– Nagyot fordult a világ az orosz–ukrán konfliktus kirobbanásával, paradigmák dőltek meg. A világ progresszív elitje azt a nézetet sulykolta, hogy eljött a világbéke, fegyveres konfliktus a civilizált világban immár elképzelhetetlen. Ennek köszönhetően mindenki inkább leépítette erőit, Európa-szerte alulfinanszírozott hadseregek voltak, ebbe a trendbe pedig sajnos Magyarország is beilleszkedett, és a 2000-es évek elején, a baloldali kormányok alatt a magyar honvédelem állapota visszaesett – nyilatkozta az Indexnek Szalay Bobrovniczky Kristóf.
Elherdált hadieszközök
Magyarország honvédelmi minisztere emlékeztetett, itthon a baloldali kormányok elherdálták a hadieszközeinket, az akkori honvédelmi vezetés a hivatásos rendszert kiegészítő tartalékosokról sem gondoskodott. Innen jutottunk el oda, hogy ma már minden ország toboroz, fegyverkezik, a GDP legalább két százalékát védelmi költségekre fordítja. – Szerencsére Magyarország már jóval azelőtt – 2016-2017 körül – lépett, hogy a háború hatására ekkora tülekedés alakult volna ki a védelmi ipari kapacitásokért. Már ekkor megindultak a beszerzések, tudatosan európai, elsősorban német eszközökre és szállítókra építve, a vásárolt technika mellett pedig a magyar hadiipar korszerűsítését és a hazai gyártást is elkezdtük szorgalmazni.
Magyarország bátor, körültekintő és tudatos politikája most láthatóan is megtérül
– mondta. A tárcavezető leszögezte, eseménydús fél évet zártak, több fontos döntés született. Fel kellett gyorsítani a haderőfejlesztést, miközben az elhibázott brüsszeli szankciók következtében nemhogy nem ért véget a háború – mint ahogy azt eleinte hitték az uniós vezetők –, hanem begyűrűztek a globális gazdasági nehézségek is. A miniszter tájékoztatott: a honvédelmi alap azért jött létre, hogy garanciát adjon a folyamat folytatására.
A haderő átszervezése elkezdődött
– Először is rendezni kellett az illetmények között lévő egyenlőtlenségeket. Elindultak a katonák teljes egyéni, modern és egységes felszerelését biztosító beszerzések. A racionalizálást szem előtt tartva a haderő átszervezése is elkezdődött. A harcoló alakulatok bővítésének céljával a szemlélőségek helyett visszahoztuk a parancsnokságokat, továbbá megjelent a vezérkar mint szervezeti egység. A déli határon egyre inkább a rendőrség és a határvadászok veszik át a migrációs nyomás miatti határvédelmi feladatokat, mind több katonát tudunk bevonni a gyakorlatokba, készenléti feladatokba – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A miniszter hozzátette,
a honvédség jól vizsgázott az olyan nemzetközi gyakorlatokon is, mint amilyen például a Brave Warrior volt, amelynek végeztével a magyarországi NATO-harccsoport elérte a készenléti szintet, azaz innentől bevethető.
Megemlítette a különleges műveleti erőket is, akik meggyőző teljesítményt nyújtottak a legutóbbi – hosszú idő után újra megtartott – éjszakai lövészeten. A miniszter szerint békeidőben is fontos, hogy jól szervezettek, erősek legyünk, ismerjük és a legjobban használjuk ki a lehetőségeinket.
Fontos beruházások
Párhuzamosan zajlanak a beruházások az országban, de az első igazán látványos részeredmény a Lynx páncélozott gyalogsági harcjárművek legördülése lesz júniusban. Az épület a Zala Zone területén már áll, a gyártóeszközök, szerszámgépek beszerelése zajlik, januárban elkezdődik az összeszerelés. Több hónapos folyamat, de az említett Rheinmetall-lal együttműködve mostantól folyamatosan készülnek a jelenlegi legmodernebb járművek, amelyeket elsőként a magyar hadseregben rendszeresítünk – tájékoztatott a miniszter. Hozzátette, az egész világon nagy az érdeklődés a Zalaegerszegen gyártott harckocsik iránt.
