Európát ma súlyos belső leépülés fenyegeti

Európát belső leépülés fenyegeti, és miközben az unió a saját ideológiáját igyekszik a tagállamokra erőltetni, soha nem látott korrupciós botrány rázza meg a működését – hangzott el a Ki dönt Európa jövőjéről? – A kenőpénz hatalma és a Big Tech cenzorai, vagy az európaiak? című konferencián. A meghívott EP-képviselők egyetértettek abban, hogy az Európai Unió tagállamok közössége helyett mára ideológiai központtá lépett elő, és éppen az európai intézmények szegik meg saját szabályaikat.

Alapjogokért Központ Fotó: Teknős Miklós

Az Alapjogokért Központ által szervezett eseményen Törcsi Péter, a központ operatív igazgatója köszöntőjében elmondta, fontos időszak előtt állunk, mert 2024-ben európai parlamenti választások lesznek, amely egyben számvetésként is szolgál majd a konzervatívok számára. Európára számos veszély leselkedik, ilyen veszélynek nevezte Törcsi Péter az illegális bevándorlást, amelynek megfékezése nagy feladat. A háború okozta egzisztenciális kihívásokon túl a nyugati civilizáció is folyamatos kihívások előtt áll, megkérdőjelezik a hagyományos család fogalmát és bírálják mindazokat, akik kritizálják a genderlobbi törekvéseit.

– Bebizonyosodott, hogy a tech-cégek a woke-ideológia miatt csak bizonyos véleményeknek engednek teret, más hangokat a cenzúra segítségével láthatatlanná tesznek – fogalmazott az operatív igazgató, aki szerint Európát belső leépülés fenyegeti, miközben boszorkányüldözést folytatnak a konzervatív tagállamok ellen. Hozzátette, az uniónak átfogó, mély megújulásra van szüksége.  

Azzal kapcsolatban, hogy hol tart most az Európai Unió, Patricia Chagnon EP-képviselő (RB, ID) elmondta, bár az unió egy föderációként indult, amelynek célja a béke és a jólét megteremtése volt, most azt látjuk, hogy egy imperialista entitássá alakult át. Az EP-képviselő szerint egy központosított, centralizált kormányzat jött létre, az Európai Bizottság pedig gyakorlatilag azt csinál, amit akar. Egy új individuumot szeretnének felépíteni, egy új jövőt, és egyre inkább azt hangoztatják, hogy az ő ideológiájuk határozza meg, mit kell tennie Európának – fogalmazott. 

– Szankciókkal zsarolják Lengyelországot és Magyarországot csak azért, mert nem hajlandók az EU ideológiáját magukévá tenni, az európai emberektől pedig elvették a hatalmat – magyarázta a képviselő. 

Patricia Chagnon kifejezte abbéli reményét, hogy a következő EP-választások véget vetnek majd ezeknek az imperialista törekvéseknek. 

Spanyolországban jelenleg borzalmas dolgok történnek és senki nem beszél róla, mintha ez teljesen normális lenne – erről már Hermann Tertsch EP-képviselő (VOX, ECR) beszélt. Elképesztőnek nevezte azt, hogy a szocialista kormányzat Spanyolországban milyen leépülést okozott. 

Az EP-képviselő elmondta, az Európai Bizottságot senki nem választotta meg, mégis politikai bíróvá lépett elő, egy ideológiai központtá, és szankcionáló eszközökkel a kezükben ignorálják az európai uniós törvényeket. 

– Kettős mércével bírálják a történéseket, azt tesznek, amit akarnak, és a barátaikat favorizálják ideológiai alapon – vázolta az unió helyzetét a képviselő. Kijelentette, ez ellen a mérgező rendszer ellen, így a baloldali hegemónia ellen is fel kell lépnünk. 

Schaller-Baross Ernő fideszes EP-képviselő a konferencián arról beszélt, hogy Magyarország helye továbbra is az unióban van. Nyomatékosította: nem vagyunk kevésbé európaiak más országoknál azért, mert bizonyos ügyekben máshogyan gondolkodunk. Az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a nemzetek különállóan is nagyon fontosak, hiszen az EU nemzetállamok közössége, ahol a szabályokat be kell tartani. 

– Az európai intézmények azok, amelyek nem fogadják el saját szabályaikat – jelentette ki Schaller-Baross Ernő, hozzátéve, hogy az Európai Unió lassan és progresszívan kiterjeszti a hatalmát egy szövetségi szuperállam irányába. 

– Harcolunk ez ellen a folyamatos, egyre szorosabb szuperhatalom ellen – jegyezte meg a képviselő. 

Schaller-Baross Ernő lapunk kérdésére válaszolva elmondta, a jogállamisági mechanizmusok kapcsán soha nem beszélünk olyan mechanizmusról, amely az európai intézményeket ellenőrizné, például az Európai Bizottságot vagy az Európai Parlamentet. – Ez azért van, mert a jogállamisági mechanizmusokat azért alakították ki, hogy a szabadon megválasztott nemzetállami politikusok mozgásterét szűkítsék és támadni lehessen őket velük – magyarázta a képviselő. Schaller-Baross Ernő szerint a Katar-gate-nek nevezett korrupciós botrány egy mainstream, baloldali korrupciós botrány, amelyben alapvetően baloldali politikusok érintettek és ez csak a jéghegy csúcsa. Azok a politikai mozgalmak és politikusok, akik folyamatosan rágalmaznak, támadnak és megpróbálják semmibe venni a választások eredményeit a nemzetállamokban, állnak most a célkeresztben és ebből sok tanulságot levonhatunk. Pontosan ugyanez történt tavaly a magyar választások során, amikor külföldi aktorok finanszírozták a magyar baloldalt, több millió dollár értékben – tette hozzá a képviselő. 

Borítókép: Kovács Attila, Patricia Chagnon, Hermann Tertsch és Schaller-Baross Ernő az Alapjogokért Központ által szervezett konferencián (Fotó: Teknős Miklós)