellel, amit az is bizonyít, hogy a balliberális képviselők az említett javaslatok elfogadását nem támogatták.
Az őszi ülésszak krónikájához tartozik, hogy a Tisztelt Ház szavazott arról a kormánypárti előterjesztésről, miszerint november 1-jétől a kormány a veszélyhelyzet harminc napon túli meghosszabbítását az Országgyűléstől alkalmanként legfeljebb 180 napra kérheti. A novembertől hatályos jogszabály szerint a felhatalmazás többször is megadható. A képviselők novemberben döntöttek kormánypárti kezdeményezésre a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról.
Emlékezetes, hogy a módosító csomag általános vitája több baloldali politikus obstrukciója miatt közel egy napot vett igénybe. A maratoni hosszúságú vitát az LMP teljes frakciója mellett a Párbeszéd képviselőcsoportjának két tagja, Tordai Bence és Jámbor András tartotta fenn, akik a javaslatnak az állam szociális szerepvállalásával kapcsolatos részeit kifogásolták. Emellett szavaztak a képviselők az 1222-es Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla napjáról szóló javaslatról.
A kormánypárti előterjesztés indoklása, hogy a magyar államfejlődés és az alkotmányos önazonosság kiemelkedően fontos dokumentuma az Aranybulla. Az őszi ülésszak utolsó napján, december 7-én az Országgyűlés egyhangúlag megszavazta, hogy hivatalosan is a magyar kultúra napjának nyilvánítják január 22-ét. A döntés azért volt fontos, mert országgyűlési határozat vagy bármilyen törvényi aktus a mai napig nem foglalkozott azzal, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz kéziratát.
Mentelmi ügyek a baloldalon
Több baloldali parlamenti képviselőnek is megvonták a mentelmi jogát büntetőügyben való érintettség miatt. Az Országgyűlés még szeptemberben felfüggesztette négy momentumos képviselő, Fekete-Győr András, Orosz Anna, Hajnal Miklós és Tóth Endre, illetve a DK-s Hegedűs Andrea mentelmi jogát. Fekete-Győr András hivatalos személy elleni erőszakért felelhet, amiért 2018-ban, a Kossuth téren egy tüntetésen még a Momentum elnökeként dobálta meg a rendőröket füstgránáttal, párttársai pedig rágalmazási ügyek miatt állhatnak bíróság elé. A Gyurcsány-párt képviselője, Hegedűs Andrea kiadását a Miskolci Járásbíróság kérte ugyancsak rágalmazás vétsége miatt.
Elvesztette a mentelmi jogát Hadházy Ákos baloldali képviselő is – aki csak októberben tette le parlamenti esküjét, miután az Országgyűlés májusi alakuló ülését bojkottálta –, valamint Csárdi Antal, az LMP, illetve Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője is. Szabó ellen Bús Balázs, a Fidesz politikusa, Óbuda-Békásmegyer korábbi polgármestere tett feljelentést rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt.
Az Országgyűlés mentelmi bizottsága – magánvádas ügyről lévén szó – a szokásoknak megfelelően azt javasolta a parlamentnek, hogy ne függessze fel Szabó mentelmi jogát. A Ház ezzel ellentétes döntése után Hargitai János, a mentelmi bizottság elnöke hangsúlyozta: bár egyhangúlag elutasították a felfüggesztési indítványt, Szabó Tímea kijelentései olyan sértők a Fidesz közösségére, hogy a jövőben újra kellene gondolni ezt a gyakorlatot.
Az Országgyűlés munkája számokban Idén összesen 141 törvényjavaslat került az Országgyűlés elé, ezek közül 82-t fogadott el a Ház, a 135 benyújtott határozati javaslatból pedig 29-re mondtak igent a honatyák – derül ki a parlament honlapján közzétett összesítésből. Eszerint 204 azonnali kérdést nyújtottak be a képviselők, ezek közül 136 hangzott el, az 1442 írásbeli kérdésből pedig 1289-re érkezett válasz. Az Országgyűlés idén összesen 45 ülésnapot tartott, a plenáris ülésekre 342 órát, a bizottsági ülésekre pedig 224 órát fordítottak. Napirend előtt 287, napirend után pedig 160 alkalommal emelkedtek szólásra a képviselők, akik összesen 680-szor szavaztak. Ami az idei legeket illeti: a leghosszabb ülésnap nem kevesebb, mint 27 órán keresztül, a leghosszabb bizottsági ülés pedig 5 óra 34 percig tartott. Egy törvény vitájához összesen 177 hozzászólás érkezett, míg egy másik törvény meghozatalához pedig összesen 36-szor kellett szavazni. Az országgyűlési képviselők átlagéletkora 52–53 év között mozog, négyen ugyanakkor még nem töltötték be a harmincat, egy honatya pedig már elmúlt nyolcvan is. |
