"A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyámügyi és gyermekvédelmieljárásban hozott döntés nem nyilvános, így a sajtó részére egyedi gyámhatósági ügyekben tájékoztatás nem adható" - írta válaszlevelében lapunknak a Budapest Főváros Kormányhivatala annak az öt hónapos kislánynak az ügyében, akit feltehetően jogtalanul vett magához egy külföldi házaspár.
Mint arról beszámoltunk, a gyermek eltűnését még tavaly karácsony előtt jelentették be. A rendőrség oldalán található nyilvános adatokból kiderül, az augusztusban született Szabó Kitti holléte azóta is ismeretlen, a Dabasi Rendőrkapitányság folytatja az eljárást, a hatóság azóta körözést adott ki.
Az ügyben ugyanakkor nem indult büntetőeljárás, a gyámhatóság azóta sem lépett: a gyermeket átadó gyám és a külföldi házaspárral szemben sem tettek feljelentést, így a rendőrség sem tudja kiadni a körözést a szülőkkel szemben.
Lapunk rendőrségi forrásokból úgy értesült, az ügy hátterében egy gyámügyi eljárás áll. Úgy tudjuk, a csecsemőt egy harmadik világbeli pár – brit férj és afgán feleség – akarta örökbe fogadni. A csecsemő hivatásos nevelőszülőhöz került Ócsára, miközben elkezdődött a örökbeadási eljárás. A kislány vér szerinti édesanyja lemondott a gyermekről, a gyámhivatal pedig kiállította az örökbefogadáshoz szükséges papírokat. A brit–afgán házaspár ezután jelent meg Ócsán, kikérte a gyermeket a kijelölt gyámtól, aki oda is adta nekik. Ezt követően viszont a külföldi pár a gyermekkel együtt ismeretlen helyre távozott, azóta sem tudják elérni őket.
Értesülésünk szerint azonban az örökbeadáshoz szükséges határozat meghozatalakor a gyámhivatal több eljárási hibát követhetett el.
Úgy tudjuk, a gyermek átadásához szükséges hivatalos eljárás valójában nem is zárult le – a titkos örökbefogadók meghallgatása ugyanis még meg sem történt az eljárásban –, vagyis a külföldi pár szabályellenesen vette magához a csecsemőt és vitte magával. Értesüléseink szerint ráadásul az édesanya rosszul töltötte ki a gyermekéről szóló lemondó nyilatkozatot, emiatt azonban a dokumentum érvénytelenné vált. Információink szerint Kitti már a második, örökbefogadott gyermeke lett volna a külföldi párosnak. Az, hogy a brit-afgán házaspár miként került az örökbefogadók listájának elejére, további kérdéseket vet fel, hiszen körülbelül hatszáz – gyermektelen – házaspár vár jelenleg is arra, hogy örökbe fogadhasson egy 3 évnél fiatalabb gyermeket.
Úgy tudjuk, a csecsemőt magához vevő brit férfi és afgán felesége Angliában él, feltehetően ott nevelik az öt hónapos kislányt a másik, már korábban örökbefogadott gyermekkel együtt.
A KSH adatai szerint 2021-ben 1700 gyermek várta, hogy örökbe fogadják, ebből összesen 995 örökbefogadást engedélyeztek. Közülük 356 gyermek még nem töltötte be a harmadik életévét. Magyarországon az örökbefogadás intézményét szigorú törvényi szabályozás rendszerezi, számos feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy a jelentkezők családjukba fogadhassanak egy gyermeket. A házaspárok alkalmasságát a lakhely szerint illetékes Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) állapítja meg: egészségügyi és pszichológiai alkalmassági vizsgálat, környezettanulmány vár azokra, akik adoptálni szeretnének egy gyermeket.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot is, ám kérdéseinkre egyelőre nem érkezett válasz.
Borítókép: Illusztráció ( Fotó: Kállai Márton / Szabad Föld)
