„Európa a biztonságunk” – így szól az új néven futó Jobbik új szlogenje. Gyöngyösi Márton pártelnök egy hónapja az Alfahírnek úgy nyilatkozott: „A Jobbik évek óta azért küzd, hogy csak népszavazással lehessen Magyarország európai uniós tagságáról dönteni. Annak érdekében, hogy semmilyen elmebeteg gondolat ne tehesse tönkre tízmillió magyar életét.” Azt is mondta: „Látszik, hogy 2023-ban hatalmas energiákat kell fordítani arra, hogy megvédjük az elszabadult kormánypártokkal szemben Magyarország EU-tagságát. A Jobbik ezért fog dolgozni a továbbiakban is.”
A pártelnök, EP-képviselő szavai alapján jelentős változáson ment át a Jobbik – Konzervatívok Európai Unióhoz való viszonyulása, hiszen legutóbbi, önálló választási programjukban még egészen máshogy viszonyultak az EU-hoz. A 2018-as Magyar szívvel, józan ésszel, tiszta kézzel elnevezésű országgyűlési választási programjában
a párt még komoly fenntartásokkal kezelte az unió intézményét, súlyos kritikával illetve például a lisszaboni szerződést.
Az Átfogó európai uniós program az alkupozíciók megerősítéséért című fejezet alatt az áll: „A Brüsszelben uralkodó nézettel szemben az Európai Unió nem egyenlő Európával. Magyarország nem azáltal tartozik Európához, hogy belépett az unióba, hanem történelme jogán,
és a jövőben sem az alapján leszünk európaiak, hogy tagjai maradunk-e az EU-nak, hanem azáltal, hogy – akár az unióval szemben is – hűek maradunk az európai alapértékekhez, melyeket ma különösen erősen kell védeni.”
A lisszaboni szerződés kapcsán az egyre mélyebb integrációt tévútnak tartották, mivel az akkori Jobbik szerint az valójában egy nemzetek felett álló szuperállam megteremtését célozta meg.
„Az európai államok és nemzetek együttműködésének elkötelezett hívei vagyunk,
de egy értékek nélküli szuperállam létrehozásához nem kívánunk asszisztálni.
[…] A megkerülhetetlen kérdés: merre tovább, Európai Unió? Itt az utolsó esély arra, hogy az unió letérjen a lakosság akaratával ellentétes, központosítást és diktatúrát jelentő lisszaboni útról, és egy brüsszeli központú birodalom helyett olyan együttműködési kereteket teremtsen, amelyek tiszteletben tartják a tagországok szuverenitását” – olvasható az öt évvel ezelőtti programban.
A 2018-as Jobbik szerint az unió már egyáltalán nem azonos azzal a közösséggel, amelyhez 14 évvel korábban csatlakoztunk.
Vállalni kell az összeütközést Brüsszellel olyan kérdésekben, mint a migráció, a magyar termőföld védelme vagy a magyar kis- és közepes vállalkozások támogatása
– állt a párt akkori választási programjában.
Borítókép: Gyöngyösi Márton (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
