– A rendszerváltozás eseményeivel már annyiszor találkoztunk, hogy nem az újdonságot keressük Kóny Imre könyvében, hanem azt, hogy ő maga, ennyi év távlatából, hogyan emlékszik rá vissza, mi az, amit ő személyesen kiemelne abból, ami akkor történt, és mit üzen mindez nekünk – fogalmazott Novák Katalin köztársasági elnök a könyvbemutatón, amelyet a Beszélgetések a Sándor-palotában című rendezvénysorozat részeként tartottak meg.
Elmondta, a rendezvénysorozat célja, hogy megmutassa: a Sándor-palota nem egy hivatal, ahol ügyeket intézünk, hanem a találkozások színhelye is, a gondolatok, emberek, érzelmek találkozásának színhelye.
Novák Katalin megtisztelőnek nevezte, hogy a Sándor-palota adhat otthont a könyvbemutatónak. – Ma a rendszerváltásra emlékszünk vissza, egyrészt a múltba tekintünk, másrészt emlékeztetünk, amivel a jelenhez szólunk, harmadrészt pedig gondolkodunk, ami a jövőhöz szól – fogalmazott.
A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy mit adott számára Kónya Imre könyve. Mint mondta, ő ahhoz a generációhoz tartozik, amely már készen kapta a demokráciát, a rendszerváltók gyermekeinek generációjához. – Ez a generáció elég közel van ahhoz, hogy még értse, mi történt 1989-ben, de elég távol ahhoz, hogy kívülről tudjon nézni minderre és tanulhasson belőle – jegyezte meg.
– A rendszerváltoztatók örökösei vagyunk, de az örökséget el lehet herdálni, meg lehet őrizni vagy gyarapítani is lehet – hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint Kónya Imre könyve megerősítette benne azt, hogy mennyire fontos, hogy a rendszerváltók megteremtették a nemzet demokratikus alapjait.
Szerinte a könyv segít megérteni, hogy mi a különbség az erőszak és az ösztönzés, a kényszer és a késztetés, az elhallgattatás és az elcsendesítés, a választás látszata és a valódi választás, a diktatúra és a demokrácia között.
– A rendszerváltóknak köszönhetjük, hogy élhetünk a nekünk adatott szabad akarattal, mások emberi méltóságát tisztelve élhetjük életünket, közösségben, és hogy megvallhatjuk hitünket bármiféle retorzió nélkül – zárta szavait a köztársasági elnök.
Az est további részében Szalai Zoltán, a Matthias Corvinus Collegium főigazgatója beszélgetett az íróval. Kónya Imre kifejtette, ha az ország úgy marad, mint a Kádár-rendszer utolsó időszakában, Magyarország végképp leszakad a fejlődés menetéről, mert az az út a semmibe vezetett. – Az ember úgy érezte, mindenképpen tenni kell valamit a rendszerváltásért – fogalmazott. Akkoriban a radikális politikai fellépés állt hozzá közelebb, és az MDF-ben látta a felelősségteljes gondolkodást, hogy felmérik a helyzetet és nem úgy mennek bele a rendszerváltásba, hogy majdcsak lesz valahogy, hanem érzik a cselekvés súlyát – magyarázta a könyv írója. Az ellenzéki kerekasztal első néhány hetét kritikus időszaknak nevezte Kónya Imre és úgy folytatta, tudatosságra és önmérsékletre volt szükség, hogy a tagok felülemelkedjenek saját pártérdekeiken, akkor is, ha később a kerekasztal feloszlott. A taxisblokád reggelén a párbeszéd, amit kisfiával lefolytatott, a Blokád című filmben is szerepel, Kónya Imre elmondása szerint szóról szóra úgy történt minden, ahogy a filmben látható. Az író elmondta, bőven van még feladat a rendszerváltás teljes megértéséhez, sok könyvet kell írni és kutatásokat folytatni, de a könyvek önmagukban nem elégségesek, a Blokád című filmet nélkülözhetetlennek tartja a megértéshez, amely Antall Józsefnek méltó emléket állít.
Borítókép: (Fotó: Havran Zoltán)
