A 8-as főúttól alig néhány kilométerre délre, szép természeti környezetben fekvő Kolontár települést sajnos aligha kell valakinek bemutatni Magyarországon. A legtöbben tudják, hogy egy nappal a 2010. október 3-i önkormányzati választás után, a déli órákban átszakadt a községhez közeli Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározójának gátja. Ennek következtében nagyon gyorsan körülbelül 600–700 ezer köbméter lúgos iszap árasztotta el a települést, és a szörnyű tragédiában tíz helyi lakos meghalt.
Ennek azonban már több mint tizenkét éve, így mostanra a község talán kiheverte az ipari katasztrófát. Egy biztos, a falu nagyon sokat fejlődött az azóta eltelt több mint egy évtized alatt, és a mintegy hétszáz lelkes község vezetői mindent megtettek azért, hogy a település ne csak túllépjen a tragédián, de igazi otthona legyen az ott élőknek, és akár vonzó célpontjává váljon a turistáknak is.
Horváth Zoltán polgármester, aki 2019 óta áll a település élén, a korábban megújult községházán fogad minket.
Már az elején örömét fejezi ki amiatt, hogy a sajtó végre nem az egykori vörösiszap-katasztrófa miatt látogatott Kolontárra. Mint mondja, helyben nagy terhet jelentett, hogy a község éveken át csak a tragédia miatt jutott az emberek eszébe. Ők azonban az elmúlt három-négy évben sokat dolgoztak azon, hogy ez a helyzet megváltozzon. – Kovács Zoltán országgyűlési képviselő segítségével és vele együttműködve nagyon sok fejlesztés valósulhatott meg Kolontáron, részben a Magyar falu programban. Rendbe tettük azokat az utakat, ahol a katasztrófa miatt el kellett bontani a házakat, ott most ipari park működik. Szintén a Magyar falu programban megújult a polgárőriroda, le tudtuk szigetelni a sportöltözőt, és helyi termelői piacot és rendezvényteret is kialakítottunk. Emellett közterület-karbantartó gépeket is vásároltunk – sorolja az elért eredményeket a polgármester. Horváth Zoltán fontosnak tartja megjegyezni, hogy Kolontár számos rendezvénnyel várja a vendégeket, a falu két ízben az európai tereprali bajnokság egyik helyszíne volt, a versenyt a külterületi utakon rendezték meg.
Hiánypótló fejlesztés
Bár sok minden fejlődött helyben, de az komoly gondot jelentett, hogy 2021 júniusában megszűnt a településen addig működő kisbolt, így a falu élelmiszerüzlet nélkül maradt. – Az egységet egy idősebb házaspár üzemeltette, így örültünk, hogy addig is kitartottak. A folytatást azonban az egészségi állapotuk nem engedte, így bezárták a kisboltot, ami meglehetősen elkeserítette a lakosságot.
Érzékelve a helyzetet, megkerestem a családján keresztül Nyőgéri Zsuzsa vállalkozót, aki a közeli Iszkázon már működtet egy kisboltot.
Az asszony vállalta, hogy Kolontáron is nyit egy élelmiszerüzletet, amit végül egy olyan ingatlanban sikerült kialakítania, ahol korábban, harminc évvel ezelőttig szintén hasonló egység működött – mondja el a polgármester. Hozzáteszi: az üzletet a Magyar falu programnak is köszönhetően sikerült újjávarázsolnia a vállalkozónak. Szavai szerint az emberek gyorsan megkedvelték a kisboltot, mert nagy az árukészlet és az árak is kedvezőek, és ennek köszönhetően a legtöbben ott vásárolnak be. A tapasztalatok azt mutatják, hogy még azok a fiatalok is az új üzletbe járnak, akik korábban más településeken intézték a bevásárlást. Annál is inkább így lehet ez, mert a nagyobb városokban működő kisboltokkal kapcsolatban felmerült: egyes üzletek a saját érdekeik szerint értelmezik a vonatkozó jogszabályt, és olyan termékeket is ársapka nélkül árusítanak, amelyeket csökkentett áron kellene kínálniuk.
Teljes körű felújítás
A kisbolt ugyanabban az utcában működik, ahol a községháza, csak attól kétszáz méterre, a főúthoz közelebb. Már messziről látszik, hogy az ingatlan alaposan megújult, és a fejlesztésnél egy előtetőt kapott, amely védi a bejáratot a csapadéktól. A bolt ebédidő miatt éppen zárva tart, de így legalább a nyitásig van idő beszélgetni arról, hogy miként lett újra élelmiszerüzlete Kolontárnak. Ahogy belépünk a bejárati ajtón, egy szokatlan előtérbe jutunk, amit egyfajta közösségi térré alakítottak ki székekkel és kávéautomatával. A másik oldalon pedig a pénztár kapott helyet, ahol a falra szerelve a vény nélküli gyógyszerek vitrinje is megtalálható.
