A túlélésért folytatott kétségbeesett taktikázás jeleit mutatja az MSZP, amelynek társelnöke továbbra is előválasztást és összefogást sürget a jövőre esedékes önkormányzati választásra. – 2019 sikere megmutatta, egyetlen párt sem gondolhatja komolyan, hogy teljesen önállóan képes lesz polgármestert adni vagy testületet felállítani. Az MSZP most is határozottan állítja, hogy a helyi, önkormányzati választásokon nincs más út, mint az összefogás, és az egy az egy elleni küzdelemre kell majd fókuszálni – fogalmazott hétfő este az ATV-ben Komjáthi Imre, aki már decemberben tárgyalásra hívta az ellenzéki pártokat, ám ők jelezték: nem tartják időszerűnek a kérdést, egyelőre önmaguk építésével foglalkoznak.
Noha a szocialisták társelnökének állítása szerint több, korábban felbomlott alapszervezetük is újjáalakult, és sorra lépnek be új tagok is a pártba, konkrét számadatokat nem tudott ezzel kapcsolatban mondani. Komjáthi Imre nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre sem, hogy nemrég megválasztott társelnökként milyen minimumtámogatottságot szeretni elérni az MSZP-nek az év végére – a pártot ugyanis már évek óta a parlamenti küszöb alá mérik, míg tavaly nyáron egyes kutatások csupán egy-két százalékos támogatottságot mutattak. A politikus ehelyett azt a meglepő kijelentést tette, hogy lehet számháborút vívni, de „mi nem számokban, hanem emberekben gondolkodunk, és ezt javasolom a többi ellenzéki pártnak is”. – Az, hogy kinek milyen ereje van, nem a százalékokban, hanem az aktivisták számában mérhető, hogy ki mennyire tud mozgósítani, hányan gyűjtenek majd aláírásokat, ki hány jelöltet tud állítani. Ez az erő az MSZP-nek megvan – magyarázta Komjáthi Imre egyfajta ajánlatként az önkormányzati választások előtti ellenzéki tárgyalásokra.
Ajánlat ide, ajánlat oda, a baloldal történelmi veresége után Gyurcsány Ferenc világossá tette, hogy a DK nem kér többé az összefogásból, az előválasztás pedig „önmagában egy félreértés” volt. A bukott miniszterelnök immár kertelés nélkül közölte azt is, hogy „újra kell rendezni az ellenzéki térfelet”, ahol pártjáé a vezető szerep, és amely immár „nem fél alkalmazni az erejét”. Szerinte „egy pártnak mindenki mástól megkülönböztethető mondanivalója kell legyen. Ha ilyen nincs, akkor szűnjön meg, olvadjon be egy másik pártba vagy alakuljon át közéleti civil társasággá!”
Gyurcsány hegemón szerepre való bejelentkezése óta felgyorsultak az események, így csak az elmúlt hónapokban számos politikus lépett át a DK-ba – feltűnő módon kizárólag az önkormányzati szférából. Ilyen Szücs Balázs VII. kerületi párbeszédes alpolgármester, Déri Tibor, a momentumos újpesti polgármester, Erdősi Éva korábbi párbeszédes politikus, az ellenzék volt közös csepeli polgármesterjelöltje, Szilágyi Szabolcs, a Jobbik miskolci önkormányzati képviselője, Bodrozsán Alexandra, a Momentum kecskeméti önkormányzati képviselője, Buzinkay György, a Momentum korábbi elnökségi tagja, illetve Juhász Béla momentumos sződligeti polgármester.
