Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője Brüsszel és a nemzeti konzultáció baloldali támadását úgy értékelte, jó ideje látható, ahogyan a baloldal szembehelyezkedik azokkal az egyetértési pontokkal, amelyekben többségi véleményt osztanak a magyar választók, akár pártpreferenciákon átívelően is. Azzal, hogy a baloldal a nemzeti konzultáció intézményét és eredményeit támadja sok esetben az emberek többségi véleményével megy szembe, és paradox módon ennek is köszönhető, hogy mostanra jó ideje a baloldal egy kisebbségi álláspontba betonozta be saját magát – fogalmazott az elemző Az Igazság órájában.
Szikra Levente szerint az utóbbi egy évtizedben egyre inkább látható, hogy ennek a szembehelyezkedésnek van egy mélyebb, filozófiai értelemben is megragadható aspektusa: ez pedig nem más, mint hogy a baloldal egyre inkább a népakarat és a demokrácia ellenében helyezi el magát a térképen, és miközben a szakértelemre, a tudományosságra hivatkozik, addig egyre több döntést – amelynek Szikra szerint a társadalomra tartozna az eldöntése – nem a népekkel, a parlamentekkel, vagyis demokratikus, népuralmi keretek között, hanem ezzel szemben például a bíróságokkal, vagyis nem választott és nem elszámoltatható testületekkel hozatnak meg.
Például a szomszédos Ausztriában az azonos neműek házasságát egy bírósági döntés vezette be, és ez azt jelenti, hogy nem volt róla társadalmi vita, nem volt róla parlamenti szavazás, nem tudták a választók megnézni, hogy az őáltaluk támogatott vagy nem támogatott pártok képviselői hogyan szavaztak, és ők ezzel egyetértenek-e vagy sem
– hozott egy példát az antidemokratikus döntéskiszervezésre az elemző, majd így folytatta: „tehát van egy ilyen tendencia, hogy a baloldal a tudományra és a szakértelemre hivatkozva a döntéseket a független bíróságokra akarja bízni, és ez azt is magával vonja, hogy elvesz bizonyos kompetenciákat és döntési jogköröket az emberektől, és ez egyaránt megjelenik a képviseleti szerveknél, és a képviseleti szerveken kívüli egyéb véleménynyilvánítási formáknál is; említhetném a holland liberális kormányt is, amely szerint a népszavazások csak zavarják az okosok döntését, de mondhatjuk a nemzeti konzultációt is, mely egy szintén közvetlenebb véleménynyilvánítási forma, és ennek lehetőségét is támadja a baloldal.”
Zila János elemző szerint ennek oka az, és ezt a liberális ideológusok ki is szokták fejteni, hogy a „liberális demokrácia” szóösszetételben a liberálisok ma már inkább a liberálist tartják fontosnak és sokkal kevésbé a demokráciát. Emiatt van az is – részletezte az elemző –, hogy a liberális ideológusok jelenleg a brüsszeli szankciók fenntartását propagálják, akkor is, ha az európai emberek ezzel ellentétes véleményen állnak. De nagyon álságos a nemzeti konzultáció brüsszeli és baloldali lesajnálása, mert csak ezen a konzultáción többen vettek részt, mint ahányan a 2019-es európai parlamenti választásokon a magyarországi baloldali pártokra összesen szavaztak – mondta a műsorban az Alapjogokért Központ elemzője.
A műsor további részében a meghívottak megbeszélték, hogy Európában miért nincsenek ahhoz hasonló kezdeményezések, mint a nemzeti konzultáció, az európai elitek miért nem kérik ki az emberek véleményét az őket érintő kérdésekben, és hogyan akarja a baloldal megszüntetni az egyéni választókörzetek intézményét Németországban, és milyen antidemokratikus következményekkel járhat ez. – Parodisztikus ez a vita, az látszik, hogy a liberális elvek felülírják a demokratikus felhatalmazást
– fogalmazott Zila János.
A műsor itt nézhető és hallgatható vissza:
Borítókép: Illusztráció. CZ BREN 2 típusú gépkarabélyok (balról) és CZ Scorpion EVO 3 típusú géppisztolyok a HM Arzenál Zrt. kiskunfélegyházi fegyvergyárában a hadiipari gyártással és termékfejlesztéssel foglalkozó hazai vegyesvállalat alapításáról szóló szándéknyilatkozat aláírásának napján 2020. október 13-án (Fotó: MTI/Bús Csaba)
