– Nagyot fordult a világ az orosz–ukrán konfliktus kirobbanásával, paradigmák dőltek meg. A világ progresszív elitje azt a nézetet sulykolta, hogy eljött a világbéke, fegyveres konfliktus a civilizált világban immár elképzelhetetlen. Ennek köszönhetően mindenki inkább leépítette erőit, Európa-szerte alulfinanszírozott hadseregek voltak, ebbe a trendbe pedig sajnos Magyarország is beilleszkedett, és a 2000-es évek elején, a baloldali kormányok alatt a magyar honvédelem állapota visszaesett – nyilatkozta az Indexnek Szalay Bobrovniczky Kristóf.
Elherdált hadieszközök
Magyarország honvédelmi minisztere emlékeztetett, itthon a baloldali kormányok elherdálták a hadieszközeinket, az akkori honvédelmi vezetés a hivatásos rendszert kiegészítő tartalékosokról sem gondoskodott. Innen jutottunk el oda, hogy ma már minden ország toboroz, fegyverkezik, a GDP legalább két százalékát védelmi költségekre fordítja. – Szerencsére Magyarország már jóval azelőtt – 2016-2017 körül – lépett, hogy a háború hatására ekkora tülekedés alakult volna ki a védelmi ipari kapacitásokért. Már ekkor megindultak a beszerzések, tudatosan európai, elsősorban német eszközökre és szállítókra építve, a vásárolt technika mellett pedig a magyar hadiipar korszerűsítését és a hazai gyártást is elkezdtük szorgalmazni.
Magyarország bátor, körültekintő és tudatos politikája most láthatóan is megtérül
– mondta. A tárcavezető leszögezte, eseménydús fél évet zártak, több fontos döntés született. Fel kellett gyorsítani a haderőfejlesztést, miközben az elhibázott brüsszeli szankciók következtében nemhogy nem ért véget a háború – mint ahogy azt eleinte hitték az uniós vezetők –, hanem begyűrűztek a globális gazdasági nehézségek is. A miniszter tájékoztatott: a honvédelmi alap azért jött létre, hogy garanciát adjon a folyamat folytatására.
A haderő átszervezése elkezdődött
– Először is rendezni kellett az illetmények között lévő egyenlőtlenségeket. Elindultak a katonák teljes egyéni, modern és egységes felszerelését biztosító beszerzések. A racionalizálást szem előtt tartva a haderő átszervezése is elkezdődött. A harcoló alakulatok bővítésének céljával a szemlélőségek helyett visszahoztuk a parancsnokságokat, továbbá megjelent a vezérkar mint szervezeti egység. A déli határon egyre inkább a rendőrség és a határvadászok veszik át a migrációs nyomás miatti határvédelmi feladatokat, mind több katonát tudunk bevonni a gyakorlatokba, készenléti feladatokba – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A miniszter hozzátette,
a honvédség jól vizsgázott az olyan nemzetközi gyakorlatokon is, mint amilyen például a Brave Warrior volt, amelynek végeztével a magyarországi NATO-harccsoport elérte a készenléti szintet, azaz innentől bevethető.
Megemlítette a különleges műveleti erőket is, akik meggyőző teljesítményt nyújtottak a legutóbbi – hosszú idő után újra megtartott – éjszakai lövészeten. A miniszter szerint békeidőben is fontos, hogy jól szervezettek, erősek legyünk, ismerjük és a legjobban használjuk ki a lehetőségeinket.