A Fővárosi Nyomozó Ügyészség még 2019 decemberében vonta ügyészi hatáskörbe a nyomozást a rendőrségtől. Az ügyészség nyomozását követte a vádemelés.
A vádirat lényege szerint a Töröcskei házaspár saját cégén keresztül többségi tulajdonosi befolyást szerzett a Széchenyi Bank felett, amelynek megszerzése érdekében jelentős összegű hitelt vett fel.
A pénzintézet azonban már a kezdetektől veszteségesen működött, ezért a pénzügyi felügyelet tőkepótlásra utasította a tulajdonos céget. Ez a társaság azonban sem erre, sem pedig a hitel visszafizetésére nem volt képes. A vád szerint Töröcskei István ezért határozta el, hogy a szükséges anyagi forrásokat a bank saját pénzeszközeinek felhasználásával, fiktív hitelek kihelyezésével teremti elő.
Ezt követően a vádlott-társai – a felesége, az igazgatósági tagok, valamint a hiteligénylők – közreműködésével, bűnszervezetként működve, 2012-ben fiktív hiteleket helyeztek ki, amelyek döntő részét (csaknem másfél milliárd forintot) ezután visszaforgatták a tulajdonos céghez, azt az előírt tőkepótlásra használták fel. A tőkepótlásra használt fiktív hitelek visszafizetésére pedig a Széchenyi Bank által, befektetés látszatával külföldi bankszámlára kihelyezett forrásokból költöttek el több mint egymilliárd-hétszázmillió forintot.
A vádlottak emellett 2013-ban több mint három és fél milliárd forint összegben helyeztek ki olyan hiteleket, amelyeket valójában javarészt a pénzintézet megvásárlásához felvett hitel törlesztésére használtak fel, a fennmaradó részt pedig zsebre tették.
Ezenkívül olyan hitelkihelyezésekről is döntöttek, amelyek során megsértették a vagyonkezelői kötelezettséget, ezzel pedig további több mint kétmilliárd-háromszázmillió forint vagyoni hátrányt okoztak a Széchenyi Banknak.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!