Iszkázon 2015 óta működtetek kisboltot, amit szintén a Magyar falu programban újítottunk fel. Innen, Kolontárról a fiamon keresztül kerestek meg, ő 2018-ban nősült a faluba. Igent mondtam a felkérésre, de azt kikötöttem, hogy csak akkor tudok élelmiszerüzletet nyitni Kolontáron, ha a kisboltpályázaton erre támogatást tudok szerezni, mert pusztán saját erőből nem futotta volna a beruházásra
– meséli a vállalkozó. A pályázati anyag beadására nem sok idejük volt, de időre elkészültek vele. Az igénylésüket pozitívan bírálták el, így csakhamar elkezdhették a munkálatokat. A mostani helyszín adta magát, mert másik alkalmas ingatlan nem is volt Kolontáron, ráadásul itt korábban is üzlet működött. Az épületet attól bérlik, aki évtizedekkel ezelőtt működtette itt a kisboltot.
– Az ingatlan felújítására, a kisbolt kialakítására 25 millió forint támogatást kaptunk, ehhez mi is tettünk önerőt. Ebből megújulhatott a tető, amire napelempark kerülhetett, az ingatlan elektromos hálózatát is lecseréltük. Az épületet felülről szigeteltük, kicseréltük a nyílászárókat, az üzlet új járólapot kapott, és a mosdók is megújultak. A boltot új polcokkal, berendezésekkel szereltük fel, a fűtést pedig klímával oldjuk meg, ami most kevésbé költséges, mint a gáz. A bolt tavaly február 28-ra készült el, és meg is nyílt kilencven négyzetméteren – emeli ki Nyőgéri Zsuzsa.
Figyelik az igényeket
Az üzletben minden van, ami a hétköznapi fogyasztáshoz kell, sőt még egy csemegepultot is elhelyeztek a boltban, így nemcsak előre csomagolt, hanem friss felvágottat, kolbászt, szalámit vagy éppen szalonnát is lehet kapni. Vásárolhatnak az üzletbe betérők zöldséget, gyümölcsöt és pékárut is, a termékek beszerzésénél a helyi vagy környékbeli őstermelőket, szállítókat előnyben részesítik. A kínálatot részben a vásárlói igények is alakították, ezért lehet a boltban például állateledelt, diabetikus élelmiszert, vény nélküli gyógyszereket, bébiételeket vagy éppen süteményeket kapni. Sőt, nyáron fagyipult is várja a vásárlókat az üzletben.
Hamarosan lottózórészleg is nyílik majd, a munkatársak éppen az ehhez szükséges tanfolyamot végzik.
– Azt vettük észre, hogy a lakosság kedveli a boltot, és mind a kínálattal, mind az árakkal meg vannak elégedve. Igyekeztünk megfizethető árakat kialakítani, hogy minket és ne a környező városok boltjait válasszák az emberek. Nekünk nem az a célunk, hogy a befektetésünk azonnal megtérüljön, sokkal inkább hosszú távon is versenyképes működésben gondolkodunk. Sokat segít, hogy a Magyar falu programban most rezsi- és bérköltség támogatásra is lehet pályázni, próbálunk élni a lehetőséggel – fogalmaz az asszony.
Közben 14 órát mutat az óra, a bolt megkezdi délutáni nyitvatartását, és máris érkeznek az első vásárlók. Az jól látszik, hogy a sajtó érdeklődésének köszönhetően az emberek most rövidebbre fogják a vásárlást, és a bejáratnál található közösségi tér ezúttal kevésbé a beszélgetések, sokkal inkább a fizetések helyszíne. A lényeg így is látszik: egy falu nem lehet versenyképes és élhető kisbolt nélkül.
Központi mentőöv
A magyar kormány 2021-ben döntött úgy, hogy a Magyar falu program negyedik pilléreként megsegíti azokat a vállalkozásokat, amelyek kétezernél kisebb lélekszámú településeken kisboltot működtetnek vagy nyitni terveznek. Az érintettek a támogatást ingatlanvásárláshoz, ingatlanfejlesztéshez, eszközbeszerzéshez és bértámogatáshoz vehették igénybe. A Miniszterelnökség szakmai oldalán azt írták, hogy ez a kezdeményezés 2379 települést érintett, kedvezményezettjei pedig egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok vagy szövetkezetek lehettek.
Fontos szempont volt, hogy a falvakban élők mindennapjainak megkönnyítésére a boltokban az élelmiszerek mellett lehetőség szerint egyéb termékeket, piaci szolgáltatásokat is biztosítsanak a vállalkozások.
Vannak így olyan boltok, ahol vény nélkül kapható gyógyszereket is lehet kapni, illetve postai szolgáltatásokat is igénybe lehet venni. A 2021 októberében megszületett támogatói döntésnek köszönhetően több mint száz olyan településen nyílhatott kisbolt, ahol korábban bezárt, vagy nem volt helyben elérhető szolgáltatás. Emellett mintegy 1400 meglévő kisbolt is kapott támogatást felújításra, bővítésre. A fejlesztési pénzek összege, a támogatáshoz képest csekély mértékű önerővel együttesen, meghaladta az ötvenmilliárd forintot.
A kormány tavaly decemberben úgy határozott, hogy a kétezer fő alatti településeken működő kisboltoknak újabb programot indít. E hónap végéig legalább egymillió és legfeljebb hárommillió forint értékű működési támogatásra pályázhatnak az üzletek, amelyből bérköltség és rezsiköltség is elszámolható.
