Életfogytiglani fegyház várhat a drogos rendőrgyilkosra

Minden bizonnyal életfogytiglani fegyházra ítélik majd a rendőrgyilkos ámokfutót, Sz. Szilárdot, hiszen egy rendőrt megölt, kettőt megkéselt, azonban van olyan forgatókönyv is, amely szerint megúszhatja a fegyházat. Amennyiben az elmeorvosi vizsgálat megállapítja, hogy büntethetőséget kizáró betegségben, például skizofréniában szenved, kényszergyógykezelésre küldik.

A több hivatalos személyen elkövetett emberölés – amelyben két eset kísérleti szakban maradt, de az is ugyanúgy minősül a Btk. szerint, mint a befejezett emberölés – mint többszörösen minősített bűncselekmény felső büntetési határa életfogytiglani fegyház. 

Sz. esetében csak az lehet kérdés, hány év letöltése után lehet majd megvizsgálni a feltételes szabadlábra helyezését, ám a gyilkos visszaeső bűnöző, így még a tényleges életfogytiglani fegyház kiszabása sem elképzelhetetlen, bár a gyakorlat inkább a 40 év utáni feltételes szabadulást feltételezi.

A rendőrgyilkos saját bevallása szerint is drogos Sz. Szilárd IMEI-ben történő megfigyelése és elmeorvosi vizsgálata hozhatja meg neki a megmentő szakvéleményt, miszerint elmebajban szenved. Ez ugyanis büntethetőséget kizáró ok. 

A törvény büntethetőséget kizáró okként szabályozza azt, ha a kóros elmeállapot képtelenné teszi az elkövetőt arra, hogy felismerje a cselekményének következményeit, illetve hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.

Ebben az esetben a bíróság elrendeli Sz. kényszergyógykezelését, amit egyébként ugyancsak az IMEI-ben, a III. számú épületben végeznek. A kényszergyógykezelteknek azonban van még remény akár a gyors szabadulásra is, öt év kényszergyógykezelés után ugyanis kötelező felülvizsgálni az elmeállapotukat, és ha javulást állapítanak meg, akár szabadulhatnak is.

Olvasóink sora kérdezte, az, hogy a rendőrgyilkos drogos, nem mentheti-e meg őt a fegyháztól? A válaszunk egyértelműen nem.

Az önhibából eredő ittas vagy bódult állapot a tudatzavar speciális változata, amelyre a törvény a hatályos Btk.-val megegyezően felelősségi vélelmet határoz meg. Az önhibából eredően ittas, illetve bódult állapotú elkövető így teljes büntetőjogi felelősséggel tartozik.

Azaz Sz. Szilárd hiába is volt tudatbeszűkült állapotban a gyilkosság időpontjában, azt önszántából érte el, és ugyanúgy büntetendő, mintha nem használt volna tudatmódosító szert.

Borítókép: A rendőrgyilkos Sz. Szilárd 2020. szeptember 24-i rabosítási fotója (Forrás: Borsonline)