Mint mondta, valódi újdonság a harckocsitesztpálya is. Nagyon fontos a Várpalotára kerülő robbanóanyag- és lőszergyár is, nem túlzás, hogy stratégiai jelentőségű egész Európa védelmi ipara szempontjából. A Lynx KF41-esek mellett a kiemelt beszerzések közé tartoznak a NASAMS légvédelmi rendszerek, a svéd Carl-Gustaf M4 páncéltörő eszközök, a német Leopard 2A7HU harckocsik és a Kiskunfélegyházán gyártott CZ Bren kézifegyverek.
Hazánk elsődleges célja egy elhivatott, ütőképes, elrettentő erőt felmutató hadsereg felállítása.
– tette hozzá. Ehhez a miniszter szerint elengedhetetlen, hogy katonáink a legmodernebb fegyverekkel és felszereléssel legyenek ellátva. – Nemrégiben írtunk alá vegyesvállalati szerződést a Dynamit Nobel Defence-szel, ami lehetővé teszi, hogy az elkövetkező években magyarországi gyártósorain is előállíthassuk a cég vállról indítható rakétafegyvereit és azok főbb komponenseit – tette hozzá.
Vaskupola
– Magyarország fölé „vaskupolát” húzunk az izraeli rendszer elemeiből. Ezek a rendszerek százmilliós nagyságrendű tételt jelentenek, nem forintban, hanem euróban. Beérkeznek az izraeli gyártású, rövid-közepes és hosszú hatóságú radarrendszerek, amelyek kiegészülnek a norvég–amerikai gyártmányú légvédelmi rakétákkal. Ezek együttműködve az izraeli Vaskupolához hasonló módon biztosítják majd Magyarország légterét. Ezzel Magyarországon megjelenik a haditechnika csúcsa a légtérvédelemben – tájékoztatott Magyarország honvédelmi minisztere. Mint mondta,
a modern hadviselés az online térre is kiterjed, így a honvédelemnek is fokozott figyelmet kell fordítania erre a területre.
– A kiberhadviselésben, ha egy ország élen tud járni, az olyan technológiai fejlettséget jelent, ami komoly versenyelőny a nemzetközi térben is. Ez versenyképességi kérdés is, ezért prioritást élvez a terület Magyarország számára. A legjobb szakembereket keressük; akiket vonz az informatikai terület, a honvédség kötelékében is meg fogják találni az őket érdeklő kihívásokat – tette hozzá.
Nincs akadálya a NATO bővítésének
A november 1-jével hatályba lépett honvédelmi törvény bizonyos jogokat közvetlenül a miniszterelnökhöz telepített. A miniszter tájékoztatása szerint a katonai iroda létrejötte a gyors, hatékony, átgondolt döntéshozatalt szolgálja, ami ezekben a háborús időkben kulcsfontosságú.
A haderőfejlesztés kérdései az ország jövőjének szempontjából a legfontosabbak közé tartoznak, ami mellett a kormányfő személyesen is elkötelezett. Ez a mi munkánknak is nagy súlyt ad.
– jelentette ki. A finn és a svéd NATO-csatlakozás hazai ratifikációjával kapcsolatban elmondta, a skandináv országok csatlakozásával erősödik a NATO, hiszen két jól fegyverzett, komoly haderőről van szó. – Ezzel együtt a mi biztonsági garanciáink is erősödnek, ezért támogattuk a bővítést a madridi NATO-csúcson. A ratifikáció az országgyűlés előtt van, ahogy ígértük, várhatóan jövő év elején napirendre kerül – zárta gondolatait a tárcavezető.
A teljes interjút ITT olvashatja.
Borítókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (Fotó: MTI/Filep István)
