Október 16-ig biztosan a rácsok mögött marad Töröcskei István, a felesége és egy harmadik gyanúsított a Széchenyi Bankkal kapcsolatos hatmilliárdos kárt okozó bűncselekmény kapcsán – tudta meg a Magyar Nemzet. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást az üzletember, a felesége és a társai ellen. Töröcskei a terhére rótt bűncselekmények bizonyítottsága esetén akár húsz év szabadságvesztést is kaphat.

MTI Fotó: Mohai Balázs
2022-ig kell vádat emelni
Június 16-án gyanúsították meg Töröcsekit, a feleségét és a társait az ügyben, így a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében 2022. június 16-ig kell vádemeléssel, vagy megszüntetéssel befejezni az eljárást. A Fővárosi Főügyészség szerint – ide tartozik a Fővárosi Nyomozó Ügyészség – az eljárás érdekeire figyelemmel további részletek a nyomozásról nem adhatók ki. Ugyanakkor a pénzintézeti, bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények vizsgálata minden esetben hosszadalmasabb egy egyszerű gazdasági bűncselekménynél, emlékeztették lapunkat jogászi körökből. A letartóztatás elsősorban a különösen nagy kárérték és a várható súlyos büntetés miatti elszökés, elrejtőzés veszélye, valamint bizonyítékok lehetséges megsemmisítése, tanúk esetleges befolyásolása miatt indokolt – amit októberben várhatóan meg is hosszabbít majd az illetékes nyomozási bíró, akkor már hat hónappal. Banki bűncselekményeknél szokásos igazságügyi könyvszakértői, hitelezői és pénzügyi-banki szakértők munkájának különösen nagy jelentősége van a Széchenyi Bank ügyében, csakúgy, mint a tanúkihallgatásoknak. Ezek és a szakértői vélemények kidolgozásai jelenleg is tartanak.
A Fővárosi Főügyészség korábbi közleményében azt írta: a megalapozott gyanú lényege szerint egy kisebbségi állami tulajdonban lévő pénzintézet (a Széchenyi Bank – a szerző) hitelkihelyezéseire egy bűnszervezet jött létre, amelyben a pénzintézet – közvetett többségi tulajdonosa (Töröcskei István – a szerző) – és a felesége töltött be vezető szerepet. A bűnszervezet a hiteleket kihelyezte abban az esetben is, ha egyébként a hitelt igénylő gazdasági társaság nem juthatott volna hitelhez. A hitelhez jutó gazdasági társaságok a felvett összeg döntő hányadát rövid időn belül különböző gazdasági társaságok közbeiktatásával előre meghatározott módon átutalták a közvetett tulajdonos többségi tulajdonában lévő cégnek. A hitelt felvett gazdasági társaságok a hiteleket nem fizették vissza, a hitelekből végül a pénzintézet közvetett tulajdonosának cége gazdagodott. A bűnszervezet által okozott vagyoni hátrány meghaladja a hatmilliárd forintot.